9-10 tonnás hozamú búzák: érdekes számok a szezonból

Két hazai fajta áll az élen a 2019-es búza-vetőmagszaporításban, és csak lassan javul az őszi kalászosok felújítási aránya.

 

 

Elérte a 10 tonnás átlagos

Tavaly összesen 43 420 hektáron szaporítottak kalászos gabonát 2019-ben, ebből 42 636 hektár kapott alkalmas minősítést – jelentette a Nébih a szemlélt területek adatai alapján. Ez a korábbi évekhez képest 8 százalékos vetésterület-növekedést jelent. A kalászosok közül továbbra is a legnagyobb területen, 26 158 hektáron vetettek vetőmagcéllal őszi búzát – ez pedig 6,5 százalékos növekedés a szaporítóterületben. Az előállított fajták száma meghaladta a 190-et, és nagyon kedvező hozamokat produkálnak. Volt például olyan terület, ahol az átlagtermés elérte a 9-10 tonnát hektáronként. A 2019-es szezonban előállított és fémzárolt őszi búza mennyisége 114,8 ezer tonna vetőmag-alapanyagot biztosított a 2020-as vetési szezonra. Ez pont a fele a hazai őszibúza-vetési igényeknek: az idei 950 ezer hektáros vetésterületre ugyanis 228 ezer tonna (fémzárolt) vetőmag kell. S ha már itt tartunk: a fémzárolt őszibúza-felhasználás – bár az elmúlt években javuló tendenciát mutat – még mindig csak 41 százalékos.

 

 

Két hazai áll elöl

Az őszi búza értékesített átlagára 2015–2019 között 102-113 ezer forint/tonna között mozgott. Ez az ár jellemzően meghaladta az adott szezonra meghirdetettet. Az árváltozást oka például a szaporítási fok, a vetőmag származási helye, a fajta típusa (érési időszak, hibrid), a vetésnorma. A 193-féle előállított őszi búza fajtából a rangsor első két helyén hazai nemesítésű fajta állt 2019-ben, amely a szaporítóterület egyötödét adta. Az első 12 helyen szereplő búzafajta az összes szaporítóterület közel felét fedte le (12 681 ha).

 

 

Csökkenőben a durum

Durumbúzát 1678 hektáron szaporítottak (ebből tavaszi csupán 5 hektár). Őszi fajtákból 18-félét előállítottak elő 3234 tonna mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 3 évben 25 százalékkal csökkent a durumbúza szaporítóterülete. A durum világszerte is csupán a búza-termőterületek 4-5 százalékán van jelen, pedig kiváló főzési tulajdonságokkal rendelkezik, és egészségesebb, mint a fehérliszt.

Durumbúzát 25 ezer hektáron vetettek árunövény céljából 2020-ban; a fémzárolt alapanyag 13,5 ezer hektárra volt elegendő. Itt azonban jobb – 54 százalékos – a felújítási arány, mint az őszi búzánál. Az Agrárgazdasági Kutatóintézethez érkezett adatok szerint a teljes fémzárolt készletet el tudták adni a termesztők. A fajtahasználat szerint 2019-ben a szaporítóterület legnagyobb részét, csaknem 30 százalékát egy német fajta fedte le, míg a második és harmadik helyen magyar nemesítésű állt 10,3-10,3 százalékos részesedéssel.

 

 

Jobban terem a tönköly

A tönkölybúza vetőmagját 103 hektáron állították elő 2019-ben. Bár a tönköly beltartalmi értékei kiválóak miatt termesztik, kenyérlisztnek kevésbé, sütemény- és száraztészta-alapanyagnak előnyösebb. Emellett jobb eredménnyel termeszthető rosszabb minőségű talajon, mint a közönséges búza. Az értékesítési mutatóink szerint közel 1450 hektár bevetésére alkalmas vetőmag került a gazdákhoz. A 2019-es szezonban 188 tonna alapanyagot állítottak elő tönkölybúzából, ami többi is annál: 1710 hektár vetésterületre elegendő mennyiség. 2018-ban 11 226 hektáron termesztettek tönkölybúzát. Ugyanakkor felújítási aránya nem éri el a 20 százalékot.