Hazánkban közel 1 millió regisztrált horgászt tartanak nyilván. A rendkívül kedvelt szabadidős tevékenység gyakorlása mellett – egyes források szerint – évente mintegy 7500 tonna etetőanyag kerül vizeinkbe.
A horgászati célú édesvízi hal etetőanyagok gyártása az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, hiszen igen széles választékban kínálják a szabadidős és versenyhorgászat számára a kiváló minőségű termékeket a legkülönbözőbb összetevők szerint:
– kukorica, kukoricadara, kendermag, lenmag,
– lisztek, gabonaőrlemények, korpa,
– kukorica glutén,
– kenyérmorzsa, keksz, édes sütemény és darált keksz,
– halliszt.
A horgászat és az etetőanyagok jelentősége
Az etetőanyagokat nemcsak morzsalékos formában hozzák forgalomba, hanem pelletált és granulált formában egyaránt. Ha a hagyományos, haszonállattartásban már jól ismert pelletált takarmányokkal hasonlítjuk össze a horgászati célú etetőanyagokat, akkor jól láthatjuk, hogy a pelletszemek geometriáján túl nagyon fontos szerep jut annak, hogy milyen a térfogattömege a terméknek, hogyan viselkedik a víztestben, a mechanikai tartóssággal összhangban milyen gyorsan aprózódik.
A jogszabályi kötelék különlegesnek tekinthető, hiszen a halcsali, csalogatóanyagként felhasznált anyagok nem tartoznak a takarmányjog hatálya alá, az etetőanyagként felhasznált készítményeket nem kell engedélyeztetni. Azonban a forgalomba hozott takarmánynak és a forgalmazónak meg kell felelnie a takarmányok előállítására vonatkozó jogszabályoknak. A természetes vizeinkbe, valamint a professzionális horgásztavakba bejuttatott etetőanyagok töredéke hasznosul és épül be a halfaunába, jelentős mennyiség halmozódik fel a fenékiszap rétegben, amely fontos tényezője a foszfor körforgásának is.
Kutatási eredmények alapján a Balatonba évente bejuttatott etetőanyagok mennyisége érdemben nem befolyásolja a víz foszforterhelését, azonban joggal vet fel kérdést egy néhány hektáros intenzíven horgászott víz esetén. A fentiek alapján is jól látható, hogy a horgászati célú etetőanyagok speciális területet képviselnek, felhasználásuk nemcsak az állati takarmányoknál jól ismert paraméterek számítanak: nyersfehérje, nyersrost, nyerszsír, szénhidrát (keményítő), hanem azt is érdemes vizsgálni, hogy a vízben, adott esetben iszapban való lebomlásuk milyen mennyiségű oxigént igényel, mennyi idő alatt valósul meg, egységnyi termékre vetítve mennyi szervesanyag, nitrogén, foszfor kerül vizeinkbe.
Másfelől fontos takarmányhigiénés kérdés merülhet fel, hiszen a horgászok által nem megfelelően tárolt etetőanyagok (különösen nagy cukor- és keményítőtartalommal rendelkező termékek) potenciális célpontjai a mikrobáknak mint könnyen hasznosuló szénforrás, a penészgombák is könnyűszerrel telepednek meg rajtuk.
A horgászati etetőanyagok környezeti hatása
A horgászatnál felhasznált etetőanyagok különbözőképpen viselkednek: vízközt felhőszerű alakzatot vehetnek fel, illetve a fenéken egyaránt szétterülhetnek, mindemellett számos komponens beoldódhat a víztestbe. Napjainkban külön nem vizsgálják az etetőanyagok élő szervezetre gyakorolt hatását, toxicitását. Az ökotoxikológiai vizsgálatok egy jól bevált módszere a Daphnia-teszt. A Daphnia magna vagy Daphnia pulex segítségével elvégzett akut toxicitási teszt révén választ kapunk arra, hogy a meghatározott számú Daphnia csoportok, miként reagálnak (mozgásképtelen egyedek) az adott készítmény vizes oldatának növekvő koncentrációjára. Az ökotoxikológiai vizsgálatok egyik kiváló tesztállata még a zebradánió (Danio rerio), amely apró termetű, vegyi anyagok és különböző összetevők akut vizsgálatára az egyik legalkalmasabb halfaj, akvaristák által is közkedvelt.
A szervestrágyázás szerepe a halgazdálkodásban
A professzionális tógazdasági haltermelés jól bevált módszere a szervestrágyázás, amelynek keretében érett istállótrágyát használnak a zooplankton-biomasszahozam növelése érdekében. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a vízhőmérséklet tartósan eléri és meghaladja a 10–12 oCot. A növénytermesztésben már jól ismert pelletált szervestrágya-készítmények egyaránt alkalmasak a zooplankton-biomassza növelésére, amelynek eredményeként a kiegészítő takarmányszükséglet a ponty esetén jelentősen csökkenthető. Az ilyen koncentrált trágyaszereket nem közvetlenül helyezik ki a vizekbe jellemzően, hanem szuszpenziót készítenek belőlük, amely egy keszegcsónakkal jól teríthető az adott tó valamennyi szegletében. A tógazdasági haltermelésben a szervestrágyázás mellett komoly jelentőséggel bír a hasznos mikrobacsoportok alkalmazása, melyek közvetett módon, a felhalmozódott fenékiszaphoz kapcsolódóan a szén-, foszfor-, nitrogén-körforgalomban, valamint a zooplankton-biomasszahozam növelésében játszanak szerepet.
A mederiszapok mezőgazdasági hasznosítása
A talajművelésben régóta alkalmazott módszert, a boronálást ugyanúgy használják a tógazdasági haltermelésben a meder, mederiszap kezelésére, hiszen ennek révén a csapdázott, fedett rétegekből a tápelemek visszaoldódhatnak, így adott esetben feleslegessé teheti a további szervestrágyázást.
Végül, de nem utolsósorban érdemes kitérnünk arra, hogy a horgásztavakban, tógazdasági haltermelés során egyre inkább felhalmozódó meder iszap szervesanyagtartalmától, további fizikai-kémiai paramétereitől függően a termőtalajok javítására és kondicionálására egyaránt alkalmasak lehetnek. A talajjavító mederanyag, kezelt mederiszap kihelyezése engedélyhez kötött tevékenység a 190/2023. (V. 22.) Korm. rendelet szerint.
A talajjavító mederanyag esetén elegendő egyszerűsített talajvédelmi tervet készíteni, illetve talajvédelmi nyilatkozatot, míg a kezelt mederiszap esetén komplett talajvédelmi tervet szükséges elkészíteni. A talajjavító mederanyag, kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásának fontosabb tényezői a fent említett rendelet alapján:
– a talaj pH-állapota,
– a talaj mechanikai összetétele,
– a talajvíz nitrátkoncentrációja,
– a mederanyag és a mederiszap toxikuselem-tartalma,
– a nitrátérzékeny területeken maximum 170 kg/ha/év összes nitrogén.
Az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet alapján a nem szennyezett mederiszap és mederüledék komposztálás segédanyagaként hasznosítható.
Szolnoky Tamás
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
Agrogeo Kft.
