Ezt az álmot mi is elérhetjük

Jelen írásomat az Egyesült Államokban 2014-ben eltöltött, közel fél évig tartó szakmai gyakorlatom ihlette. Kansas államban, a magyar körülményektől jóval szárazabb és kitettebb klímájú területen tevékenykedtem. Ugyan az ottani gazdálkodás méretét és erőforrásait tekintve lényegesen eltér hazánkétól, szakmabeli kihívásaik egy része fed olyan problémákat, amelyek itthon már jelentkeztek, vagy a jövőben jelentkezni fognak. Az Egyesült Államok mezőgazdasága méltán vezető a világon, technológiáikat és fejlődési irányukat érdemes tanulmányozni, annak ugyanis magas hányada átültethető a hazai gyakorlatba. Véleményem szerint nem szabad a múltunkból származó, európai önhittségből bezárni ajtóinkat a világ más földrészein zajló mezőgazdasági és technikai fejlődés előtt. A cél ugyanis: a tanultak és tapasztaltak alapján fejlődni és jobbá válni.

A gazdaság és a térség adottságai

Az általam választott gazdaság, a Frahm Farmland Inc. méreteit tekintve nagyüzem: 10.400 ha földterületen gazdálkodik Kansas állam északnyugati részén, Colby várostól nem messze. A település közel fekszik a coloradói hegyláncolathoz, ez érződik klímáján is. Az onnan érkező esőfelhők leereszkedése nyomán a hegyektől minden megtett 16 kilométerrel körülbelül 12-13 mm-rel növekszik az évente hulló csapadék mennyisége. A megyében jellemző átlagos évi csapadék 380-420 mm, azonban a művelt táblákon mért adatok között akár 60-70%-os különbségek is előfordulnak, azok elszórtsága miatt. A tengerszint feletti magasság 1000 méter körüli. Kansas államra jellemzően a megye teljes területe 1 mérföld oldalhosszúságú négyzetekre van felosztva, az észak-dél és kelet-nyugat irányú, négyzetrácsot formázó utak által. Ezen utak karbantartása a megyei hatóságok feladata, állapotuk jellemzően igen jó (szélesek és jól járhatóak).

A gazdaság földterületeinek negyede tulajdonosának és névadójának kezében van, további egynegyed más tulajdonosoktól, a fennmaradó 50% pedig a rokonságtól bérelt. Kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, a profil kukoricából és búzából áll. Művelt területeiknek harmada öntözhető, 65 db körben-járó öntözőrendszert üzemeltetnek. Mivel az öntözőszivattyúkkal az egyre apadó rétegvizet hasznosítják, Kansas állam közel két évtizede betiltotta új kutak fúrását. A már meglévő rendszereket természetesen lehet üzemeltetni, karbantartani és megújítani. A korlátozó tényező a termesztésben tehát a víz.

A földbérletek átszámolt költsége hektáronként szabadföldön 43.000 és 52.000 forint között mozog, az öntözhető területeken pedig 115.000-155.000 forintra rúghat. Az újabban kialakuló helyi trend szerint a bérleti díjak másik lehetséges árszabása, hogy az adott gazdasági év végén a szóban forgó bérleményen kialakult bevétel megegyezés szerinti százaléka illeti a földtulajdonost. Ez az összeg a gazdálkodás eredményétől és a termény piaci árától függően változik. E kedvező rendszer alkalmazásával a földtulajdonos egyrészt átvállal bizonyos százalékot a mezőgazdaságra jellemző kockázatból, másrészt érdekelt lesz abban, hogy a földterületeit eredményes és lelkiismeretes gazdálkodó művelje. Ám hazai gyakorlatba átültetve bizalmi kérdéseket vethet fel a földkiadó és a haszonbérlő között. További érdekesség, hogy a területeken lévő öntözőberendezések minden esetben a földtulajdonosok birtokában vannak, a karbantartás és az üzemeltetés költsége pedig a bérlőt terheli. Így a földtulajdonos önmaga viseli a magas beruházási költséget, amely értékesebbé teszi tulajdonát, viszont a fenntartás és esetleges javítás költségekért nem felel. Érdemes lenne hazánkban is bevezetni a megosztott beruházási költségek viselésének elvét. A beruházások számát növelendő, hazai körülmények között sem feltétlen a termelőknek kellene vállalni az öntözőberendezések teljes terhét. Ezzel talán csökkenthető lenne az anyagi bizonytalanság, és állandó, de alacsony költséggel üzemeltethető öntözőberendezések lennének telepíthetők haszonbérelt területekre is.

