Mind a sertés-, mind a marhahúsfogyasztás terén markáns mérséklődést várnak a szakértői becslések. Hazánkban jó hír, hogy az idei első félévben mindkét szegmensben jól teljesített az ágazat külkereskedelme.
Itthon nőtt az élőmarha-kivitel
A KSH adatai szerint Magyarország élőmarha-exportja 7 százalékkal nőtt az idei év első felében a tavalyi azonos időszakhoz képest. A két legfontosabb piacon – Ausztriába és Horvátországba – nőtt a kivitel (1,5 és 32 százalékkal). Ugyanakkor a kiszállított marhahúsok mennyisége és értéke egyaránt 1 százalékkal csökkent a szóban forgó időszakban. Közben a hazai élőmarha-import is nőtt (28 százalékkal). A legtöbbet Németországból és Hollandiából hozták (e két irányból 38 és 82 százalékkal nőtt az import). A marhahúsimport viszont 18 százalékkal, értéke 13 százalékkal csökkent.
Idetartozó hír még, hogy a – NAIK AKI PÁIR adatai szerint – Magyarországon a fiatal bika termelői ára 766 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2020 szeptemberében, ami 2 százalékos mérséklődés a tavaly ilyenkori átlagárához képest. A vágótehén ára 3, a vágóüszőé pedig 11 százalékkal emelkedett ebben az időszakban.
Mérséklődő EU-export
Csökkent viszont a kivitel az európai állattartók részéről: az első hat hónapban exportált 615 ezer tonna élő szarvasmarha és marhahús 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb piacok az Egyesült Királyság (35 százalékos részesedés), Izrael (5) és Hongkong (5) voltak. A Hongkongba szállított mennyiség 3 százalékkal nőtt, míg Izraelbe 5 százalékkal csökkent a kivitel. Az EU élőmarha- és marhahúsimportja ezzel párhuzamosan 20 százalékkal 210 ezer tonnára csökkent az első félévben a tavaly január-júliusihoz képes. A behozatal több mint háromnegyede az Egyesült Királyságból, Brazíliából és Argentínából származott. És az árak: az EU-ban a fiatal bika („R3”) vágóhídi belépési ára 3,51 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2020 szeptemberében, ami nem változott számottevően az egy évvel korábbihoz képest. A tehén („O3”) ára 2 százalékkal mérséklődött, míg az üsző („R3”) ára nem változott jelentősen.
Csökkenésre számítanak
Figyelemre érdemesek ugyanakkor a fogyasztás volumenére vonatkozó becslések. A 2013-as év óta rögzített adatok azt mutatták, hogy Európa marha- és borjúhúspiaci kilátásai a markáns csökkenés felé vezetnek. Mind a termelés, mind a fogyasztás 2018-ban érte és hagyta is el a tetőpontot, amikor 8 millió tonna fölé nőtt mindkettő mértéke. Azóta évi durván 50 ezer tonnás csökkenés az évtized végére odavezet, hogy 7 millió tonna közelébe csökken majd a kereslet.
Hasonló tendenciát prognosztizálnak az EU sertéshúspiacán is, ahol a csúcspont a 2022-es év lesz 25 millió tonnás termeléssel (a legnagyobb fogyasztást e szegmensben is 2018-ban mérték). A termelés 2030-ra várhatóan 23 millió tonna közelébe csökken majd, a fogyasztás pedig már el sem fogja érni a 20 millió tonnát.
Érdekes ugyanakkor, hogy mindeközben a behozatal és kivitel lényegében alig fog változni, sőt, halovány növekedést vetítenek előre az elemzők. Az Európai Bizottság úgy kalkulál, hogy marhahúsból – a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan – minimális növekedéssel a jelenlegi 300-320 ezer tonna körül alakul az export, míg a behozatal volumene a jelenlegi 300 ezerről 400 ezer tonna közelébe emelkedhet.
Szabad a kereskedelem, de ez nem mindig jó
Mindemögött az európai gazdálkodóknak a legkevésbé sem örömteli okok húzódnak meg. A visszaesés egyik oka a szigorodó környezetvédelmi és más szabályzások kiterjesztése (talajvédelem, állatjóléti és -tartási, gyógyszerfelhasználási előírások, metánkibocsátás). A másik terület az egyes dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény. A Mercosur révén továbbá várható az olcsó – bár aggályos előállítási környezetből származó – dél-amerikai marha- és más húsok megjelenése az EU belső piacain, illetve helyettesítő termékeik (csirke, pulyka) beérkezése.
A hazai ágazat szereplői számára kevésbé fájó ez a kilátás, mert a Magyarországon megtermelt élő marha és marhahús jelentős része az EU-n kívüli országokba kerül. Így a Mercosur-marhahúskvóta emelése nem jelent közvetlen hátrányt az agráriumunk számára.