fbpx

Az új HNT terméktanácsi titulussal

Írta: Szerkesztőség - 2014 április 08.

Magyarországon a tavalyi záró állapot szerint 63.830 ha aktív szőlőterületet tartunk nyilván. Összehasonlításul európai kitekintésben: Ausztria 44, Románia 205, Olaszország 769, Franciaország 800, Spanyolország 1.018 ezer hektárral rendelkezik. Köztudomású, hogy hazánkban 22 borvidéken van szőlőtermelés. A legnagyobb területű a Kunsági (20.062 ha), míg a legkisebb címét a Nagy-Somlóitól elorozva a Móri borvidék viseli 560 hektárral. A szőlőterület több mint 57%-át négy borvidék adja: a Kunsági, a Tokaji, a Mátrai és az Egri, amely természetesen nem minőségi sorrendet takar.

Szőlőfajták telepítése

Az utóbbi három esztendőben (2010–2013 között) a szőlőterület 13,87%-át (8.858 ha-t) telepítették újra, ami ilyen ütemet feltételezve – bő két évtized alatt – az ültetvények teljes megújítását eredményezné. A szerkezetátalakítás során bő 80%-ban (7.137 ha) fehérszőlőt, míg közel 20%-ban (1.721 ha) kékszőlőt termeltek a vállalkozók. Az összes telepítés több mint 58%-a a Kunsági borvidéken történt. Nagyságban ezt követi a Mátrai, Tolnai, Balatonboglári és Hajós-Bajai borvidék. A telepítések során a legkedveltebb szőlőfajta a Bianca volt, több mint 26%-kal. Sorrendben követi a Cserszegi Fűszeres, Aletta, Irsai Olivér és az Olaszrizling. A kékszőlők közül a legkedveltebb a Kékfrankos (538 ha) volt. A szőlőfajták telepítési nagyságát vizsgálva ezzel a területtel lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, így csak negyedik a rangsorban.

Beruházások

Az említett időszakban az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) terhére 105.359 millió eurót fizettek ki. A felhasznált jogcímek: a szerkezet átalakítás, a szőlészeti és borászati beruházások, a melléktermék lepárlás, a szeszlepárlás és mustjavítás. A második legnagyobb kifizetést mutató terület a szerkezetátalakítás, ahol az elmúlt négy év során csaknem kilencven millió euró, míg beruházások jogcímen közel tízmillió euró került a termelőkhöz.

A HNT ÚJ ELNÖKSÉGE

Megjegyezzük, hogy a most megválasztott új elnökség a szőlész-borász ágazat jól ismert és elismert, a gyakorlatban is bizonyított szakemberek csapata. Munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kivánunk!

  • Bock József szőlőtermesztés / technológia
  • Frittmann János költségvetés / gazdálkodás
  • Heimann Zoltán minőség / eredetvédelem
  • Kemendy László borászat / technológia
  • Koch Csaba szőlőtermesztés / alapok
  • Légli Ottó támogatási rendszerek
  • Molnár Péter oktatás / kutatás
  • Dr. Pál Sándor jog és intézményrendszer
  • Schmidt Győző kereskedelem / marketing
  • Tornai Tamás szervezeti struktúra / kapcsolatrendszer

A tavalyi szüret számai

Tavaly a szüret során 3.861.157 q szőlőt dolgoztak fel borászaink, ami a korábbi éveknél lényegesen magasabb (69,02 q/ha) átlagtermést fedez. Átlag feletti termés volt a Balatonboglári, Etyeki-Budai, Mátrai, Tolnai és Kunsági borvidékeken. A legalacsonyabb termésátlagot a Móri (35,13 q/ha) és a Csongrádi (37,51 q/ha) borvidék hozta.

A leszüretelt szőlőből 2.663.257 hl seprős bor készült, melynek közel kétharmada fehér-, csaknem 6 % rosé-, és majdnem 30% pedig vörösbor. Minőségüket tekintve közel 56% oltalom alatt álló eredet megjelölésű (OEM), több mint egyötöd oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor (OFJ), míg közel egynegyednyi rész földrajzi jelzés nélküli bor (FN).

A hegybírói jelentések alapján tavaly a további feldolgozás céljából importált bor (nem palackos import és nem közvetlen palackozásra behozott bor) származási országa közül kiemelkedik Olaszország (515.973 hl mennyiséggel). A többi exportáló országok sorában érdemes megemlíteni a következőket: Macedónia (10.409 hl), Európai Unió (4.070 hl), Szerbia (3.724 hl). Szín szerinti megoszlásban – a hazai termeléstől eltérően – szinte kiegyenlített az arány: a fehér 53,25%, míg a vörös 44,92% és a rozé 1,82%.