(www.frahmfarmland.com)

Növénytermesztés és annak gépesítése

Ahogyan fentebb már említettem, az északnyugat-kansas-i klimatikus körülmények között a termesztést elsődlegesen korlátozó tényező a talajnedvesség. Ezért a gazdaság a no-till-t, tehát a talajművelés nélküli rendszert alkalmazza immár 19 éve (1. ábra). A no-till sokak szerint igen szélsőséges technológia, ám bizonyos természeti feltételek között indokolt lehet.

1. ábra. Hazai gazdálkodóknak szokatlan látvány a búza direktvetése, az elővetemény kukorica betakarítását követően, közvetlenül a tarlóba

A környék növénytermesztésére jellemző, hogy 3-4 évente, amikor a talajok vízkészlete a termesztés okán teljesen kiürül, egy évre parlagon hagyják az adott földterületet – s csupán kémiai gyomszabályzást végezve igyekeznek feltölteni a készleteket. Figyelmet kíván, hogy munkaadóm gazdaságában a no-till rendszer bevezetése óta nem volt szükség parlagon pihentetésre. Számos ásópróbát végeztem a nyár folyamán, aminek konklúziójaként elmondhatom, hogy bizonyos idő elteltével a no-till rendszer jótékonyan hat a talaj szerkezetére és szerves-anyag tartalmára, bizonyos szinten pedig csökkenti a termésszint-ingadozásokat. Gazdaságom esetében ez az idő 5-6 év volt.

A gazdaság speciális szerződésben áll a John Deere helyi forgalmazójával, amely alapján évről évre megújítják a teljes gépparkot, s egy éves beüzemelőként az új technológiákat tesztelik. Tapasztalataikat, megoldásaikat megosztják a gyártóval, ezért cserébe pedig olyan kedvezményes áron cserélhetik le gépeiket, amely költség alacsonyabb, mint az egyéves üzemeltetési költség lenne. Véleményem szerint azért jelenthet előnyt ez a konstrukció, mert a gazdaságban dolgozók a folyamatosan megújuló eszközökkel az alkalmazkodóképességüket fejlesztik. Az állandóan megújuló kihívások és új technológiák érdeklődővé teszik a dolgozókat a mindennapi munka folyamán.

A vetésszerkezetben szereplő búzán és kukoricán felül további két növényt lehet gazdaságosan termeszteni a térségben: a szemes-cirkot és a szóját. Szóját a nyáron jelentkező száraz időszak okán – amelyben a relatív páratartalom tartósan 10% alatti – nem megtérülő szabadföldön termeszteni. Öntözött körülmények között a kettős termesztés nem lehetséges, a késő tavaszi és az őszi fagyok miatt. Az egyszerű vetésszerkezetből származó termesztéstechnológiai problémákat oly módon oldják meg, hogy az elérhető technikai lehetőségek teljes potenciálját kihasználják. Ezáltal a pontos végrehajtás minden munkaműveletnél megvalósul, legyen az vetés, tápanyag-utánpótlás vagy növényvédelmi beavatkozás. Ezen felül pedig teljes információs rendszerre kiterjedő, valós idejű, online nyomon-követés is működik. Átfogó dokumentációval végeznek minden munkaműveletet, táblákra lebontva, időjárási feltételekkel, kijuttatott anyagok pontos megnevezésével és dózistérképpel, hozamtérképpel vagy akár talajvizsgálati térképpel (2. ábra). A monitoring rendszert segíti, hogy a műveleteket követő fél órán belül frissül a rendszer, az adatok pedig 15 évre visszamenőleg maradéktalanul levezethetőek.

Az öntözőrendszerek a karbantartást, javítást kivéve telefonos applikációval vezérelhetőek. Erre azonban csak vészleállás esetén van szükség, ugyanis a talajba szúrt szondákkal a rendszer folyamatosan ellenőrzi a feltalaj nedvességét, hiány esetén pedig automatikusan működésbe lép. Erre a rendszerre az egyre kimerülő vízbázis megőrzése okán van szükség.

2. ábra. A kukorica betakarítása során a teljeskörű adatrögzítés a megszokottnál több kijelzőt igényel

A munkaerő

Az általam látogatott gazdaságban a talajművelés elhagyása okán kisebb méretű géppark és kevesebb dolgozó szükséges, mint például hazai körülmények között, hasonló üzemméret esetén. A gépek használatához alapvető gépkezelői tudás, némi szakmai tájékozottság, viszont magas fokú precizitás és odafigyelés szükséges. Az eszközök és a kijuttatott anyagok értéke igen magas, ezért fontos szempont az alkalmazottak munkához való viszonyulása. Tapasztalataim szerint nem feltétlenül a szaktudás vagy képzettség a legfontosabb kritérium, s nem is a gyakorlat, mivel az megszerezhető. A felvételnél a jelentkező hozzáállása, tanulási szándéka és koncentráltsága kap igen nagy hangsúlyt egy-egy pozíció betöltésénél.

