A világban nő a termelés, és bár nő a fogyasztás is, nem várhatók nagy árak a baromfi-ágazatban.
Nő a globális forgalom
Csekély mértékben, de nőni fog idén a világ csirkehústermelése – prognosztizálja az USA agrárminisztériuma (USDA), ami 1,4 százalékos, 102 millió tonnás növekedéssel kalkulál. Ezzel párhuzamosan a világ csirkehúsfogyasztása is nőni fog: 1,7 százalékkal 99,6 millió tonnára. A világ csirkehúsimportja 5,3 százalékkal csaknem 10 millió tonnára nőhet az idén a tavalyihoz képest. A világpiacról a legtöbb csirkehúst előreláthatóan Japán (1,1 millió tonna) és Mexikó (860 ezer tonna) vásárolhatja, az Európai Unió pedig szűk 9 százalékkal több (675 ezer tonna) csirkehúst vásárol. Eközben a kivitel is tovább élénkül, várhatóan 1,7 százalékkal, azaz bő 12,1 millió tonnával. A legnagyobb exportőr Brazília marad szűk 4 millió tonnával, majd az Európai Unió jön a sorban a maga 1,4 millió tonnás kiviteli volumenével.
Európába kevesebb jött
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 4 százalékkal 1,6 millió tonnára csökkent a tavalyi év teléig. A közösség baromfihúsimportja még jobban csökkent: 14 százalékkal 479 ezer tonnára. A legtöbbet (70 százalék) Brazíliából és Thaiföldről érkezett a kontinensünkre.
Kettős nyomás alatt a hazai ágazat
A hazai ágazati szervezet szerint a szegmens szereplői – a vásárolt takarmánytól való függőség nagysága miatt – nehéz évre számítanak idén. A baromfihús esetében is átmenetileg túlkínálatos az európai piac, emellett a takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Ezek miatt kettős árnyomás hathat az állattenyésztőkre, de a takarmányok áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni. A NAIK AKI vágási statisztikai adatai szerint Magyarországon 619 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2020 első tizenegy hónapjában. Ez majdnem 4 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 429 ezer tonnát (+6,2 százalék), a vágópulyka 94 ezer tonnát (+2,4 százalék) tett ki. A NAIK AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 2,1 százalékkal 254 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 1,7 százalékkal 379 forint/kilogrammra csökkent 2020-ban a 2019. évihez képest. Az Európai Bizottság adatai szerint 184 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2020-ban, ami 3 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a magyarországi ár 3,3 százalékkal 507 forint/kilogrammra emelkedett ugyanekkor. A csirkemell feldolgozói értékesítési ára 5,6 százalékkal 1052 forint/kilogrammra csökkent, a csirkecombé nem változott számottevően (465 forint/kilogramm) ugyanebben az összehasonlításban.
Illusztrációk: Horizont Média/archív
Romlott a mérleg
A KSH adatai szerint Magyarországon a baromfihúsok exportja 13 százalékkal 169 ezer tonnára csökkent a tavalyi első 9 hónapban. A csirkehús kivitele 4 százalékkal 100 ezer tonnára, a pulykahúsé 19 százalékkal 24 ezer tonnára csökkent. Hazánk baromfihús-behozatala 2 százalékkal 61 ezer tonnára mérséklődött a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 9 százalékkal 44 ezer tonnára nőtt, míg a pulykahúsé 19 százalékkal 5 ezer tonnára csökkent. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (22 ezer tonna), Romániából (12 ezer tonna), Ausztriából (8 ezer tonna), Hollandiából (5 ezer tonna), Szlovákiából (5 ezer tonna) és Németországból (4 ezer tonna) érkezett.
