A külkereskedelmi statisztika széles termékkört illeszt a baromfi ágazat külkereskedelmi tevékenységének leírásához. Az élő baromfi, a baromfihús és vágási melléktermékei, valamint a belsőségeken túl számba veszi a tenyésztojás és az étkezési tojás, a toll, illetve a pehely termékek külkereskedelmi forgalmát is.
A rendelkezésre álló előzetes statisztikai adatokból az ágazat elmúlt kétévi kiviteli jellemzői nyomon követhetők.
Exportszerkezet és növekedési erély a baromfi termékek kivitelében (ezer euróban)
|
Első pillanatban talán meglepőnek tűnhet, hogy a rendkívül intenzív piacbővülésről árulkodó adatsorokból végül is csak mindössze 8,3%-os átlagos baromfi ágazati exportnövekmény alakul ki.
Az ördög itt is a részletekben bújik meg.
Annak ellenére ugyanis, hogy az élő baromfi (28,2%)-, a tenyésztojás (17%), a toll- és a pehelykivitel (22,7%), nem is beszélve az étkezési tojásexportról (209,7%) bőven átlag feletti növekményeket mutat, a 4,7%-kal bővülő baromfihús, belsőség és vágási melléktermékek túlsúlyosak a baromfiágazati kivitelben.
A teljes baromfiexport 77,5%-át ez utóbbi termék együttese adja, így az átlagos növekedési ütemet úgymond lehúzza.
A 2012-es év másik, már említett sajátossága, nevezetesen az aszály miatti gabonaár robbanás a viszonyítási alapot is torzította.
A magas gabonaár tehát nem csak a termelési költségeket emelte, hanem az exportárbevételi arányokat is átrendezte.
Ennek következtében a relatíve alacsonyabb baromfi kiviteli növekmény nagyobb mennyiségi kivitelt takar.
Olyannyira árnyalt a kép, hogy míg példának okáért búzából éves szinten, 13,3%-os exportérték növekmény mellett az exportmennyiség csak 6,5%-kal nőtt, addig baromfihúsból, vágási melléktermékekből és belsőségekből az exportérték ugyan csak 4,7%-kal emelkedett, de az exportra kerülő mennyiség 9,7%-kal emelkedett.
Pozitívumként értékelhető az is, hogy a baromfi termékek kivitelében rendkívül magas a feldolgozott termékek aránya.
Mind 2011-ben, mind 2012-ben javuló feldolgozottsági fokról beszélhetünk.
Ha a kivitel szerkezetének alakulásáról a viszonyszámok alapján kívánnánk értékítéletet alkotni, akkor arra a következtetésre juthatnánk, hogy a 2011-es 80%-os baromfihús és vágási melléktermékek, valamint belsőségek baromfiexporton belüli részaránya 2012-ben 77,5%-ra csökkent.
A valóságban azonban mintegy 22,5 millió eurós többletexport jellemezte 2012-ben ezt a termékcsoportot.
A 2,5%-os feldolgozottsági részarány csökkenés tehát csak látszólagos, mivel az 50 millió euróval növekvő baromfiágazati kivitel közel felét a hozzáadott érték növekedését eredményező baromfihús termékcsoport adta.
Baromfitermék kivitel szerkezeti elmozdulása (%-ban)
|
||||||||||||||||||||||||
A viszonyszámok szerinti szerkezeti elmozdulás tehát a baromfihús és vágási melléktermékek, valamint a belsőségek kárára történt, holott az abszolút számok alapján egyértelmű, hogy számottevően, mintegy 22,5 millió euróval nőtt a baromfihús és a kapcsolódó feldolgozott termékkör 2012 évi kivitele.
Export és import alakulása
A baromfi termékpálya kiemelkedően jó export-import szaldóképző hírében áll, amit az is alátámaszt, hogy a termékpálya például 2011-ben összességében mintegy 5,7-szer nagyobb exportot bonyolított, mint a termékcsoport importja. A 2012-es helyzetet az alábbi adatokkal jellemezhetnénk.
Baromfiágazati export és import alakulása, (2012) (ezer euró)
|
Forrás: KSH
Egyes árucsoportok között e tekintetben karakteres eltérések mutatkoztak 2012-ben is.
