Elsőként szögezzük le, Bácsbokod a történeti Magyarország egyik, ha nem a legjobb földekkel megáldott bácskai térség északi peremén fekszik, egyaránt közel Baja városhoz és a Dunához.
Bácska, mint érték jelenik meg még a mai emberek tudatában is, amely érték teljes egészében természetesen a történeti Magyarországra igaz csak, hiszen a klasszikus bácskai földek Trianon óta a határ túloldalán fekszenek.
Bácsbokodon például sok helyen erodált területeket találni, míg néhány közeli településen az aranykorona érték 40 korona fölötti.
Hegedűs József, az Albert Agro Egyéni Vállalkozás ügyvezetője mindehhez hozzáteszi, gazdaságukban a földek főként homokos vályog szerkezetűek, és az átlagos aranykorona érték éppen csak közelíti a 30-as értéket.
Családi birtokon
Az Albert Agro Egyéni Vállalkozás gyökerei a kárpótlásig nyúlnak.
Hegedűs József felidézi, apósa, Albert Ferenc révén jutott családja a kárpótlási jegyhez, amelyben elismerték egykori birtokait, illetve hozzácsapták az orosz fogság szenvedéseit enyhítő kárpótlást.
Az így kapott jegyekkel indultak az árverésen, összesen 78 hektárnyi területet vásároltak.
Először úgy gondolta a család, és persze Hegedűs József is, a papából és a mamából kényszervállalkozó lesz, de ténylegesen a sógorával együtt művelik a földet, amelyhez bérszolgáltatást kérnek.
Eredetileg sógora és ő sem akarta feladni akkori állását, csakhogy lesújtó tapasztalatokat szereztek a bérmunkákról.
Úgy döntöttek, saját kézbe veszik a dolgokat, kezdetnek indultak két, egyenként kétmillió forint összegű, vissza nem térítendő gépvásárlási, támogatási pályázaton, ahol mindkettőt elnyerték.
Az akkori időkben a számukra elérhető árakon csak a volt szocialista országokból érkezett és az itthoni gyártású gépek jöhettek szóba.
Valamit mégis jól csinálhattak, mert mind többen hozzájuk fordultak segítségért földjeik művelését kérve.
Ehhez újabb gépekre és egyre nagyobb időráfordításokra volt szükség.
Előbb a sógor, Albert József hagyta ott a munkahelyét, később Hegedűs József is váltott.
Feladta a művelődési ház igazgatását. Az Albert Agro Egyéni Vállalkozás keretében folyamatosan gyarapodva ma, a béreltekkel együtt mintegy 600 hektáros területet művelnek.
A főállású alkalmazottak száma 4 fő. A több dűlőben fekvő táblákat igyekeznek optimalizáltan, tömbösítve gondozni, hogy éljenek a nagyteljesítményű, korszerű, robottechnikával felszerelt gépek előnyeivel.
Erejükbe belefér további 400 hektár terület művelése is, ez esetben szolgáltatóként dolgoznak a talajmunkától az aratásig.
Az évek során fejlesztéseikben szakosodtak, specializálódtak, elsősorban a környezetkímélő, talajállapot javító, csökkentett menetszámú műveléstechnológiák területén, és már csak hab a tortán a repce és a cukorrépa vetés, és termesztéstechnológiájának átformálása.
Házigazdánk megjegyzi, nem bánja, hogy humán szakterületről kalandozott át az agráriumba, mert az ott szerzett ismeretek és tapasztalatok igen jól kamatoztathatóak a folyamatosan változó gazdasági körülmények közötti eligazodásban, az emberi kapcsolatok kezelésében.
Sorvetőtől a robotpilótáig
„Ez egy hosszú időszak – mondja Hegedűs József.
Tudtuk, hogy a pályázati pénz segítségével vett eszközöknél sokkal jobbak is léteznek, de azt is tudtuk, hogy mik a lehetőségeink.
Próbáltuk elérni a lehető legjobb ár-érték arányt. Ez a mai napig meghatározza a beszerzéssel, fejlesztéssel kapcsolatos döntéseinket.
Mivel nem voltunk elköteleződve egy márka irányában sem, megengedhettük magunknak azt a „luxust”, hogy döntéseinknél elfogultság nélkül, csak az eszünkre hallgassunk.
Elmentünk számos bemutatóra, gyűjtöttük a tapasztalatokat.
Eközben egyre jobban megismertük a földjeinket és a gépeinket.
Felismertük, hogy mit kell másként csinálni, és ahhoz mire is van szükségünk.
