Így jön el az agrár-apokalipszis

Csak súlyos negatív hatások várhatók Dél-Európára és a Kárpát-medencére nézve a növénytermesztés terén – így összegezhetők a friss tudományos kutatások és az idei téli-tavaszi agrometeorológiai tapasztalatok.

 

 

Extrém jelen, viharos jövő

Az idei tavasz – is – pregnánsan igazolta azokat a prognózisokat és tudományos kutatási eredményeket, amiket a klímaválsággal kapcsolatban vázolnak fel a kutatók. A Mezőhír összegzése emlékeztet: az idei tél és tavasz úgyszólván megágyazott a komoly mezőgazdasági károknak. Az enyhe tél a kártevők felszaporodását és a korai virágzást segítette elő, a fagyok a sokszor nagymértékű károkat, a tavaszi extrém szárazság, majd a mostani esőözön a szántóföldi kultúrákban és a talajművelésben hoz komoly kihívásokat.

Az agrárportál emlékeztet: a világ kutatóinak közös jelentései szerint ritkábban, de intenzívebb esők-viharok várhatók a jövőben, és a hőmérséklet-emelkedés miatt „fehér holló” lesz a hó Európában. A globális hőmérséklet legalább 4 °C-os(!) emelkedése miatt sokkal kockázatosabb lesz a növénytermesztés, veszélybe kerül a hasznosítható vízkészlet.

 

 

Másutt változás, nálunk válság

A tudósok szerint Európát a világátlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás minden negatív következménye, de míg Észak-Európában lehetnek pozitív következmények, Dél-Európában és nálunk csak súlyos negatív hatások várhatók: hőhullámok, erdőtüzek, aszályok, az öntözést is érintő vízhiány, sőt, a rendkívüli hőség és vízhiány miatt néhány nyári növényt télen fognak termeszteni.

A kutatások szerint nálunk a klímaváltozás igazi válság: az átlaghőmérséklet még az európainál is gyorsabban nő (0,8 helyett 1,10 °C-ot), sőt, az OMSZ szerint a nyári átlaghőmérsékleti csaknem 2 °C-kal(!) nőtt. Ma csaknem 2 millió hektár, zömében szántó veszélyeztetett. A tudósok 2-4 °C átlaghőmérséklet-növekedéssel, változó csapadékkal és extrém eseményekkel számolnak, aminek a vége hozamcsökkenés, vízhiány, megporzási, termékenyülési és terméskötődési problémák, illetve nagyobb inputanyag- és művelési igény: azaz drágább termelés.

 

 

Ez fog történni a búzával, kukoricával

Mindez a búza esetében 9 nappal korábbi vetési és betakarítási idő várható, és hamarosan akár 10%-ot megközelítő hozamcsökkenés, amit sem az öntözés, sem a plusz műtrágyázás nem tud ellensúlyozni. A kukorica szintén ugyan képes némi hozamnövekedésre, ha plusz inputot és öntözést kap, de 2050 körül már ez sem nagyon lesz képes megállítani az akár 20%-ot megközelítő veszteséget.

A kérdés azonban máris az, hogy lesz-e egyáltalán elegendő víz a Kárpát-medencében. A Mezőhír szerint a mostani öntözésfejlesztés relatíve nagy tartalékokkal számol, ám igencsak kérdéses ezek fenntartható, tartós megléte a következő 20-40 évben. A másik probléma pedig az, vajon honnan is lesz-lenne majd pénz olyan mértékű inputanyagtöbblet bevetésére, ami szükséges volna a terméshozamok megmentésére. Egyébként a Dél-Alföldön átmenetileg akár még nőhetnek is a termésátlagok (de ott is csak sok öntözéssel és hatóanyag-növeléssel), míg a Nyugat-Dunántúlon a jelenleg még magas hozamok csökkennek majd.

aszály búza csapadék hatóanyag huzam klímaváltozás kukorica növénytermesztés szárazság
.
.