Míg például a baromfihús esetében az export 8,3-szor bizonyult nagyobbnak, mint az import, a madártoll esetében pedig 3,3-szeres volt a különbség, addig a tenyésztojás esetében csak 1,6-, az élő baromfi esetében pedig csupán 1,2-szeres volt csak az exporttöbblet.
A baromfitermékek pozitív külkereskedelmi mérlegéhez tehát 2012-ben is a baromfihús és vágási melléktermékek, valamint a belsőségek termékcsoportja járult hozzá a legnagyobb mértékben, ezt követte a madártoll-, és a tenyésztojás kivitel.
A legszerényebb pozitívum az élőbaromfi esetében képződött.
A baromfi termékpálya kiemelkedően jó egyenlegképző erejét mutatja, hogy míg a 2012-es teljes magyar agrár-külkereskedelmi forgalom (12.554 millió euró) 28,8%-ával volt egyenértékű a 3,6 milliárd eurós agrárgazdasági egyenleg, addig a baromfi termékpálya esetében ez a „szaldó-forgalom” arány több mint 56%-os volt.
A baromfi termékpálya különlegessége tehát a feldolgozott termékhányad rendkívül magas aránya, így a szaldó, azaz a külkereskedelmi mérlegtöbblet zömét is feldolgozott termékek adják.
Baromfitermékek külkereskedelmének főbb területei
Élő baromfiexport, import
Élő baromfi exportunk fókuszában az európai piac van. Míg 2011-ben az élő baromfi kivitelünk 87%-a, addig 2012-ben 95%-a talált vevőre az európai kontinensen.
Ezen belül meghatározó piac továbbra is az Európai Unió, hiszen a teljes éves élő baromfi, zömmel napos csibe exportunk 70%-a, közel 40%-os piacbővülés mellett az EU belső piacára került.
Különlegessége az élő baromfi kivitelnek, hogy nem a régi, hanem az új tagállamok igényelték 2012-ben is az EU-ba irányuló élő baromfi exportunk zömét, több mint 80%-át.
Kiemelt jelentőségű piacunknak számított az EU-12-ek csoportján belül 2012-ben Románia, ahova 10,4 millió euró értékben szállítottunk élő baromfit, hozzátéve, hogy az EU-ba menő élőbaromfi export mintegy 30%-a a román piacra került.
Jelentős piacnak számított továbbá Csehország 5,5-, Szlovákia 3,5-, Lengyelország 3,3-, és Bulgária is, a maga 2,7- millió euró értékű élő baromfi vásárlásával.
Az EU-15-ök piacaira összességében 6,6 millió euró értékben szállítottunk élő baromfit.
Frekventált piacnak számított ebben a körben Németország 2,4-, Görögország 1,3-, Olaszország 1,0-, és Ausztria 0,9 millió euróhoz közelítő importjával.
Az EU- kívüli európai országokba 31%-kal több élő baromfit szállítottunk 2012-ben.
A mintegy 11,5 millió eurós kivitel fő célpiacát, 42,3%-os piaci részesedéssel itt Ukrajna képezte.
Fontos piacnak számított továbbá 1,4 millió eurós vásárlással Szerbia, 1,3 millió eurós vásárlásával Fehéroroszország és 1,1 millió eurós vásárlással Horvátország.
Afrikában továbbra is lanyha a kereslet a magyar naposcsibe iránt, alig 60%-át vittük a 2011-es exportunknak. Gyengült a kivitelünk az ázsiai piacokon is.
A 2011-es 3,8 millió eurós export 2,2 millió euróra csökkent.
Az ázsiai piac fellendülő részpiacának egyedül Üzbegisztán számított, ahol 1,1 millió euróhoz közelítő export árbevételt elérve 32%-kal tudtuk növelni a kivitelt.
Míg a sárga kontinenst elsősorban Algéria, Ghána, Kamerun és Tanzánia jelentette 2012-ben, az ázsiai kapcsolat lényegesen diverzifikáltabb volt.
Ázsiát a piacvezető üzbégeken kívül, napos csibe export tekintetében a kínai, a grúz, a kazah, a kirgiz, a koreai, a nepáli, az örmény, a türkmén és a vietnámi vásárlók képviselték.
Csökkenő exportárbevétel szerint sorba rendezve a legjelentősebb élő baromfi piacainkat grafikusan is érdemes az összefüggéseket bemutatni.
