Tavaly a növényvédő szeres csomagolóeszköz begyűjtési rendszer itthon jobban teljesített az EU-átlagnál, ugyanis a használt göngyöleg 67,4%-át adták le a gazdák – tudtuk meg a 6. Cseber Konferencián.
A közös munkát tették hivatalossá a megállapodás aláírásával
Az esemény kiemelkedő programpontja volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Cseber Nonprofit Kft. együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása. A gyakorlatban a két szervezet több éve sikeresen kooperál a közös célok elérése érdekében. A kamara abban tud segíteni, hogy a Csebernél felhalmozódott információ minél több gazdához eljusson, amivel a begyűjtés mértéke tovább növelhető. A növényorvosi témában tartott képzések során az említett információs halmaz pedig beépíthető a tematikába, hasznos ismereteket ad a képzések résztvevőinek, növeli a biztonságos növényvédőszer-felhasználás mértékét.
A hamisított növényvédő szerek aránya eléri az Európában forgalmazottak 14%-át
A hamisított, jogellenesen forgalmazott növényvédelmi termékekre koncentrált előadásában a Magyar Növényvédelmi Szövetség képviseletében Görög Róbert ügyvezető, valamint Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzési referense. Elhangzott, hogy globális szinten növekszik az ellenőrzött forgalmazáson kívüli szerek aránya, és ez veszélyezteti a környezetet, az emberi egészséget. Jellemző, hogy összetételük ismeretlen, így a szermaradványok mennyisége is magas lehet. Az utóbbi években csomagolásuk már tetszetős, a megtévesztésig hasonlít az eredetihez.
A Nébih illetékes szakterülete idén egy-egy gyomirtó és rovarölő szert vont ellenőrzés alá, mindkettőt egy adott forgalmazónál lelték fel. Megállapították, hogy a hamisított termékek csomagolása, címkézése elég jól sikerült, de a specifikációk alapján a különbségek meghatározhatók voltak. Az Európa-szerte felhasznált növényvédő szerek 14%-a hamisított, jogellenes forgalmazásból származik.
A következő évben jubiláló Cseber új arculattal fog jelentkezni
A Cseber munkájáról Fenyvesi Rita ügyvezető és Belleli Csaba fejlesztési menedzser számolt be. 2021-ben 67,4% volt a visszagyűjtési arány, amely így meghaladta az uniós 65%-os átlagot. A szervezet az idei évet ennél magasabb visszagyűjtési arány elérésével szeretné zárni. Konkrét számokban kifejezve (az augusztus végi adatokat tekintve) időarányosan jól áll a program, ugyanis az előző évben 880 tonna volt a begyűjtött göngyöleg, idén pedig 950 tonna. Amennyiben az előző év utolsó negyedévének tendenciáját tudja tartani a rendszer, teljesíthető lehet a vállalás. Nagyot sikerült előrelépni az újrahasznosítás területén is: 2020-ban a visszagyűjtött műanyag 12%-a, 2021-ben már egynegyede öltött új formát (a cél a 60%). Ezzel tavaly már 281 tonna műanyaghulladék került anyagában újrahasznosításra: alapanyagként műanyag granulátum készült belőle, amit kábelvezető csövek készítéséhez használtak fel.
Jövőre lesz 20 éves a Cseber, ennek alkalmából új arculatot fognak kialakítani. A szervezet az együttműködési rendszerét tovább fogja bővíteni, ennek egyik kiemelt pontja lehet majd a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot elnyert MOL Nyrt. illetékes szervével* való közös munka kialakítása, hivatalossá tétele.
A Cseber kéri a gazdálkodókat, hogy az idei év utolsó negyedévében is éljenek az ingyenes visszagyűjtés lehetőségével, és vigyék vissza a kiürült, háromszor kiöblített göngyölegeiket a gyűjtőhelyekre.
* A Magyar Állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a MOL Nyrt. nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtését, és gondoskodik annak kezeléséről.
Barna Ferenc
