Mintegy 500 hektárnyi termőterületen nagyjából 20 ezer tonna magyar sárgadinnye betakarítása várható a napokban induló szedési időszakban – derül ki a legnagyobb hazai sárgadinnye-termelőnek számító Roszik Dinnye Kft.-nél rendezett sajtótájékoztatón.
A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A 4800 hektáros görögdinnye-termőterületről 200 ezer tonna termést várnak a szakemberek.
– Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Ezek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyében található. A termőterület tizede Tolnában és Veszprém megyében van, a többi területen jellemzően a domináns görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét – tette hozzá az osztályelnök.
Kantalup és Galia
Itthon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú Kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik – és hajlandóak is megvásárolni – a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók az egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kg körüli termést választják a 2,5-3,5 kg-os helyett.
A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, 2015-ben azonban 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne. A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik. Az exportpiaci lehetőségek kapcsán idén a NAK tanulmányutat is szervezett a termelőknek, abban bízva, hogy a külföldi tapasztalatok a későbbiekben integrálhatók lesznek a hazai termelésbe, javítva ezzel a versenyképességet.
A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezonunk hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk. Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.