Élő baromfi behozatal, 2012
Az élő baromfi behozatal egy év alatt több mint másfélszeresére nőtt és megközelítette a 28,2%-kal bővülő exportárbevételt.
A 2011-évi, 26,8 millió eurós import 2012-ben 41,2 millió euróra nőtt.
Importunk túlnyomó hányada, 98,6%-a Európából, azon belül is elsősorban az EU-27-ek belpiacáról származik.
A régi tagállamok 55-, az újak 45%-kal részesednek az élő baromfi behozatalból.
Ami a régi tagállamokat illeti, a 22,5 millió eurónyi importból Ausztria 7,6-, Nagy-Britannia 6,4-, Németország 4,6-, Franciaország pedig 2,3 millió euróval részesedik.
Az új tagállami körből érkező mintegy 18,1 millió eurónyi import 73%-a Romániából származott.
Ezen kívül számottevő, mintegy 3,8 millió eurónyi import Szlovákiából érkezett, emellett kisebb tételek származtak a cseh és a lengyel piacról is.
Az európai kontinensen kívülről 2012-ben is az USA-ból és Kanadából is vásároltunk napos csibét.
Míg az USA-ból származó import 13%-kal bővült, addig a kanadai import többszörösére, az előző évi 14 ezer euróról 389 ezer euróra nőtt.
Baromfihús, vágási melléktermékek és belsőségek exportja
Baromfitermék exportunk volumenhordozó termékköréről lévén szó, szükséges előrebocsátani, hogy a termékcsoport exportértéke 2012-ben, 4,7%-os bővülés mellett túllépte az 500 millió eurót.
Az exportmennyiség pedig 9,7%-os bővülés mellett meghaladta a 197 ezer tonnát.
Baromfihús exportunk 91%-át 2012-ben is Európa szívta fel.
Európán belül a teljes termékkör exportjának 81%-a az EU-27-ek piacain talált vevőre, ahol a régi tagállamok exportunkból való részesedése 68-, az új tagállamoké pedig 32%-os volt.
A régi tagállamok között a vezető piac ebben a termékkörben is 85,5 millió euró értékben és 25 ezer tonna nagyságrendben Németország.
A második legjelentősebb vásárlónk 77,4 millió eurós, közel 25 ezer tonnás vásárlásával Ausztria.
Az osztrák piacot a belga (24,3-) és a francia (32,7 millió euró) piac követte.
A britek 19,5-, az olaszok pedig 18 millió euró értékben vásároltak baromfihúst, belsőséget és baromfi melléktermékeket.
Az EU-12-ek (130,5 millió eurós) baromfipiacán belül Románia 43,3 millió eurós, Szlovákia 37,3 millió eurós, Csehország 20,8 millió eurós és Szlovénia 15,8 millió eurós vásárlásával emelkedik ki.
Mindemellett mintegy 8,1 millió euró értékben a lengyel, 3,8 millió euró értékben a bolgár piacra is került magyar baromfihús.
Legintenzívebben ezen piacok közül, 38%-os növekmény mellett a lengyelországi piacunk bővült.
A szlovén piaci exportunk 20,5-, a csehországi kivitel pedig 11%-kal bővült.
Az EU-n kívüli európai országokba 50 millió euró értékű (30 ezer tonna) baromfiterméket exportáltunk 2012-ben.
Ezen a csoporton belül Svájc 20,3-, Ukrajna 12,9-, Oroszország pedig 10 millió euró értékben vásárolt baromfihúst és belsőséget.
Ázsiába 39,7 millió euró értékben (8.603 tonna mennyiségben) exportáltunk baromfitermékeket.
Az ázsiai piac 2012-ben enyhe visszaesést mutatott. A legjelentősebb vásárlónknak, 18 millió eurós export árbevétellel most is Japán bizonyult, jóllehet a kivitel mintegy 10%-os visszaesést mutatott.
A második legjelentősebb piac Hong-Kong (Kína), mintegy 9%-os bővülés mellett 11,3 millió euró értékben vásárolt baromfihúst és melléktermékeket 2012-ben.
Behozatalunk ebben a termékkörben az exportérték alig 10%-át teszi ki, de a mennyiségek tekintetében már 27%-os az importarány.
Az ellentmondás látszólagos, mivel az exportértékesítési átlagárunk 2,62 euró/kg, szemben az import 1,06-os fajlagos átlagárával.