Véleményem szerint a mai, modern munkagépeknél a felhasználói felület kezelése nem igényel mélyebb szaktudást, alapvető gépészeti tudással, józan paraszti ésszel s főként helyes hozzáállással a gyakorlatot meg lehet szerezni. Ez a dolog pedig vica versa működik: a munkaadó megbecsüli a dolgozóit, a vezetők ismerik azt az alapvető törvényt, miszerint egy gazdaságot a dolgozói tehetnek sikeressé. Annál a gazdaságnál, ahol dolgoztam, versenyképes fizetéssel, elegendő pihenőidővel, megfelelő munka- és védőruházattal, betakarításkor meleg-étellel, emberi bánásmóddal, alkalmas munkakörülményekkel találkoztam. Ezen kívül egyéb csapatépítő, munkahelyi atmoszférateremtő programokkal is kedvez a cég az alkalmazottjainak. Minden munkanap közös reggelivel indul, a közös képernyőre mindenki kivetíthet cikkeket telefonjáról vagy éppen az előző napi munka során készített képeket. Tapasztalatokat osztanak meg, megtörténik az eligazítás, mindenki szót kap, és mindenkiben tudatosul az aznapi teendője (3. ábra). Az extrák néha apróságok – mint a hűtött védőital biztosítása, vagy hétről hétre egy közös, a cég által finanszírozott reggeli, egynapos program; vagy akár nagyobb jutalmak, mint az évenkénti céges nyaralás. A dolgozók azonban példaszerűen nem veszik az extra juttatásokat természetesnek, ha kell, betakarításkor kérdés nélkül dolgoznak le heti hét napban, napi 16-17 órát, akár két hónapon át. Így áll össze egy olyan csapat, amelyben az alkalmazottak egymásért, a gazdaságért végzik teendőiket. A dolgozók élvezik mindennapi kihívásaik megoldását; szezonon kívül nem hajszolják őket, ám munkacsúcsok idején 100%-osan teljesítenek. Példaszerű.

3. ábra. Szokásos reggeli eligazítás a főhadiszálláson.

A gazdálkodás számokban

Az 1. és a 2. táblázatban bemutatok néhány szemléletes adatot az elmúlt két év növénytermesztési eredményeiből. A körben járó öntözőrendszerek köreit számozással, az öntözés nélküli földeket nevekkel különböztetik meg egymástól. A cég minden évben több mint harminc kukorica-hibridet hasonlít össze saját területein, az ebből származó adatok immár 10 éve gyűlnek.

A „The Ohio Program”

Az Ohio-i Egyetem által indított The Ohio Program keretein belül jutottam ki az Egyesült Államokba. A biztosítást előre kellett kifizetnem, valamint minimális eljárási díjat, összesen 1000 dollár értékben. Ehhez adódott hozzá a repülőjegyem költsége, ám ezt a Campus Hungary pályázat elnyerésével tudtam finanszírozni. A gyakorlatom során kapott fizetés fedezte a költségeimet, a biztosítás díját s a repülőjegyet is. Fantasztikus élmény volt, rengeteg tapasztalatot szereztem, a világ vezető mezőgazdasági gyakorlatát tanulmányozhattam. Úgy gondolom, a program mindenki számára elérhető, nem kell hozzá sem protekció, sem elrugaszkodottan nagy költségráfordítás. Csak bátorság, és elhatározás.

(www.ohioprogram.com)

Végszóként elmondanám, hogy egyeseknek naiv kicsengésű lehet ez az írás, végigolvasva nekem is olyan benyomásom van, hogy túlságosan pozitív képet ad a hazai viszonylatokhoz képest. Kérem az olvasót, ne hallgasson ezekre a belső hangokra, mivel Magyarország mezőgazdaságában volt és van lehetőség, élet; merjünk nagyot álmodni! Ám sose feledjük, az álmainkért dolgozni kell. Én ezt fogom tenni, remélem sokan követni fognak ebben. Talán nem túlzottan naiv az elgondolás, amely egy másik kontinensen évtizedes gyakorlattá vált.

Tóth József Attila

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő

Növényorvosi mesterszak I. évfolyam