A gabonaárak esélyt adnak a dinnye-szegmens növekedésének

Idén megállt a dinnye-termőterületek évek óta tartó csökkenése. Elemzők szerint ez a gabonatermesztés jövedelmezőségének csökkenése miatt van: felértékelődik a kertészet.

Nőtt a termőterület

A dinnye termesztési területe az utóbbi 10 évben csökkent, de idén fordulat következett be, amit szakértők főleg a gabonaárak változásával magyaráznak. 2024-ben az árutermelő görögdinnye területe 3300 ha volt, ami a tavalyihoz képest mintegy 15%-os növekedés. A jobb jövedelmezőség mellett a támogatások ösztönző hatása is hozzájárul a kertészeti kultúrák szerepének felértékelődéséhez. Mindezek, illetve a piaci igények és az eladási ár várhatóan további területnövekedést eredményeznek majd – hangzott el a Magyar Dinnyetermesztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB évértékelő tanácskozásán.

A szektorban úgy vélik, a három szervezet összefogásának eredményeként javult a dinnye piaci pozíciója, annak ellenére, hogy a nyári aszály – főleg a légköri aszály, az UV-sugárzás – ezt a szegmenset sem kímélte, ami jelentős bevételkiesést jelentett. Az idei év sajátossága az aszály mellett, hogy már június közepén megértek az első termések. Az ágazatra jellemző felvásárlásiár-csökkenés nyár közepén 10-15 napra megjelent a hazai és import termény megjelenése miatt, de a szezon elején és végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők.

Van üzlet a magyar dinnyében

A magyar dinnye hazai fogyasztásának növelését népszerűsítő kampány, exportját a többi konkurenssel szemben a kisebb szállítási költség segítheti. Ezt erősíti, hogy a kiskereskedelmi láncok diverzifikálják beszerzési csatornáikat, így a magyar dinnye is polchoz/raklaphoz juthat, ha a keresletnek megfelelő típust (kisebb méret, magszegény) termelnek a gazdák. A jövő várhatóan kikényszeríti a termesztéstechnológia módosítását, a magasabb termésátlagokat, a fajtahasználat módosítását a csapadékhiányt és a magas UV besugárzás  miatt. Emellett az áruházak igénye egyre nagyobb a hosszabb ideig pulton tartható dinnyékre. A fogyasztók egyre inkább a kisebb méretű és a magszegény dinnyéket preferálják (4-5 kg).  A fajtaválasztásnál azonban figyelembe kell venni a dinnye ízét, amire a hazai fogyasztók érzékenyek – írja a NAK szakértője, Fodor Attila.

Kihívások

A termelést illetően pozitív tény, hogy nő a hatékonyság: az átlagos termésátlag 36 t/ha körüli volt, de oltott az görögdinnyénél a becsült termésátlag akár az 53 t/ha-t is elérte. A becsült termésmennyiség 152 ezer tonna felett alakult. A sárgadinnye termesztési területe 436 ha, ami 16 % területnövekedést jelent 2023-hoz képest. A becsült termésátlag 30 t/ha, amivel a becsült termésmennyiség 13 ezer tonna. Ugyancsak kedvezhet a magyar dinnye expanziójának, hogy nagy termelőországokban (Görögország, Marokkó, Olaszország, Románia, Spanyolország, Ukrajna stb.) stagnál vagy csökkenés a termőterület – kivéve a korai hajtatott vagy a késői szabadföldi termesztés, ami egyre jobban előtérbe kerül. Ugyanakkor ebben a szegmensben is súlyos probléma a bérköltségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya, továbbá a növényvédelmi szerek hozzáférhetősége. (Ebben nyújt segítséget a NAK Kiskultúrás csoportja, melynek kiemelt célja a kiskultúrákban felhasználható készítmények bővítése, az egyszerűbb és gyorsabb növényvédő szer engedélyezési folyamat előre mozdítása – erről ebben a cikkben írtunk nemrég).