1997-ben vettük meg az első olyan eszközt, ami már nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett.
Azóta is megmaradtunk a New Holland gépcsaládnál. Elsőként egy betakarítógép érkezett.
Akkoriban a már tömegével elhasználódott, régi kombájnokkal nehéz volt jó minőségű betakarítási szolgáltatást nyújtani.
Ráérezve erre a piaci igényre, négy év alatt 3 nagyteljesítményű betakarítógépre fejlesztettük fel gépparkunkat, és az akkor kb. 200 hektár saját terület betakarítása mellett gépenként 1.000 hektárnyi területen szolgáltattunk.
Az ebből fakadó bevétel járult hozzá a vállalkozás lendületes átalakításához, fejlesztéséhez, amely elsősorban a talajművelés technológiáját érintette, de magával hozta az erőgéppark teljesen más szemlélet melletti kialakítását.
A precizitást segítő első sorvezetőt jó tíz évvel ezelőtt vásároltuk.
Mára az összes gép robotpilótára előkészített, öt teljes komplett rendszerünk van, amelyekhez a korrekciós jelet saját bázisállomásról szolgáltatjuk.”
Mulcs hagyó technológiával
Az Albert Agro szántóföldi növényei alá utoljára 2006-ban forgatta az eke a hantokat, akkor is csak azért, hogy befejezzenek egy olyan kísérletet, ahol a szántott és a szántás nélküli technológia talajra, termésre gyakorolt hatását vizsgálták.
A szántás nélküli, úgynevezett mulcshagyó technológia eszközeivel először egy kiállításon találkoztak.
Kezdetben kicsit maguk is kételkedtek a technológia maradéktalanságában, elvégre nem biztos, hogy ugyanúgy működik Bácsbokodon is.
Ugyanaz a gép, eszköz adott esetben az eltérő földeken másként használható.
Ám abban biztosak voltak, hogy maga a trend, az útirány követhető, csak azt a helyi körülményekhez kell igazítani.
Az általuk 2000-ben elindított folyamat évek alatt jelentős talajállapot javulást eredményezett, mindvégig nagyon tudatosan, okszerűen művelve a termőföldet.
„Legyen okszerű a talajművelés, vagyis tudjuk, hogy mit és miért, miért azt az eszközt, miért akkor, miért olyan mélyen, miért olyan gyorsan stb. végzünk.
Úgy nem lehet dolgozni, hogy a traktor után akasztunk egy vasat, és húzzuk magunk után, ha alkalmas a körülmény, ha nem!
Megmondom őszintén, rajtunk kívül nem igen látok a környezetünkben senkit, aki kimenne a tábláira, hogy megássa és megszurkálja azokat, hogy annak alapján döntse el, jó-e, alkalmas-e a talajművelése.”
Mulcsba vetett kukorica
Jó a talajnak, jó a növénynek
„Fejlesztéseinkkel, alkalmazott módszereinkkel mára akkora előnyre tettünk szert, hogy versenytársainknak azt nehéz behozniuk, pedig mindenki előtt nyitott könyvként állunk.
Bárkinek nagyon szívesen segítünk, módszereink azonnal átvehetőek, és nem titkoltak.
Kellő mennyiségű pénzzel egyik napról a másikra lehet technológiai színvonalat produkálni, egyetlen egy dolgot azonban nem, a több éves tudatos munka eredményeként megnyilvánuló kedvező talajállapot változást.
Ehhez nagyon sok időre, kitartásra és következetes munkára van szükség, s az előny elsősorban ebben, és nem a rendelkezésre álló eszközök milyenségében, mennyiségében nyilvánul meg.
Tápanyagellátás és növényvédelem tekintetében minden növényt intenzív technológia mellett termesztünk.
Természetesen a költségek megtérülési mutatóit folyamatosan elemezzük, optimalizáljuk, és ezt több év esetében igazolva is látjuk.
„Tréfás” évjáratok adódhatnak, de hát mezőgazdaságról beszélünk, ahol 5-10 éves folyamatokat illik alapul venni.
A sikert, a végeredményt sohasem mindenáron akarjuk elérni.
Ezért nem a profitra, az eredményre, hanem a talajra fókuszálunk.
Nem az a kérdés, hogy mi a jó nekünk? – hanem az, hogy mi a legjobb a talajnak!
A szántóföldi növénytermesztés durva beavatkozás a természetes állapotba, tehát a tevékenységünkkel mindenképpen zavart okozunk a környezetben.
