Nemcsak nálunk, világszerte egyre több program indul az erdő, az erdősítés érdekében. S már nemcsak alapanyagként, hanem a klímaválság egyik fő ellensúlyozójaként lesz rá szükség – vagyis várhatóan nőni fog az ilyen programok anyagi támogatottsága is.
Erdősítési kvóta?
A napokban a Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) egykori vezetője, Hans Joachim Schellnhuber professzor szorgalmazta a német erdők nagyobb mértékű erdészeti felhasználását és jelentősen több faalapú építkezést. A fa és az erdő kezelése is döntő fontosságú az éghajlati válság leküzdésében, mondta a Német Erdészeti Tanács (DFWR) online ülésén, hangsúlyozva, hogy a fának az építőipar legfontosabb nyersanyagává kell válnia. Szerinte az erdőtulajdonosoknak az építészek és tervezők köreivel közösen új értékláncokat kell kialakítaniuk. Hozzátette: az éghajlatváltozás mély, rendszerszintű válságot okoz, és az erdőhasználat az egyik olyan tényező, ami nélkülözhetetlen a hatások enyhítésében. Georg Schirmbeck, a DFWR elnöke ehhez azt fűzte hozzá, hogy szükség van az ágazatban dolgozók létszámának növelésére, sőt, egyfajta faépítési kvóta kidolgozására-előírására.
Nagy támogatás az erdősítésért itthon
Az erdősítés végre hazánkban is betört az agrárirányítás fontos programpontjai közé. Két éve jelentős, bő 50 milliárdos keretösszegű pályázatot írt ki az állam az erdőterület növelése érdekében. A 300 nyertes projekt várhatóan 25 ezer hektárral növeli az erdővel borított terület nagyságát. Az erdőgazdálkodási ágazatot egyébként 12 pályázati felhívás érinti-érintette; az erdőtelepítési uniós pályázatnál az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 174 euróról 432 euróra emelték, és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. E nagyarányú hozzájárulás mellett, a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővültek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is, és egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál. Mindezeken túl a telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra, egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra nőtt.
Kihalásu(n)k előtt
Várhatóan egyébként nemcsak a növekvő európai uniós és állami támogatások járulnak majd hozzá az erdősítés, az erdőtelepítés jövedelmezőségéhez – így volumenének növekedéséhez. Az erdők és fásított területek áremelkedése továbbra is versenyben van az inflációval: 2019-ben például 3,4 százalékos árnövekedést mértek ebben a szegmensben. Akit pedig nemcsak a gazdasági, hanem a civilizatorikus távlatok is érdekelnek, annak örök intő jelként ott áll a Húsvét-szigetek példája. Ahonnan a törzsi vezetők kőszobor-építési sznobériája miatt először az erdők és a fák, végül az emberek is eltűntek.
(Fotó: Horizont Média/archív)