A természeti erőforrásainkat csak a megújulásuk mértékéig illik elhasználni

Interjú Kyster Angélával

Új értelmezést kapott a fenntarthatóság a mindennapjainkban. Új fogalmak épültek be a szóhasználatunkba, a hírekből már közeli ismerősként tekintünk a nyilatkozó virológusra, kutatóra. Tudunk már globálisan is gondolkodni, aggódva figyeljük más földrész lakosainak tapasztalatait, hirtelen fontosabb lett az egészségünk és a táplálkozásunk is. A szemléletváltás mezőgazdasági aspektusairól, az ökológiai és társadalmi szerepvállalásról beszélgettünk Kyster Angélával, a Bayer Crop Science Country Division Hungary & Alpok-Adria területi vezetőjével.

 

A mezőgazdaságra élelmiszer-előállítóként, leginkább alapanyag-termelőként tekint az átlagfogyasztó, ami valóban lefedi e tevékenység egy részét. A mai vásárló egészséges élelmiszert vár a termelőktől alacsony áron, állandó minőségben, és környezetbarát módon előállítva. A szélsőséges bulvármédia ugyanis gyakran közellenségnek tekinti a termelőt, aki szerinte nehéz gépekkel, vegyszerekkel terheli a környezetet. Hogy tud egy nagyvállalat egyensúlyt teremteni az átlagember szemléletében?

– Már több mint egy éve vezetem a 150 éves múlttal rendelkező nemzetközi nagyvállalat, a Bayer magyarországi mezőgazdasági üzletágát. Cégünk gazdasági stratégiájának minden elemében figyelembe vesszük a fenntarthatóság kritériumait, termékeink és szolgáltatásaink az emberek javát szolgálják, életminőségük javítására törekednek. Ugyanakkor a csoport célja az innováción keresztüli növekedés megteremtése. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés, valamint a társadalmi és etikai felelősségvállalás elvei mellett. A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány és élelmiszer-alapanyag előállítása, elfogadható áron jogos társadalmi elvárás, amelyet a rendelkezésre álló erőforrások észszerű és szakszerű felhasználásával érhetünk el. Hiszem, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás nem környezetromboló tevékenység. Stabil, nemzetközi kutatási és fejlesztési háttérrel rendelkező vállalatként célunk a magyar mezőgazdaság, illetve a termelők számára elérhetővé tenni, nem csak növényvédő szereket és vetőmagokat, hanem minél teljesebb körű szolgáltatás keretében biztosítani a 21. század legújabb innovációit.

Ezeknek a szolgáltatásoknak egyik eleme az okostelefonra letölthető GazdaInfo (gazdainfo.hu) alkalmazás, amely a termékeinkkel kapcsolatos összes fontos információt naprakész formában biztosítja, de elérhető a termelők számára a Climate FieldView és a Phytobac rendszerünk is.

A társadalom minden szereplőjének, így a termelőknek is tudatosan és felelősen kell cselekedniük. A genetikai erőforrások, a növényvédelem, a legújabb innovációink és csapatunk szakmai tudása segítséget jelent a termelőknek, hogy megfeleljenek az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, a terméseredményük és a minőség csökkenése nélkül, a bevételük, megélhetésük biztosítása mellett. Különösen fontos kérdések ezek, hiszen a COVID-19 világjárvány óriási kihívást jelentett és jelent nemcsak a vállalat, de a társadalom minden tagja számára. A mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés biztonsága és biztosítása stratégiai kérdés, élelmiszerre mindenkinek, minden nap szüksége van, a mezőgazdasági termelés nem állhat le.

A Bayer Crop Science csapattal ezekért a célokért dolgozunk nap mint nap. Ezúton is köszönöm kollégáimnak és partnereinknek a közös munkát és felelősségteljes együttműködést a jelenlegi, kihívásokkal terhelt időszakban.

 

Kyster Angéla, a Bayer Crop Science Country Division Hungary & Alpok-Adria területi vezetője
Kyster Angéla, a Bayer Crop Science Country Division Hungary & Alpok-Adria területi vezetője

 

A nemesítéseknek köszönhetően a terméspotenciál folyamatosan növekszik. Hol a határ? Még mindig a nagyobb hozam a cél, vagy a hatékonyság, esetleg a termésbiztonság a hívószó a termelő részére?