De nem mindegy, hogy milyen mértékűt. Olyan eszközöket és módszereket kell alkalmazni, amelyek mellet ez az állapot a legkevésbé sérül.
Nem kell mindent gépekkel, eszközökkel elvégezni, sok esetben elegendő az, hogy a munkafolyamattal csak hozzásegítjük a talajt ahhoz, hogy a saját biológiai, kémiai folyamatait eredményesebben működtetve helyettünk azt megoldja.
Lehetőleg mindent optimális állapotok mellett végezzünk el, igaz, ehhez az eszközökből sajnos minden gazdaságnak kicsit túlméretezettnek kell lennie.
Képesnek kell lenni azt a döntést is meghozni, hogy adott kedvezőtlen állapotok és körülmények mellett csak azért nem végzünk el egy munkafolyamatot, hogy kipipálhassuk, hogy megtettük.
Hiszen ezzel csak azt érnénk el, hogy ami az időjárás szélsőségei miatt amúgy sincs jó helyzetben, azon csak tovább rontanánk.
Amennyiben ezeknek a kritériumoknak megtudunk, és meg is akarunk felelni, onnantól kezdve minden csak ok és okozat.
Mert ami jó a talajnak, az jó lesz a növénynek, a legvégén természetesen a gazdának is, mert a növény jó minőségű és kellő mennyiségű terménnyel tud fizetni a gondoskodásért.”
Védve a talaj nedvességét
A repce számára az ősz a leginkább kritikus időszak.
Bácsbokodon tíz évből talán kettő akad az optimálishoz közelítő, ellenben kettőről úgy mondják, szódával elmegy, míg a maradék hat évben meglehetősen kicsi az esély a normális viszonyokra.
Először a sokmenetes, szántásra épülő, víz és szénvesztő műveléstechnológiát váltották fel a mulcs hagyóra.
A javuló eredmények ellenére a vetés utáni időszak csapadékszegénysége miatt tovább finomították módszereiket, és a vetést nem a gabonavetőgéppel, hanem a sokkal nagyobb kelésbiztonságot eredményező szemenkénti cukorrépa vetőgéppel végezték.
Így a lazítóra és a különböző típusú szántóföldi kultivátorokra épített magágy készítés és a precíziós magpadra történő vetés együttesen azt tudja biztosítani, hogy szélsőségesen száraz körülmények mellett is legalább 80-85%-kal kel ki a repce.
A vetésforgóban általában a búza és a vetőborsó után következik a repce.
A mulcshagyó technológia ott kezdődik, ahol a kombájn munkája véget ér.
Egy minőségi szármaradvány aprítás és egyenletes terítés a biztosítéka, hogy a későbbi folyamatokat ne befolyásolja.
Nem biztos, hogy az elterített szalmára azonnal rá kell ereszteni a tarlóhántó eszközt, mert ha nagyon aszályos az idő, jobb, ha sehol nem nyitjuk meg a felszínt.
Ha megjön az eső, a felső réteg nyirkossága miatt sekélyen bedolgozva elérhető a kívánt eredmény.
Hegedűs József úgy látja, a mezőgazdaság nagy problémája, hogy sokszor rutinszerűen, határidő szemlélet mellett dolgozunk, ahelyett, hogy tudnánk, az egyes műveletekkel mit szeretnénk elérni, mi a célunk az adott beavatkozással.
Visszatérve a repcéhez: kedvezőtlen, száraz körülmények esetén is illik elvetni szeptemberben.
Bácsbokodon ezúttal 17.-én vetettek 200 hektárt.
Nem volt még eső, de a korábbi évek feljegyzései alapján várható volt, hogy hamarosan megjön.
A várakozás ezúttal teljesült, azóta csapadékosra fordult az időjárás.
Hegedűs József felrója, hogy térségükben nagyon sok növényt „haszontalannak” tartanak, ezért előszeretettel alkalmazzák a repce-búza-repce vetésforgót.
Ennek a következménye, hogy mind a kórokozók, mind a kártevők felszaporodtak, és 6-7 tavaszi rovarölő-szeres permetezéssel lehet csak biztonságosan repcét termeszteni.
Változatos repcekísérletek
Az Albert Agro egyike azon vállalkozásoknak, akik részt vesznek a nemesítő házak által kezdeményezett kísérletekben.
Legutóbb a KWS-sel, Syngentával és a Bayerrel működtek együtt.
