Évtizedes mélypont vár idén a búzatermésre

Mindennek a víz az oka: nem kizárt, hogy idén a történelmi 1 millió helyett kevesebb mint 850 ezer hektáron fog búza teremni Magyarországon. Vajon mi kerül a kieső termőterületen a földbe?

 

búza

 

Nagyrészt már novemberben eldőlt

Az aggasztó jeleket már október végén, novemberben látni lehetett, amikor az ország északi-keleti termőterületein jelentős késedelmeket szenvedett a kukorica betakarítása. Az őszi mezőgazdasági jelentések szerint az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 88 százalékán végeztek a vetéssel november 13-ig. Az őszi árpa (98 százalék), a tritikálé (94), a durumbúza (94) és a rozs (98) esetében sikerült befejezni a vetést, ám a búza tervezett vetésterülete már akkor bő 15 százalékot csökkent. A Mezőhír november elején arról adott hírt, hogy a búzavetőmag harmada még a zsákokban volt, és 10-15 százalékra tehető a kieső búzaterületet. November derekára a búza vetése csak alig több mint 800 ezer hektáron fejeződött be. Ennél kisebb búza-vetésterületre az utóbbi bő 30 évben csak egyszer volt példa: 1999-ben, amikor 734 hektáron került a földbe őszibúza-vetőmag.

 

búza

 

Északon és délen szerencsétlen időjárás

Az ok: az időjárás. Az európai időjárás-jelentésekből tudható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén uniós szinten is a legszerencsétlenebb időjárású térségbe tartozott. Ez a terület most újra szerepel a hírek között – a belvízzel fenyegetett térségek listáján. A Mezőhír idézi egy bodrogközi gazdaság tapasztalatait, ahol sok a kötött, mélyfekvésű terület, és a búzavetés csaknem harmada víz alatt áll. Ott ősszel eleve 13 százalékkal kevesebb búzát tudtak vetni, de az elvetett 700 hektár kalászosból 200-at fenyeget a belvíz. Hasonló a helyzet a belvíztől szintén sújtott dél-magyarországi régióban. Szarvas környékén sem fogadják be a földek a sok esőt. Egy ottani gazdaság ősszel szintén 10-15 százalékot veszített el a búzaterületből, most csaknem ugyanennyi kiesik a belvíz miatt.

 

búza
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Így hat a vetésszerkezetre

Mindez a vetésszerkezet egészére hatással lehet. Miután a monokultúrát nem tűrő növények szóba sem jöhetnek, kézenfekvő választás a gazdaságokban, ha a kieső őszibúza-területekre kukoricát vetnek. Akár újra – ha tavaly is azt aratták ott ősszel. Ezt a választás erősítheti a kukorica egekbe szökő ára is. Az utóbbi hónapokban világszerte azt látni, hogy a tengeri ára eléri a búzáét, és a kereslet változatlanul nagy rá. Ennek egyaránt oka a kielégíthetetlennek tűnő kínai, kelet-ázsiai takarmányalapanyag-igény, illetve a dél-amerikai logisztikai, betakarítási problémák. Az erős kereslet a nagy termések ellenére a készletek csökkenését hozza a 2020-2021-es szezonban, ami további árfelhajtó tényezőként hathat.

agrár belvíz búza eső kukorica mezőgazdaság termőterület vetés
..