Háztáji gazdaságok a biogáz termelésben

A magyar kormány az állattenyésztés fellendítése érdekében gyors ütemben kezdte meg az állami földek hosszú távú bérbeadását. Ez új lendületet adhat a magyar biogáz termelésnek is.

A tervek szerint ugyanis a bérlők részt vehetnének bérhízlalási programokban, vagyis kapnának állatokat, takarmányt és segítséget az állatok értékesítéséhez.

A keletkező trágyát pedig megújuló energiatermelésre használnák.

A RENEXPO-n, Magyarország vezető energetikai szakkiállításán május 10-én az iparág legjobb szakemberei mondják el véleményüket többi között erről a kérdésről is a 4. Biogáz konferencián.

Európa nyugati részén hamar felismerték a biogáz mint megújuló energiaforrás jelentőségét, több mint 20 éve több tízezer  biogáz üzem épült ki – egy részüket elavultként már lassan le is állítják.

Emellett kiépült egy biogáz-üzemeket, gépeket, berendezéseket előállító iparág is, ami az ottani telítettség következtében évek óta új piacokat keres.

Ezek között legígéretesebbnek Magyarország tűnt – úgy a hazai mint a külföldi szakemberek, befektetők számára.

A robbanásszerűnek gondolt fellendülés mégsem következett be – a biogáz üzemek létesítése Magyarországon érthetetlenül lassan, vontatottan halad, időnként áll.

Alig van szakember, aki vitatná, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a biogáz ügye, hiszen ezen a területen óriási fejlődési potenciállal rendelkezünk.

Először is: nagy mennyiségben vannak biogázhoz szükséges alapanyagaink, mint a silókukorica, a cukorcirok, a trágya, a szennyvíziszap, a kertészeti hulladékok.

Fontos, és nem eléggé kihasznált nyersanyag a háztartási és egyéb környezeti hulladék szerves része, aminek kezelése most komoly gondot és költségeket okoz.

A biogáz hasznosítása tehát egyrészt csökkenti a környezeti terhelést, másrészt értékes energiához juttatja a felhasználókat, elégetésével áram és hő termelhető – vagy: további tisztításával járművek üzemanyagaként felhasználható, valamint a normál földgáz hálózatra is feltölthető.

Ezáltal nemzetgazdasági jelentősége sem elhanyagolható, hiszen csökkenhet Magyarország vészterhes importfüggősége.

Kovács Attila, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagja szerint a biogáz termelésnek további hallatlan előnye az ország számára, hogy munkahelyeket teremt, valamint a zöld ipar olyan technológiai fejlesztéseket ösztönöz, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez.

Jól jellemzi a helyzetet, hogy a magyar piacnak körülbelül 5-10 aktív szereplője van, többségükben külföldi cégek magyar leányvállalatai, pedig bőséggel rendelkezünk kiváló hazai szakemberekkel, saját technológiákkal, vagyis szellemi potenciállal is.

Megfelelő minőségű gépeket, berendezéseket gyártó hazai iparág azonban eddig nem tudott kialakulni.

Kovács Attila elmondta, hogy Magyarországon jellemzően 600 kW-os, vagy afölötti biogázüzemeket építenek, amelyeknek beruházási költsége 6-700 millió forint 8-10 éves megtérülés mellett.

Biogáz üzem létesítése tehát komoly beruházás, állami, pályázati támogatás, megfelelő finanszírozás nélkül aligha képzelhető el, ezen a téren pedig az elmúlt évek több csalódást hoztak, mint eredményt.

Kovács Attila ugyanakkor úgy véli, a magyarországi biogáz vállalkozásoknak mégse elsősorban állami támogatásra volna szükségük, hanem a jogszabályi környezet megváltoztatására.

Két éve húzódik például a kötelező átvételi rendszer kialakítása, és az engedélyeztetési eljárás is nagyon bürokratikus.

További problémát jelent, hogy az utóbbi időben beszűkült a banki hitelezés, amely ebben az iparágban kulcsfontosságú.

Az érdeklődés pedig óriási, tehát kereslet lenne, az üzletkötéstől legtöbbször a bürokratikus akadályok riasztják el a feleket.

A RENEXPO-n, május 10. és 12.-e között az érdeklődők találkozhatnak a legújabb technológiákkal, a leghatékonyabb megoldásokkal és Magyarország legjobb szakembereivel.

Május 10-én, a 4. Biogáz konferencián pedig a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberek mellett ott lesznek és felszólalnak a kormány illetékes döntéshozói is.

Forrás: RENEXPO