Az előzőekkel kimondottan vetéstechnológia sorokat, míg az utóbbival adott vetéstechnológia melletti hibrid potenciálokat vizsgáltak.
Idén elsősorban a repce ideális sor és tőtávolságának a megtalálását vették célba.
Az előző évek kísérleteinek eredményei alapján a mostani vetéshez 45 cm-es sortáv mellett a 14 cm tőtávolságot alkalmaztak, ez alig több 150 ezer magnál hektáronként.
A négyzetméterenkénti 15-16 magot igénylő kísérleteik arra mutattak rá, hogy a KWS három hibridfajtája esetén ez a megoldás hozta a legjobb eredményt.
A KWS hibridek közül az egyik a 20 cm-es tőtáv mellett szerepelt a legjobban, erős, robosztus gyökeret eresztve, egy-egy tő 5-6 szálat nevelt.
Ha minden második, harmadik növény több egymást követő évben is képes erre, akkor ez igazolhatja a repcetermesztés egy lehetséges, a korábbitól eltérő útját, amely hosszútávon eredményes lehet.
E megállapítást támasztják alá a 2012/13-as Syngenta hibrid kísérletek is, ahol az adott fajták eltérő sor és tőtávú vetései közül azon vetések voltak eredményesebbek, hektáronként 150-300 kg súlytöbblettel, ahol az egyenlő számú magmennyiség mellett, nagyobb volt a sortávolság.
A Syngenta esetében négyzetméterenként 27 db magot vetettek 45 cm sortávnál 8 cm-es, illetve 22,5 cm sortávolságnál 16 cm-es tőtávval.
A vetőborsó is bizonyított
A vetőmag zöldborsót a ZKI-nek termesztik, kizárólag mulcshagyó technológiával, mert állítják, a májusi légköri aszályban akkor érzi jól magát a borsó, ha a gyökérzete biztos szalmatakarásban van.
Az első alkalommal, amikor a termeltetővel még különösebben nem ismerték egymást, a mulcsolt kukoricatarlóba készített magággyal nagy meglepetést okoztak.
Mivel a koordinálást végző felügyelő a vetésnél nem tudott jelen lenni, a teendőket, a csíraszámot, a vetésmélységet telefonon beszélték meg.
Amikor pár nappal később kilátogatott a táblákhoz, úgy ment haza, és arról számolt be kollégáinak: na, ezt a termesztőt kihúzhatjuk a körből.
Ezek ugyan vetettek, de ebből a szármaradványos vetésből semmi sem lesz.
Nem látott mást, mint földdel kb. 50 százalékban összekevert szártöreket – emiatt Bácsbokodot képletesen törölte a listájáról. Május végén mégis érdeklődött.
(Emlékeztetőül, abban az évben, 2009-ben, országszerte tönkrementek a borsók a nagy szárazságban.)
Kérdezte, mi újság? Mi van a borsóval? Hegedűs József a maga nyugodtságával válaszolt.
„A szemem még nem szokott hozzá ehhez a növényhez, de szerintem nem rossz. Jól érzi magát.”
Emberünk délután már kint volt a táblánál. Akkor árulta el, mit is mondott a kollégáinak tavasszal.
Azóta természetesnek veszik a ZKI-nél, hogy az Albert Agro földjein kukorica mulcsban termesztik a borsót.
Idővel természetesen finomodott a technológia, például alga-gomba-baktérium egyveleggel javítják a talajt, fokozva ezzel a borsó rizóbium növelő képességét.
(Ennek hasznát a lucerna telepítésénél is érdemes kipróbálni.) A borsó esetében szén-dioxid trágyát is használnak hozamfokozásra.
A készítmény elhiteti a növénnyel, hogy nagyon jó körülmények között él, arra ösztökéli, hogy robosztus gyökérzetet növesszen.
Megalakították a termelői csoportot
Mint említettük, a térségben hat termelő foglalkozik a cukorrépával, idén 530-540 hektáron, ebből 104 hektár az Albert Agro területe.
A termesztendő fajtákat a cukorgyár választja ki a nemesítő házak kínálatából, érthetően azokat preferálják, amelyek jó cukortartalmat adnak, kevésbé érzékenyek a betegségekre, illetve az ország négy főbb termőterületén jól termeszthetők.
Általában kb. 20 fajta közül lehet választani, illetve különleges igény alapján közvetlenül is lehet vetőmagot szerezni a fajtatulajdonosoktól is.
Az Albert Agro tíz éve vesz részt a fajtakísérletekben, jelenleg 52 fajta vár nagy parcellás értékelésre.
