Az áfatörvény főszabálya szerint ennek az adónak azok az alanyai, akik jogképesek és saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek. Így az áfatörvény alanyai azok, akik üzletszerű,illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel olyan tevékenységet folytatnak,amely ellenérték elérésére irányul, feltéve, hogy annak végzése független formában (pl. nem munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében)történik. Nem válik áfa adóalannyá az a termelő, aki a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségleten felültermett termékeit. Nem válik áfa adóalannyá az olyan termelő sem, aki közös őstermelésben,családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történőértékesítésére.
– Mezőgazdasági tevékenység:
Az áfatörvény rendelkezései szerint az olyan áfa adóalanyra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat,különös szabályok vonatkoznak. E különös szabályok alapján mezőgazdasági tevékenysége tekintetében az adóalany kompenzációs rendszer szerint adózhat, ha megfelel a következő feltételeknek, feltéve, hogy különleges jogállását nem változtatta meg (így például nem választott a mezőgazdasági tevékenységére a kompenzációs rendszer helyett általános szabályok szerinti adózást).
Az áfatörvény alkalmazásában csak az minősül mezőgazdasági tevékenységnek, ami az áfatörvény vonatkozómellékletében meghatározott termékek termelésére és feldolgozására irányul,feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi, vagy az áfatörvény mellékletében meghatározott szolgáltatás nyújtására irányul, feltéve, hogy annak teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja). A tevékenység mezőgazdasági tevékenységként minősülésének feltétele továbbá, hogy az adóalany az előzőeknek megfelelő termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthasson igényt, amelynek személyi feltétele, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője olyan belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany legyen, aki/amely nem minősül mezőgazdasági tevékenységet folytatónak(vagy olyan külföldi adóalany legyen, aki a saját államának joga szerint nem alkalmaz mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot, illetve az Európai Közösség másik tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személy legyen).
Az adóalany akkor számíthat fel mezőgazdasági termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására kompenzációs felárat, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel:
- Gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
- Egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ha az adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységen kívüli éves bevétele az 5 millió forintot nem haladja meg, e feltételnek megfelel. Ha az ilyen bevétele meghaladja az 5 millió forintot, kompenzációs felár felszámítására csak akkor jogosult, ha a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétele az összes bevételéhez viszonyítva 50 százalék fölött van. A tevékenységet kezdő adózónak e feltétel vizsgálatakor az észszerűen várható bevételekkel kell számolnia, a már tevékenységet végző adózónak e feltétel vizsgálatakor a tárgyévet megelőző év tényadatait és a tárgyév észszerűen várható bevételeit kell figyelembe vennie.
- Az adóalany mikrovállalkozásnak minősül, vagyis éves nettó árbevétele vagy mérlegfő összege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, foglalkoztatottjainak száma éves átlagban 10 főnél kevesebb. Ahhoz, hogy a mikrovállalkozásnak minősülés megszűnjön, az adózónak két egymást követő évben kell meghaladnia a 2 millió eurós értékhatárt, vagy elérnie a 10 fős átlagos foglalkoztatotti létszámot. A mikrovállalkozásnak minősülést főszabály szerint július elsején kell megállapítani (az előző két év adatai alapján), amennyiben az adózó ekkor (július 1-jén) nem minősül mikrovállalkozásnak, a következő évben már nem adózhat az áfatörvény mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó különös szabályai szerint.
- Az adóalany önálló vállalkozás, vagyis – főszabály szerint a tárgyévet megelőző év július 1-jei állapot szerint – más vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedése alatta marad a 25 százaléknak.
A kompenzációs rendszer szerint adózó adóalanynak is adószámmal kell rendelkeznie, mezőgazdasági tevékenysége körében áfa fizetésre nem kötelezett, ugyanakkor előzetesen felszámított adólevonására sem jogosult. Mentesül az áfa bevallási kötelezettség alól azokban a bevallási időszakokban, amelyekben kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatóként, ilyen minőségében jár el.
– A kompenzációs felár mértéke 7 százalék a ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat;halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme,legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése esetén.
– A kompenzációs felár mértéke 12 százalék: az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék,gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió,fűszernövények, gabonafélék, muhar, csumiz, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő,valamint szőlőtörköly értékesítése esetében.36 (A kompenzációs felár érvényesítésével értékesíthető termékek körét az áfatörvény melléklete a megnevezés mellett vámtarifa számra való hivatkozással határozza meg.)
– A kompenzációs felár mértéke 7 százalék talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés,ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése;mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás,gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások nyújtása esetén.
Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző a kompenzációs felárat belföldön nyilvántartásba vett adóalannyal szemben érvényesíti (ilyen adóalanyra „hárítja át”), mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve, hogy rendelkezik a terméket beszerző,szolgáltatást igénybe vevő adóalany által kiállított felvásárlási okirattal.Felvásárlási okirat kibocsátásáról kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője maga gondoskodhat. A felvásárlási okiratnak tartalmaznia kell a következőket:
- a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét, sorszámát,
- a mezőgazdasági tevékenységet végző személy nevét, címét, adószámát,
- az értékesített termék nevét, vámtarifa számát, mennyiségét,
- a nyújtott szolgáltatás nevét (és esetleg mennyiségét),
- a teljesítés időpontját (ha az nem az okirat kibocsátásának napján valósul meg),
- a kompenzációs felár alapját, kompenzációs felár nélküli egységárát, továbbá az alkalmazott árengedményt (ha azt az egységár nem tartalmazza),
- a kompenzációs felár mértékét, a kompenzációs felárat,
- a mezőgazdasági tevékenységet végző és a tőle terméket beszerző,
- szolgáltatást igénybe vevő adóalany aláírását. A felvásárlási okirat a tárgyi feltétele annak, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzőtől terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő a kompenzációs felárra vonatkozóan adólevonási jogot gyakorolhasson. Adólevonási jog csak a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik.
A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany a tevékenység megkezdésekor megváltoztathatja különleges jogállását, vagyis a bejelentkezési lapon, változás bejelentési lapon nyilatkozhat úgy, hogy – választása szerint – kompenzációs felárat nem érvényesít.
A különleges jogállás megváltoztatására emellett, az adóév folyamán is bármikor lehetősége van az adóalanynak. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző a különleges jogállásától eltérő adózást választott, a választásának évét követő második naptári év végéig nem érvényesíthet kompenzációs felárat. Amennyiben az adóalany a tárgyévben év közben nem felel meg a kompenzációs rendszer alkalmazása feltételeinek, év közben nem köteles a különleges jogállását megváltoztatni(csak a következő adóévre).
Amennyiben az adóalany például a 2010. év adatai alapján nem minősül egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak és ez által nem jogosult kompenzációs felár alkalmazására, 2011. január 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóságnak azt a tényt, hogy 2011. évben nem különleges jogállású adóalanyként adózik a mezőgazdasági tevékenysége után (nem számíthat felkompenzációs felárat). [Figyelemmel arra, hogy alanyi adómentesség a tárgyévet megelőzőév december 31-éig választható, ezért az ilyen adóalanyok közül azoknak, akik 2010. évre nem választottak alanyi adómentességet és 2011. évre alanyi adómentességet kívánnak választani, ez irányú bejelentésüket 2010. december 31-éig meg kellett tenniük.] Ha az adóalany később egészben vagy meghatározórészben mezőgazdasági tevékenységet folytat, és a kompenzációs felár alkalmazása egyéb feltételeinek is megfelel, a különleges jogállás elvesztésétől számított 1 év elteltével alkalmazhat csak ismét kompenzációs felárat.
Ha az adóalany nem felel meg a mikrovállalkozási (2 millió eurós bevételi összeghatár, illetve a legfeljebb 10 fő alatti foglalkoztatotti létszám) feltételnek, illetve az önálló vállalkozási feltételnek (más vállalkozásban 25 százalék alatti tulajdoni részesedése van),elveszti különleges jogállását, nem alkalmazhat kompenzációs felárat. A feltételek vizsgálatát július 1-jén kell elvégezni. A 2 millió eurós összeghatár, a legfeljebb 10 fő foglalkoztatott létszám feltételnek történőmegfelelést az előző teljes év adatai alapján kell vizsgálni. Az adóalany akkor veszíti el mikrovállalkozási minősítését, ha 2 egymást követő évben nem felel meg a szóban forgó feltételeknek. Azon feltétel vizsgálatát, mely szerint az adóalanynak más vállalkozásban 25 százalék alatti tulajdoni részesedése van, a július 1-jén fennálló helyzet figyelembevételével kell elvégezni. Ha az adóalany a július 1-jén elvégzett minősítés szerint nem alkalmazhat kompenzációs felárat, jogosultságát csak a következő évre veszti el, az adott évben felszámíthat kompenzációs felárat termékértékesítése,szolgáltatásnyújtása után. Ha elveszti különleges jogállását a július 1-jei minősítés szerint, 2 évig nem térhet vissza a kompenzációs rendszerbe akkor sem, ha egyébként megfelelne ezen feltételeknek. Az az adóalany például, aki 2010.július 1-jén nem felelt meg ezen feltételeknek, 2010. december 31-ét követően nem jogosult különleges jogállására, ezen tény bejelentését 2011. január 15-éig kell megtennie. (A különös adózási mód helyett alanyi adómentességet csak 2010.december 31-éig választhat.)