– Az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei, a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága, a légköri aszály és özönvízszerű esőzések próbára tették a termelők erejét is. A területhez és helyi adottságokhoz kell vetőmagot és technológiát választani. A tökéletes, maximális genetikai adottságok kihasználáshoz testreszabott megoldást kell átadni a gazdálkodónak, amivel maximalizálható az eredményesség. Az optimális tőszám beállításával, megfelelő talaj-előkészítéssel és tápanyag-gazdálkodással, a növényvédő szerek okszerű és szakszerű felhasználásával, csapatunk szakértelmével tudjuk biztosítani a helyi viszonyok közt elérhető maximális hozamot. Az egyenletes, egyöntetű kelés biztosítása az egyik kulcsa a maximális terméseredmény elérésének, amelyhez innovatív, mostanában divatos kifejezéssel élve „okos” megoldásaink jelentenek segítséget.

A magyar és az Alpok-Adria térség vezetőjének nevezték ki bő másfél évvel ezelőtt, így mára jó rálátása van a magyar mezőgazdaság mellett a horvát, a szlovén és a szerb üzletágra is. Hova helyezné a hazai tapasztalatokat ebben a régióban és akár egész Európában? Mik az erősségeink, esetleg van-e olyan terület, ahol kihívások elé kerültünk?

– Magyarország mint agrárország, nagy hagyományokkal rendelkezik, mind a vetőmag-előállítás, mind a növényvédelem területén Európa élvonalában vagyunk. Ahhoz, hogy elismerjék eredményeinket, szabályozottságunkat, és kihasználjuk tapasztalatainkat, manapság már kevés professzionálisan termelni, meg is kell mutatni a termelés szépségeit és kihívásait. Szakmai partnereinkkel, az Agrárgazdasági Kamarával, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, a Fiatal Gazdák Szövetségével, a Vetőmag Szövetséggel és nem utolsósorban a Növényvédelmi Szövetséggel azon dolgozunk, hogy a fogyasztók is megismerjék és bizalommal gondoljanak a mezőgazdaságra. Ehhez együttműködésre és összefogásra van szükség. Az Alpok-Adria régió mezőgazdasági szerkezete változatos, az EU-tag Horvátország és Szlovénia mezőgazdasági szabályozása hasonló a hazai viszonyokhoz, Szerbia viszont csatlakozás előtt áll, és még most van meg a lehetősége, hogy kihasználva a csatlakozási feltételek teljesítésére elérhető támogatásokat, ne versenyhátránnyal, hanem felkészülve kapcsolódhasson a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszeréhez.

A mezőgazdasági termelő nem csak a pandémia kapcsán kezd a kémiában, biológiában tájékozódni; a hatóanyagok palettáján is kénytelenek voltak a gazdák a közelmúltban továbbképezni magukat. Egymást követik a hatóanyag-kivonások, amely folyamatnak egyelőre nem is látható a vége. Hogy tud erre a kutatás-fejlesztés felkészülni, és hogy lehet ebben a termelőt segíteni?

– A növényvédelem, a növényvédő szerek szabályozása és engedélyezése is óriási átalakulásban van. Az EU hatóanyag-engedélyezési rendszere, amely a világon a legszigorúbbak közé tartozik, sokszor még a terület szakértőit is kihívás elé állítja. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők számára. A Bayer mint vezető, innovatív kutató-fejlesztő vállalat 5,5 milliárd eurót fordít évente kutatás-fejlesztésre, és közel 18 ezer kollégánk dolgozik csak ezen a területen, hogy a legújabb tudományos eredmények elérhetőek legyenek a termelők és a társadalom számára. Egyetlen növényvédőszer-hatóanyag fejlesztése 200-300 millió euróba kerül, és 10-12 évig is eltart. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás elején még nem biztos, hogy tisztázott, milyen adat- és biztonsági követelményeknek kell megfelelnie a készítménynek. Ebben a változó környezetben dolgozunk azon, hogy a legújabb fejlesztéseink minél hamarabb elérhetők legyenek a magyar termelők számára is, segítve őket az egészséges termés megtermelésében. A növényvédő szereket mindig az engedélyezési okiratnak megfelelően, körültekintően használjuk, ezzel biztosítva a termék hatásosságát és hatékonyságát. Biztosíthatom partnereinket, termékeink és innovációink felhasználóit, hogy a jövőben is számíthatnak ránk – és a csúcsminőségre, amit a Bayer márkanév garantál.

 

 

agrár egészség fenntarthatóság globális mezőgazdaság nagyvállalat növényvédelem okosalkalmazások virológus
..