Itt az idő a valós ökológiai fordulatra!

Az idei Föld napja mérföldkő az emberiség történetében: a koronavírus-járvány pofonütésszerűen hívta fel a figyelmet az ökoszisztéma pusztulásának az emberiségre gyakorolt közvetlen következményeire.

 – A globális kereskedelem kikövezte az utat az egyre egysíkúbb és intenzívebb mezőgazdasági rendszerek kialakításához, ezzel természetes élőhelyek pusztulását és a biodiverzitás jelentős csökkenését idézve elő. A fogyasztói szokásaink által hajtott ipari agrárium az elmúlt évtizedekben megteremtette a feltételeket az emberre veszélyes vírusok megjelenéséhez és terjedéséhez – összegzi a folyamatot Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. Az egyik legégetőbb következmény, a globális élelmiszer-ellátási láncok válsága humanitárius krízissel is fenyeget. – Itt az idő a valós ökológiai fordulatra. A válság elodázhatatlan lehetőség arra, hogy stratégiai szinten, fenntartható szellemiségben gondoljuk újra élelmiszer-termelési és – ellátási rendszereinket – hívja fel a figyelmet a magyar agrárium első „élő laboratóriumát” működtető kutatóintézet vezetője. A szervezet módszertani javaslatokat fogalmazott meg a jövő hazai élelmiszer-ellátásának reformjához.

A lokalitás az egyik kulcsa a biztonságos élelmiszer-ellátásnak. Forrás: pexels.com

 Már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2015-ös jelentése is deklarálta: az emberre veszélyes kórokozók elterjedésének kockázatát növeli az éghajlatváltozás, a kizsigerelő földhasználat, az erdőirtás, a biológiai sokféleség csökkenése és ezáltal az alapvető ökológiai védelmi falak lebontása. A kockázatokat tovább növeli az ember és a vadon élő állatok fokozott interakciója, amely egyre gyakrabban következik be az élőhelyek elpusztítása, az ipari mezőgazdaság térhódítása, a felgyorsult urbanizáció miatt.

– A fogyasztói szokásainkat minél olcsóbban kiszolgáló ipari mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó világméretű élelmiszer-kereskedelem térnyerésével most kiderült, előkészítettük az utat egy járványügyi válsághoz. Téves stratégia tehát ezek változatlan újraindításában gondolkodni – hívja fel a figyelmet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezető-kutatója. A szervezet álláspontja szerint már megmutatkoztak a kilábalás helyes irányának útjelzői is. A piac a sokkhatás után Európa-szerte rövid idő alatt reagált: lendületet vettek a helyi élelmiszer-ellátási önszerveződések, a kosárközösségek, a dobozrendszerek. – A kibontakozó talajtól-tányérig trend egy új élelmiszer-ellátási paradigma megerősödését vetíti előre, egyúttal rámutat a jelenlegi élelmiszer-termelési struktúra alapvető hiányosságaira. A válság lehetőség egy agroökológiai módszerekkel kidolgozott, valóban fenntartható megoldásokon alapuló európai reformra – mutat rá az ügyvezető. Az agroökológia önálló tudományág. Arra keresi a választ, milyen természeti törvényszerűségeket tud a javára fordítani az emberiség annak érdekében, hogy az élelmiszertermelés hatékonyságát fenntartható módszerekkel biztosítsa, illetve fokozza.

Az Európai Unió a Zöld Megállapodásban (European Green Deal) úttörő módon már lefektette a fenntarthatósági fordulat irányelveit, ennek szellemiségében zajlik az úgynevezett „Termelőtől a Fogyasztóig stratégia” (Farm to Fork strategy) kidolgozása is. Mivel már most mutatkoznak jelek arra, hogy az európai országok egy része a gazdasági válságra hivatkozva elodázná a zöld agrárfordulatot a Közös Agrárpolitikában, az ÖMKi módszertani javaslatokat fogalmazott meg a hazai élelmiszer-ellátás – a jövő iránt felelősséget vállaló – reformjához.

Szükség van fogyasztói tudatformálásra a magyar biotermékek népszerűsítése érdekében. Forrás: unsplash.com

A szervezet álláspontja szerint elsősorban fenntartható termékpálya-modellekben kell gondolkodni, ezek kialakítását és piaci életképességét kell a jövő agrártámogatási rendszerével elősegíteni. Ehhez az ÖMKi a pontszerű pénzügyi beavatkozások helyett az „élő laboratórium” módszertan rendszerszintű alkalmazását szorgalmazza: tartós megoldások ugyanis csak a termékpályák szereplőinek aktív bevonásával születhetnek. Az alkalmazott kutatás-fejlesztési platformként működő élő laboratóriumok a Horizon Europe európai kutatási keretprogram szerint is az agroökológiai átállás motorjai, de a hazai gazdák tartós megélhetését szolgáló új üzleti modellek inkubátorai is lehetnek. – A szükséghelyzet robbanásszerű kereslet-növekedést eredményezett a helyi termékek piacán. Ennek fenntartása a válság szülte lehetőség, amely együtt kell járjon a hazai élelmiszer-termelés innovatív, fenntartható pályára állításával – mutat rá Dr. Drexler Dóra.

Az ÖMKi a termelési oldal átalakítása mellett – nemzetközi mintára – a fogyasztói tudatformálást, a hazai ökológiai termékek és a rövid ellátási láncok népszerűsítését tartja elengedhetetlennek annak érdekében, hogy az itthon megtermelt, fenntartható élelmiszer ne csak export-piacokra kerüljön, hanem minél inkább a magyar emberek egészségét szolgálja.