A piaci termelésben a Bácskai Termelők 5 fajtát vetnek, választásukban támaszkodva eddigi tapasztalataikra és a szűkebb régió kísérleteinek eredményeire.
Idén egy termelői csoportot alakítottak, az erről szóló elismerést minap kapták meg a minisztériumtól.
A termelők összehangolták a vetett fajtákat úgy, hogy a 60 naposra tervezett betakarítási kampányban mindig legyen a cukorgyáraknak elegendő mennyiségű és jó beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező depós készlete.
Hegedűs József meglepően fogalmaz, a bácskai viszonyok között répát hagyományos módszerekkel nem is lehet igazán jól termeszteni.
A tavaszi időjárás csökkenti a kelési esélyt, ráadásul sorzáró növényfejlettségéig a talaj kitett az időjárásnak.
A régióban május közepén menetrendszerűen megérkezik az aszály, a Nap akkor még belát a sorokba, és a déli, dél-kelti szelekkel karöltve intenzív evaporációt okoz.
Ez megelőzhető, a kitettség csökkenthető, ha a felszín szalmával, szármaradvánnyal borított.
A répa esetében fontos a fejlődő növény minden levele.
Ősszel jól mutat a répa a C típusú levéllel is, de tudni kell, ha betegség, vagy szárazság miatt elveszítette az elsődleges A, B típusú leveleit, az életben maradásához azokat a répatestből fogja visszanöveszteni.
Nincs semmilyen eszköz a gazda kezében, hiába öntözné, táplálná, a répa akkor is magából építkezne.
Ezért fontos a levélzet megőrzése, mert minden egyes elveszített levél pótlása az addig beépített cukor terhére történik.
Óvni kell a barkók ellen is. Mindezek tudatában, a hat termelő mégis hosszútávon számol a cukorrépával, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a frissen megalakult szövetkezet első közös projektje egy cukorrépa betakarító gépsor beszerzése volt.
Mi ölte meg tavaly a kukoricát?
Kukoricából a lehető legkevesebbet, mintegy 100 hektárnyit vetnek.
A hátrahagyott és mulcsozott kukoricásba kerül majd a vetőborsó és a búza egy része.
Ha répa után kell a kukoricát tenni, a következő tavasszal biztos, hogy 300 FAO szám alatti, illetve közeli fajtákból választanak, ellenben, ha borsó, vagy búza után, akkor a 340-380 körüliek közül.
Repce után, ha egy mód van rá, nem vetnek kukoricát. Tavaly kegyetlenül rossz évet zártak.
Ugyan a kukorica szára elérte a 3 méteres magasságot és címert is hozott, de nagyon sok növény nőivarú virág nélkül maradt, vagyis nem volt mit megtermékenyíteni.
Egy 43 hektáros tábláról nem tudták megtölteni a szállító járművet.
A betakarított, összesen 280 mázsát egy keresztbe húzódó, kb. 70 m széles mélyedésben aratták le.
Ez elgondolkodtató. Hegedűs József szerint nem a légköri aszály ölte meg a kukoricát, mert a másfél méteres szintkülönbség nem okozhat ekkora eltérést.
A hozamtérképes betakarítással kimutatható, amint a kombájn beleért a mélyedésbe, 9-10 tonnára ugrott a hozam, de amint kijött onnan, újra nullára csökkent a termés mennyisége.
Ez cáfolja a légköri aszály magyarázatot, ellenben igazolja, hogy a mélyedés talajában a kukorica számára a kritikus időszakban még maradt nedvesség, míg máshonnan elpárolgott.
A terméshozam elemzés sok minden másra, talaj és műveléshibákra is rávilágít.
Az Albert Agro esetében eljutottak arra a szintre, hogy akár menet közben szabályozott tápanyag, vagy növényvédő szer kijuttatást alkalmazzanak.
A nitrogén hatóanyaggal homogénebbé lehet tenni a területet, akár szilárd, akár folyékony állapotban juttatják ki.
A modern, úgynevezett azonnali green-szkenner a növény levelének színe alapján munkavégzés közben folyamatosan, szabályozza a dózist a permetezőben, vagy a műtrágyaszóróban.
Pontosabb megoldást ad, amikor a táblán előzetesen végighaladva gyűjtik az adatokat, és ez alapján döntenek.
Az asztali számítógépen készül el a kijuttatási terv, ahol esetlegesen az objektíven gyűjtött adatok, szubjektumokkal is korrigálhatók.
