Kukorica: miben bízzon Európa veszteseként a magyar?

Nem könnyű az élet: 2021-ben sokéves átlagot alulmúló gyenge termés; 2022-ben súlyos dilemma

Nem lélegezhetnek fel a magyar kukoricások az idei, nagyon gyenge év után sem. Pedig rájuk férne: idén Európa leggyengébb termését produkálta a hazai szektor. Most pedig ráadásnak következik a jövő évi profitot aláásó áremelkedés.

Szárazság, veszteség, drágulás

Európa nagy kukoricatermesztő országai közül leginkább a magyar területeket sújtotta tartós nyári aszály. A termésvárakozások folyamatos csökkentése után végül a termés bő ötödét veszítette el a hazai ágazat a 2020-ashoz képest. Ötéves átlagban már nem ennyire rossz a helyzet, ott a veszteség „csak” 18 százalékos, de azért a kép mindenképp hervasztó: a korábbi 7,42 tonnás hektáronkénti átlag 6,7 t alá csökkent idén. A hazai mezőgazdaság exportpotenciálja szempontjából némileg derít a borús képen, hogy bár a betakarítható kukoricamennyiség nem éri el a 8 millió tonnát, meghaladja majd a 7,2 milliót. Végső adat még nincs – a betakarítás késlekedésének egyik oka ráadásul elvezet majd a jövő évi viszonyok előrevetítéséhez. A gázárak nyári-nyár végi elszabadulásáról van szó, ami idén még „csak” úgy jelentkezik, hogy sok termelő kivár a töréssel. A sokszorosára emelkedő energiaárak miatt ugyanis az eleve kisebb termést jóval drágábban lehetne szárítani.

Lesz piac a magyar kukoricára

Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője szerint miután hazánk volt a legkedvezőtlenebb helyzetben idén, emiatt a pandémia kezdete óta olyannyira jellemző fokozott piaci hangulat is nálunk érhető tetten leginkább. Fórián Zoltán a helyzet egyediségét látja abban is, hogy a gazdálkodók egy része – szembesülve a rendkívüli áremelkedésekkel és az alacsony terméssel – nem tudta vagy nem akarta teljesíteni szerződéses szállítási kötelezettségeit. A kínálati oldal több okból is szűkössé vált, bár a termés a hazai igények kielégítésére elegendő. Az idő előrehaladtával a magas terményár mögé a költségek növekedése is felzárkózott. – Mivel a terméskiesések rendkívül nagy szórást mutatnak az országban, abban is nagy eltérések vannak, hogy ki veszít, és ki tud komoly nyereséget kihozni idén a kukoricából. A jelentős költségemelkedések ellenére nem számítunk arra, hogy érdemi területcsökkenést szenvedjen el a kukorica. Ez azért nagyon fontos, mert az EU agrárpiaci szabályozásának iránya a termés csökkenését vetíti előre az előttünk álló években. Európa „zöldbe borulása” az importigény emelkedését jelzi előre még akkor is, ha az állattenyésztés leépítésére irányuló törekvések egyre erőteljesebben bontakoznak ki a tervek között. Magyarország számára tehát a kukoricatermelés színvonalának emelése továbbra is fontos feladat. Ebben sajátos és fontos szerepet kíván vállalni a Kukorica Kör Egyesület mint tudásközpont és a tudástranszfer erősítője – tette hozzá a szakértő.

Van megoldás, de ahhoz most kell dönteni!

De vajon meddig lesz jövedelmező a kukorica? Ez különösen azért kérdés, mert jövőre az inputárak közvetlenül fenyegetik a jövedelmezőséget. Daoda Zoltán szerint akár 10 év múlva is lehet még öntözés nélkül is stabil eredményt elérni a kukoricával. – Ám ehhez a termőtalajt úgy kell átalakítani, fejleszteni, hogy a szervesanyag-tartalom folyamatos növelésével a szükséges mennyiségű nedvességet biztosítani tudja. Fontos, hogy a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékot is fel tudja venni, ne legyen még erózió sem, képes legyen a vizet tárolni, legyen a talajfelszín (mikro-)biológiailag folyamatosan takarva talajalgával, és csak a növény párolgásával tudjon vizet „kiadni” magából. Mindez az öntözött területeken is fontos, mert akár 40-50 százalékkal csökkenthető a szükséges öntözővíz mennyisége – érvel az AGRO.bio Kft. szakmai igazgatója. Egyben rámutat: ez a folyamat 2–5 évet is igénybe vehet, így a döntést most kell meghozni – azoknak a gazdáknak, akik még nem tették meg eddig, a várható szélsőségek, stresszhatások leküzdéséért.

Drága a műtrágya? Felértékelődik a szár és a biológia

A változó időjárás miatt a szakember szerint a genetikai megoldások sem teljesen meggyőzőek – a kulcs a vetést követő gyors csírázásban és kelésben, majd a kiugró fejlődésben van. – Ott kell időt nyerni! – hangoztatja Daoda Zoltán. A Kukorica Kör szakembereként is javasolja az együttes folyékony startertrágyázást talajbaktériumokkal és a magas kinetintartalmú élőalgás biostimulátorral kiegészített alkalmazást. Az algák nagy mennyiségű növekedési hormont termelnek, így a jó start után a teljes vegetatív fázist gyorsítják.

Miután a magas műtrágyaárak csökkenésére nem lehet számítani, sokan most azt fontolgatják, hogy csökkentik a műtrágyainputot. Ez azonban terméscsökkenéssel jár, ugyanakkor van egy jobb megoldás. Nem is új: pusztán el kell fogadni, hogy végre újra felértékelődik a szármaradvány. – Ez nemcsak a benne lévő tápanyagok miatt érték, hanem azért is, mert erősíti a talaj nedvességmegtartó képességét, ami segít leküzdeni a nyári szárazságot – összegzi az AGRO.bio szakembere. Az immár 20 éve folyó gyakorlati felhasználás révén beszámol arról is, hogy a hazai átlagos NPK-műtrágya-felhasználás a felére csökkenthető komplex talaj-mikrobiológiai technológiával. – Egy ilyen programmal most mintegy 70 ezer forintot nyerhet vagy veszíthet a termelő, attól függően, hogy elindul a talaj-mikrobiológia felé vagy marad csak a kémiánál – fogalmaz Daoda Zoltán.