„Szórakoztató” volt a globális gabona-konferencia…

A még decemberben megrendezett Globális Gabonakonferencia előadói a gabona világpiacának új realitásait elemezték – tekintettel a legfontosabb tényezőkre: Kínára, a járványra, az európai és amerikai termelésre.

 

600 féle liszt és más szeszélyek

A konferencia kiemelt megállapításai közé tartozott, hogy Kína várhatóan tovább növeli idén a takarmányimportot, hogy újjáépítse sertéshústermelő ágazatát, amit tönkretett az afrikaisertéspestis-járvány. Ugyanakkor a klímaváltozással mind szeszélyesebbé váló időjárás további szélsőséges változásokat fog generálni, ami a termelők jövedelmi-piaci helyzetét érinti majd.

A svájci Genfben megrendezett virtuális találkozón Alex Waugh, a brit lisztgyártók szervezetének főigazgatója sajátos adattal nyitotta a rendezvényt: a globális az ipar tavaly 600 különféle lisztet állított elő. Ennek ellenpontjaként Arina Korchmaryova, a Cotecna Inspection SA Balti-, Fekete és Kaszpi-tengeri illetékese az északkelet-európai régió búzaminőségét stabilnak és a termést homogénnek nevezte. A Balti-államokban (Lettországban, Litvániában és Észtországban) egyébként a búzatermelés 20%-kal nőtt. Ezt megerősítve Andrée Defois, a befolyásos Tallage-Stratégie Grains elnöke rámutatott, hogy a balti búzák nagyon fontosak az EU-ban, ahol tavaly általában ellenkező tendenciák érvényesültek.

 

 

Elvált a kereslet a termeléstől

Defois úgy véli, hogy bár a fejlett ipari országokban csökken az ipari kereslet a takarmánygabonák iránt, a globális egyensúly a távol-keleti vásárlók révén szoros. A török Gunhan Ulusoy, az Ulusoy Liszt Malmok vezérigazgatója szerint 2020-ban a legmarkánsabb jelenség az volt, hogy a kereslet és a kínálat különbözött a termeléstől és a fogyasztástól. Ez részben kedvező volt, mert míg a termelés elegendő alapanyagot szolgáltatott, a kereslet nagyon erős volt.

 

 

Politikai húrok

Az idei kilátásokat Emily French, a ConsiliAgra ügyvezető igazgatója azzal vezette fel, hogy a tavaly év végi kilátások alapján a gabonafélék és az olajos magvak jelentős nyereséget mutatnak. A liszt 30, a szója 23%-kal erősödött, s kétjegyű nyereség tapasztalható minden kategóriában, kivéve a búzát és a szójaolajat. Ugyanakkor úgy vélte, a jövedelem szempontjából a pénznem és a devizakapcsolatok voltak a legfontosabb tényezők 2020-ban. A szakember politikai húrokat pengetve bizakodóan szólt a Trump-kormányzást leváltó, holisztikusabb szemléletűnek ígérkező Biden-Harris-kormányt illetően. A globális kukoricakészletekről és a piaci kilátásokról szólva arra intett, hogy a „kíméletlen” piaci aktivitás közepette óvatosságra van szükség az etanol iránti kereslet előrejelzésében, s beszédes adatként közölte, hogy Kína az energiaiparban is használt növényből a világkészletek kerek kétharmadát tárolja, s még a kínai statisztikák megbízhatatlanságával együtt is biztos, hogy az ázsiai nagyhatalom csaknem háromnegyedéves ellátási tartalékkal bír.

 

(Fotó: Horizont Média/archív)

 

Európai és az oroszok

A búza iránti világpiaci igényben meghatározónak nevezte az európai (takarmány-profilú) vásárlásokat, miközben az étkezési behozatal 8-9%-kal csökkent tavaly. Ugyanakkor „szórakoztatónak” tartja az oroszországi fejleményeket. „Kora tavasszal azt hittük, Oroszországnak nagy, 73-75 millió tonnás termése lesz. Most visszatér az eddigi második legnagyobb búzaterméshez, miközben az exportot befolyásolják a beföldi árak (erről itt írtunk részletesebben!) és a rubel árfolyama”. Ezzel együtt úgy látja, az európai export erőteljesen csökkenni fog.