fbpx

Eddig csak ettük – de kereshetünk is vele!

Írta: Kohout Zoltán - 2017 január 25.

Kiderült, hogy mi, magyarok is helyből tudjuk azt, amit az USA és Kína

Fogadjunk, hogy enni Ön is szereti! De azt gondolta volna, hogy csinos kis üzletet is csinálhat vele? A Debreceni Egyetemen bebizonyították, hogy nemcsak termeszteni, hanem feldolgozni is megéri: a belőle készített olaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik.

Ma már elkerülhetetlen kelléke a sörözők, baráti-családi összejövetelek vidám asztalkínálatának, sőt, sokan fontos beltartalmi értékeiért fogyasztják, hiszen gazdag fehérje- és vitaminforrás. Bár a világ mezőgazdaságában előszeretettel termesztett földimogyoró az 1900-as évek elején bekerült a magyar kultúrflórába, mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon, pedig eleinte egész szép sikerrel művelték. Mára a termesztése visszaszorult, noha a most felújított kísérletek tanúsítják: hazánk is tudja azt a szintet, amit a világ más földimogyoró-termesztői.

Erre a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának munkatársai által tavaly végzett kisparcellás termesztéstechnológiai kísérletei a bizonyíték. A szakemberek a növény termesztésének hazai lehetőségeit és környezeti válaszreakcióit vizsgálják. A földimogyoró – nevének dacára – nem a mogyorófélékhez tartozik, hanem közelebbi rokonságban áll például a borsóval. A májusi vetés után az időjárás kedvezően alakult az állomány számára, és az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3-3,6 tonna lett Debrecenben. Ez alig marad el a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak átlagától (az USA-ban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonna termést takarítanak be átlagosan).

A földimogyoró termesztése és feldolgozása, forgalmazása hazánkban is jó lehetőség helyi növényi olaj-előállítók számára. A földimogyoró egyike a leggazdagabb növényolaj-forrásoknak, emiatt a világpiaci ára is folyamatosan emelkedik, ami kiváló befektetési és export lehetőséget jelenthet – összegezte Balla Zoltán, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet tudományos segédmunkatársa.