Az importban az 1 euró közeli átlagárak eléggé általánosak, ugyanakkor kisebb tételek esetében, minőség és kiszerelés függvényében előfordult 0,13-tól 4 euró/kg-os importár is.
Legjelentősebb baromfihús, belsőség és vágási melléktermék piacaink felvevő képességének alakulása 2012-ben (ezer euróban)
|
Ázsiába irányuló baromfitermék exportunk közel fele Japánba került.
A másik frekventált ázsiai piacunk pedig Hong-Kong (Kína), ahova az Ázsiába vitt baromfihús exportunk 28%-a került.
Baromfihús import
Behozatalunk az 500 millió euró feletti exportérték alig 12%-ával egyenértékű (61,5 millió euró) ebben a termékkörben, de az importmennyiség tekintetében már 31%-os az importarány.
Az ellentmondás látszólagos, mivel az exportértékesítési átlagárunk 2,54 euró/kg, szemben az import 0,98-as fajlagos átlagárával.
Importunk relációs összefüggéseivel kapcsolatban indokolt megemlíteni, hogy alapvető beszerzési forrásunk, már amennyiben az EU-belpiacáról származó termékek nem tartalmaznak távol-keleti, vagy dél-amerikai termékeket, akkor az Európai Unió.
Az EU-15-ök piacairól 38,7-, az EU-12-ek piacairól pedig 21,6 millió euró értékben érkezett baromfihús.
Míg a régi tagállamokból származó baromfihús behozatala, 2011-hez képest enyhén visszaesett, addig az EU-12-ek esetében 38,5%-os növekmény következtében a 2011 évi 15,6-ról, 21,6 millió euróra nőtt a behozatal.
Fő importforrásaink között érdemes megemlíteni Ausztriát, Németországot, Hollandiát és Nagy-Britanniát.
Az import 22%-a az osztrák, 20%-a a lengyel, 15%-a német piacról származott.
Tollexport
A tollexportunk, a termelési körülményeinket módszeresen pejoratív színben feltüntető külpiaci kampányok ellenére is folyamatosan bővül.
Míg a kivitel 2010-ben 44,7%-kal, 2011-ben pedig 30%-kal nőtt, addig 2012-ben a tollexport, ha viszonylag szerényebben is, de még így is 22%-kal bővült.
Exportunk ebben a termékkörben is meglehetősen diverzifikált, hiszen az európai mezőny a kiviteli érték mindössze 39%-át köti le, így a mintegy 60%-nyi exportnagyságrend Ázsiára és Amerikára koncentrálódik.
Az európai piacon belül meghatározó az Európai Unió, az USA, a tollexportunk 30%-át kötötte le.
Az EU a tollexportunk szempontjából szinte kizárólag a régi tagországokat jelenti!
EU-beli kivitelünk 95%-a ugyanis 2012-ben is az EU-15-ök piacára került, jelesül 67%-a Németországba, 12-12%-a Dániába és Spanyolországba, és közel 6%-a pedig Olaszországba irányult.
Az ázsiai partnerek közül Korea, Japán és Tajvan emelkedik ki.
E három országba került 2012-ben a magyar libatoll és pehely ázsiai piacának mintegy 90%-a. Koreába 6,1-, Tajvanra 5,2-, Japánba pedig 4,9 millió euró értékben szállítottunk tollat.
Toll importunk is számottevő, hiszen 18,2 millió eurós import áll szemben 59,7 millió eurós exporttal.
Sőt a 23%-ot meghaladó behozatali növekmény még egy százalékponttal erősebb növekedési erélyt mutat, mint az exportunk.
Legfőbb beszerzési forrásunk itt is az Európai Unió, hiszen az importnak a 85%-a a Közösségekből származik.
A régi és az új tagállamok fele, fele arányban képviseltetik magukat a tollimportban.
A régi tagállamok közül kiemelkedik ebből a szempontból is Németország, hiszen a 86%-a az EU-15-ökből származó importnak a német piacról származik.
Az EU-12-ek között Románia a legjelentősebb szállítónk. A román piacról származik az adott reláción belül, ennek a termékcsoportnak a 73%-a.
Az EU-n kívüli európai országok között a tollimport esetében a szerb és az ukrán piacot szükséges kiemelni, mivel e két országból származik a kategórián belüli behozatal túlnyomó hányada.
