Csak környezettudatosság vagy gyors megtérülés is? Baktériumtrágyázás a számok tükrében

Az általános környezetvédelmi elvárások egyik alapvető eleme a felhasznált kémiai anyagok mennyiségének csökkentése.

Bár a műtrágya felhasználás csökkent az elmúlt időszakban, ennek elsősorban gazdasági okai voltak, és nem átgondolt környezetvédelmi elgondolások mentén valósult meg. A továbbiakban arra keressük a választ, hogy a baktériumtrágyázás anyagilag is megtérülő technológia-e, vagy csak központi szabályozással lehet kiváltani vele a kemikáliák használatát.

A tanulmányban egy olyan mezőgazdasági vállalkozás („KOR-AN 98” Kft, Demecser) input-output viszonyait elemeztük, ami egyaránt használ hagyományos műtrágyákat és nagy területen alkalmazza a baktériumtrágyát is. A 2009-ben végzett összehasonlítás az eltérő tápanyag utánpótlási formák és a terméseredmények kapcsolatát vizsgálja. A vizsgálat kiterjedt több gabona- és olajos növényre, de itt az őszi káposztarepcével kapcsolatos tapasztalatokat ismertetjük.

Az őszi káposztarepce termelési folyamatának követlen költsége a baktériumtrágyával kezelt területeken 139.454 Ft/ha, baktériumtrágya nélkül termesztett őszibúza esetében 160.403 Ft/ha. A kezeletlen területeken a nagyobb műtrágya felhasználás hektáronként 20.948 Ft többletköltséget jelentett.

Az anyagjellegű költségeket nézve megállapíthatjuk, hogy baktériumtrágyával termesztett őszi káposztarepce esetében kevesebb mennyiségű alaptrágyát, illetve műtrágyát juttattak ki, mint baktériumtrágya nélkül termesztett őszi káposztarepce esetében. (1. ábra)

Baktériumtrágya nélküli őszi káposztarepce-termelés esetén a hozam 2,8t/ha, baktériumtrágyával kezelt őszi káposztarepce-termelés esetén pedig 3,4t/ha, ami 21%-os hozamnövekedést jelent.

Baktériumtrágyával kezelt őszi káposztarepce-termelés esetén a hozam érték 231.200 Ft/ha, baktériumtrágya nélkül pedig 190.400 Ft/ha. A különbség 21%-os hozamérték-növekedést mutat.

Az őszi káposztarepce közvetlen önköltsége kezeletlen oldalról nézve 57.287 Ft/t, kezelt oldalról 41.016 Ft/t, tehát a különbség 28%-os, ami 16.271 Ft-os megtakarítást jelent tonnánként baktériumtrágya alkalmazása esetén.

Az általunk vizsgált növények esetében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a baktériumkezelés még rövidtávon is nagyobb hasznot biztosít a műtrágyázáshoz képest, így külső kormányzati behatás nélkül is a képes a környezettudatosság felé terelni a mezőgazdaságot. Hosszabb távon a talajbaktériumok folyamatos visszapótlásával a két technológia várhatóan még jobban elválik egymástól az eredményesség tekintetében.

A cikkel kapcsolatos bővebb információkat és konkrét technológiai leírást a www.hatekonytermeles.hu honlapon találhat.

Hubert Klára

baktériumtrágyázás környezettudatosság