Bezárás

Fokozható a kukorica termőképessége

Írta: Szerkesztőség - 2014 március 14.

Jack Brodshaug, a magyarországi +1 tonna/ha programra hajazó USA-beli I.F.S. (Integrated Farm System – Összevont Mezőgazdasági Termelési Rendszer) kutatásról számolt be az AgrárgépShow szakmai rendezvényén. A Monsanto kísérleteihez csatlakozott észak-amerikai gazdák az adott táblán belül eltérő tőszámmal vetettek, aminek következtében magasabb termésszintet értek el. A kísérlet, illetve a program lelke, hogy egy adott táblán belül optimalizálják az állománysűrűséget, mindezt úgy, hogy táblán belül a tőszámot az adott talajfolt adottságaihoz igazítják. Nagyon fontos a vetésminőség szem előtt tartása, az egységes növényállomány kialakítása, hiszen egyenetlen állományban a növények sokkal erőteljesebben konkurálnak egymással, végül magasabb lesz a csökött csövek, adott esetben az abortált növények aránya. Egyenletes állomány esetén a csövek méretkülönbözete elenyésző, összességében pedig a kísérleti parcellákon hektáronként 2 tonnával (+20%) több termett.

A kutatók néhány éve a gazdasági szintű terméstöbblet kísérletek után a tábla szintű szaktanácsadás, tábla szintű precíziós mezőgazdaság irányába mozdultak el.

Első lépésként elemezték az előző három év táblán belüli terméseredményeit, a talaj zónánkénti minőségét, végül figyelembe vették az előző évi kukoricaállomány fejlődési intenzitását.

Az amerikai I.F.S. „szaktanácsadási modell” tábla szintű tőszám kísérleteiben, a táblán belüli tőszám változtatásához az első és legalapvetőbb lépés a talajadottságok feltérképezése. Ehhez ismernünk kell a táblán belül az egyes talajfoltok – management zónák összetételét (pH, kötöttség, makro-illetve mikroelemek, humusz), valamint a tábla domborzati viszonyait (lejtés). Jack Brodshaug egy életszerű gyakorlati példát választott:

Az elmúlt években Amerikában beállított kísérletekben 2 módszert, azok termésre gyakorolt hatását vizsgálták.

• Alapesetben a táblán belül egy optimális tőszámot választottak és ezen tőszámmal vetették el az egész területet, figyelmen kívül hagyva a már az előbbiekben említett „management zónákat”, talajfoltokat (84 000 db/ha kivetett mag).

• Ezzel szemben szintén elvetettek egy területet úgy, hogy a tőszámot a táblán belül az előre, a talajmintavételi eredmények által meghatározott „management zónák” adottságainak megfelelően változtatták. Ez azt jelentette, hogy a gyengébb adottságokkal rendelkező talajfoltokban (kisebb tápanyag – és vízszolgáltató képesség, lejtés, stb.) csökkentették a tőszámot, míg a magasabb potenciállal rendelkező talajfoltokban növelték a tőszámot az átlagoshoz képest. Az amerikai fejlesztő kiemelte, hogy a tábla szintjén összesen és átlagosan kivetett mag mennyisége ebben az esetben is 84 000 db/ha volt, csak a táblán belüli megoszlása változott.

Könnyen belátható, hogy a gyengébb adottságokkal rendelkező talajfoltokban a 84.000 kivetett magszám esetén a növények konkurálnak egymással, felélik egymás elől a tápanyagot és a vizet, ami termésdepressziót okoz.

Az átlag fölötti képességekkel rendelkező talajfoltokban viszont a termés nem növekedett a kivetett 84000 db/ha mag hatására jelentősen, hiszen ezen talajfolt sokkal több növényt is ki tudna szolgálni.

Az összehasonlító kísérlet következtetésképpen megállapították, hogy ha a tőszámot a táblán belüli talajfoltok adottságaihoz igazítják (zöld vonal), akkor a gyenge talajfoltokban is (piros zóna), illetve a potensebb talajfoltokban is (zöld zóna) termésnövekedés érhető el a kontrolhoz képest (piros vonal) pusztán a talajadottságoknak megfelelő tőszám alkalmazásával, a táblán belüli tőszám változtatásával ugyanazon hibrid esetében is. Mindezt úgy, hogy az összesen kivetett hektáronkénti mag mennyisége nem változott.

táblán belül változtatott tőszám hatása a termésre

Ábra: táblán belül változtatott tőszám hatása a termésre

Az ábrán látható, hogy a fent említett példa szerint a kísérletekben mind a gyengébb talajfoltokban, mind pedig a jobb adottságokkal rendelkező talajfoltokban több, mint 1.3 t/ha –ral (~22 bu/ac) nagyobb termést (+ 20%) értek el a az egységes tőszámmal elvetetthez képest. Mindezt úgy, hogy az összesen kivetett hektáronkénti mag mennyisége nem változott.

(Megjegyzés, Jack Brodshaug utalt rá, értelmezésük szerint a jó talaj a 3% feletti szerves anyag tartalmú, kiváló tápanyag-és vízszolgáltató képességű talaj.)

A táblán belül változtatható tőszámnak, valamint a pontos, precíz vetésnek elengedhetetlen feltétele a technikai eszközök fejlődése, megléte, amelyekkel már 10 méteres pontossággal lekövethető a talaj heterogenitása.

Amerikában a tőszámkísérletekben öt eltérő tőszámmal dolgoznak, a két szélsőérték 50 és 120 ezer. Jelenleg három észak-amerikai államban összesen 120 helyszínen 170 hibridet vizsgálnak. Megfigyelik többek között a termőképesség és a tőszám összefüggését, a hibridek szárnövelő képességét, gyökérzetét, tesztelik a kukorica hibridek állóképességét. A korábbi gyakorlattal szemben még több termésadatot gyűjtenek az összefüggések alaposabb megismerése érdekében.

Jack Brodshaug rámutatott, a Monsanto tábla szintű szaktanácsadási rendszerével (I.F.S) tavaly jelentős sikereket értek el. A kísérlet folytatják, idén tavasszal összesen 300 ezer hektáron alkalmazzák az új receptúrát.

S hogy mit tartogat még a jövő egy kukorica termesztő számára? Jack Brodshaug jelezte, bíztatóak azok a kísérletek, amikor egy vetőgépet kétféle hibriddel töltik fel…

Jack Brodshaug – Fejlesztő Monsanto

Fordította: Hajdu Attila – Fejlesztő Monsanto