Dömpingbe fulladhat a sertéspiac

Bár tavaly nagyot nőtt a hazai sertéshúsok és -termékek kivitele, és noha a behozatal kisebb mértékben emelkedett, még mindig több az import, mint az export. Mire számíthat a magyar sertéságazat?

 

Innen oda, onnan ide

Tavaly csaknem negyedével nőtt a sertéstőkehús-kivitel Magyarországon, mint 2018-ban. A pontosan 23,6%-os exportbővülés euróban kifejezve 281 helyett 347 milliós bevételt jelentett: A legtöbbet, 35%-ot a román kereskedők vásárolták fel, őket követik az olaszok 14, a hollandok 10, majd a bolgár, szlovák, szlovén és a lengyel vevők 5-5%-os részesedéssel; a sort a görög, spanyol és boszniai piac zárja 3-3%-kal. A tőkehús-külkermérleg e diadalmas vonását árnyalja, hogy az utóbbi két évben is tovább nőtt a behozatal. Ennek mértéke ugyan kisebb, mint az exporté: 15,4%-os, de bővülve mind 2018-ban, mind 2019-ben meghaladta az exportértéket. Fő sertéshússzállítónk a német, a spanyol és a lengyel piac, ami az importunk majdnem 60%-át biztosítja – a kisebb, szlovák, osztrák, horvát és holland gyártók mellett.

 

Kolbászból van a kivitel is

A magasan feldolgozott sertéshúsok közül a kolbász- és szalámiexport 94-ről 104 millió euró közelébe nőtt, ami mennyiségben közel 20-ról 20,3 ezer tonnára nőtt tavaly. Javultak a tonnánkénti átlagárak is 4963-ról 5107 euróra. Közben a behozott kolbász- és szalámi átlagára bár nőtt, az export-átlagár alatt alakult (a 2018-as 2342/t-ról 2727/t-ra). A kolbász- és szalámiexportunkban a német piac a legfontosabb, mert a kivitel 42%-át köti le; őket követték a szlovákok (17,6), a csehek (13), a románok (5), a britek és a lengyelek pedig (3,8%-kal).

A konzervált húsok kivitelében is növekedést ért el a hazai piac. A kiviteli érték tavaly 182-ről (50 ezer tonna) 217,2 millió euróra (59 ezer t) nőtt, ami csaknem 20%-os bővülést jelent, és ez ráadásul kétszerese a magyar élelmiszergazdasági kivitel átlagának. Konzervált hústermékeink fő célirányai az osztrák, a német, a brit, a román, és az olasz piacok. Tavaly, mint a hírekből ismert, a legnagyobbat az olasz (18%-os) és a román piac dobta majdnem 45%-os növekedéssel. Más kérdés, hogy az utóbbi esetében nem szerkezeti okok magyarázzák a növekményt, hanem állategészségügyiek, miután az ottani importigényt a sertéspestis-félelmek és -intézkedések generálták.

 

Savanyú siker

Meglehetősen fanyalgó tehát a magyar sertéshús-ágazat tavalyi külkereskedelmi eredményeinek mérlege. Az említett, csaknem 25%-os kivitelnövekedéssel szemben ugyan jóval kisebb mértékben bővült a behozatal. Ám míg az export euróban mért értéke 347 millió, addig a kisebb mennyiségű, de nagyobb értékű behozatalé 355,6 millió euróra nőtt. Vagyis értékben tavaly is nettó behozatali pozícióban maradtunk. (Ebben az ágazat analóg a növénytermesztési szegmens elemzőinek vissza-visszatérő figyelmeztetésével: nagyobb bevételt érhetne el az ország, ha a magyar agrárium produktumai nem alapanyagként, hanem – nagyobb mértékben – feldolgozott termékekként hagynák el az országhatárt.)

 

 

A járvány után, a látszat mögött

Az idei év, mint minden más ágazatban is, az export-import-viszonylatok szeszélyes alakulását hozta. A járvány kitörésére a nyugat-európai gyártók és forgalmazók azzal reagáltak, hogy kelet- és közép-európai piacokra borították – nem ritkán irreálisan alacsony áron – a globális keresletcsökkenés miatt felhalmozódott készleteiket. Részben emiatt a hazai importárak ráadásul jóval alacsonyabbak, mint a kiviteli árak (2018-ban 14, 2019-ben 9%-os volt a különbség), függetlenül attól, hogy emögött szintén az említett, a piacot torzító tényezők bújnak meg. Nem csoda, hogy az utóbbi hetek-hónapok húspiaci elemzői nyilatkozatai alapján a magyar sertéshús-exportkilátások nem rózsásak, a piacaink szűkülése fenyegeti az ágazatot.

Horizont Média-összeállítás (fotó: HM/archív)