Lapzártától lapzártáig

A boroknál minőség-ellenőrző jegy válthatná fel a zárjegyet.

 

Az első féléves adatok szerint nem kiugróan nagy az Olaszországból Magyarországra érkező bor mennyisége az előző évekhez képest, a borok forgalmazása kapcsán előtérbe került zárjegy helyett azonban minőség-ellenőrző jegy bevezetését szeretnék elérni a borászok.

Az illetékes hatóságoktól kapott információk szerint még soha nem látott mértékben áramlik be az országba tartálykocsikban a külföldi bor.

Az olasz szaksajtó adatai szerint az olasz borexport idén az első félévben összességében 5,9 százalékkal bővült, Magyarország irányában pedig 29,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Ezek alapján 67,6 ezer hektoliter olasz bor érkezett Magyarországra az első félévben, 2,9 millió euró értékben, ez utóbbi 12,5 százalékkal kevesebb a tavalyi első félévi értéknél.

Magyarország borbehozatala az elmúlt év egészében 131 ezer hektoliter volt, ebből a KSH szerint 78,8 ezer hektoliter jött Olaszországból, az olasz szaksajtó azonban 103,9 ezer hektoliterre teszi a mennyiséget.

Ilyen eltérések a korábbi években is voltak – rendre az olaszok számoltak többet, 2007-ben a KSH 164,2 ezer hektolitere helyett egyenesen 427,4 ezer hektolitert.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára szerint nagyobb problémát jelentenek a külföldről bejövő borok szállítása során a fekete szállítmányok. Ezek ellenőrzése kapcsán a főtitkár hiányolta az ellenőrzési eredményeket.

A HNT már a fent említett 2007-es év nagy magyar-olasz adateltérése miatt azonnali vizsgálatot indítványozott és elkészített egy konkrét ellenőrzési tervet is – emlékeztetett rá a főtitkár.

Horváth Csaba a borok behozatala miatt felmerült zárjegy kapcsán elmondta, hogy a HNT inkább a minőségellenőrző jegy bevezetését tartaná jó megoldásnak.

A zárjegy sokak véleménye szerint „tisztította a képet” a borágazatban, a minőségtanúsító védjegynek akkor lesz csupán értelme, ha annak presztízse van. Presztízst szerezni pedig elég hosszú idő, illetve pénz és marketing kérdése.

 

Megduplázzák a tejelő tehenek számát tíz éven belül

 

A tejágazatban a következő tíz évben meg kívánják duplázni a tejelő tehenek számát – mondta Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke Herceghalmon, a szervezet évzáró sajtótalálkozóján.

A tejelő szarvasmarhák számát 330-340 ezerre kívánják emelni, emellett az ország éves tejtermelését ismét mintegy 2 milliárd literre növelnék a jelenlegi 1,5 milliárd literről.

Szorgalmazzák azt is, hogy megvalósuljon egy olyan irányú birtokpolitikai reform, amely termőterülethez juttatja az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókat.

A tejágazat nehéz helyzetben van, mert nem képződik nyereség. Emelkedett ugyan a tej felvásárlási ára mintegy 60 forintról 80 forintra literenként, ám még ez sem fedezi az önköltséget.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnök-helyettese adatai szerint a tej felvásárlási átlagára 70 forint, az önköltsége ugyanakkor 75-95 forint között mozog literenként.

Hozzátette: emellett az ágazat támogatottsága sem érte el az idén a tervezett, illetve a szaktárca által ígért mértéket, amely 22-24 forint lett volna literenként.

Az idén a tejtermelők a valóságban alig több mint 10 forintot kapnak támogatásképpen literenként. Tavaly a támogatási szint valamivel több mint 8 forint volt literenként.

Kovács László a birtokpolitikai reform kapcsán rámutatott: az állattartók többsége most csak bérelt földön gazdálkodhat, és így állítja elő a takarmányt, amely növeli a költségeket. Ha ez megváltozna, az biztonságosabb és kifizetődőbb is lenne számukra- vélekedett.

Hozzátette: a nagyüzemi állattartást úgy kellene átalakítani, hogy helye legyen benne a kis- és középgazdaságoknak, és ezek termelését össze lehessen hangolni a piaci viszonyokkal és elvárásokkal.

A terméktanács elnöke szólt arról, hogy az állatjóléti támogatásokról még nem született döntés. Ezzel mintegy 48 millió euró, azaz 14 milliárd forint sorsa bizonytalan, amit felhasználhatna az ágazat.

 

Fazekas Sándor: életpálya modell készül fiatal gazdák számára

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium néhány hónapon belül kidolgozza azt a keretrendszert, amely biztos hátteret nyújt azoknak a fiataloknak, akik a jövőben megélhetésként és életformaként a gazdálkodást választják – jelentette be Karcagon a vidékfejlesztési miniszter.

Fazekas Sándor a III. Ifjú Gazda Kongresszuson hangsúlyozta: a kormány már az elmúlt hónapokban is számos döntésével segítette a magyar gazdálkodók versenyképességének erősítését, és javította feltételrendszerüket.

Példaként említette a családi gazdaságok adó- és illetékmentes öröklésének lehetővé tételét, továbbá a hazai piac megnyitását a helyi termelők, mint beszállítók előtt.

Szükség van azonban az eddigi intézkedéseket rendszerbe foglaló és kiegészítő, átfogó életpálya-modell kidolgozására, amely azokat a fiatalokat segíti, akik e nemes, de nagyon küzdelmes hivatást választják.

A keretrendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a Nemzeti Földalapból lehetővé tesszük a földhöz jutást mindazok számára, akik életvitelszerűen elkötelezik magukat a mezőgazdaság mellett.

A modell kidolgozására néhány hónapot szán a Vidékfejlesztési Minisztérium, ezek a törekvések összhangban vannak Magyarországnak az uniós elnökség idejére szóló célkitűzéseivel, fontos napirendi pont lesz a magyar soros EU-elnökség programjában a közös agrárpolitika jövője.

A tagországoknak külön-külön és együttesen is érdekük, hogy konszenzusos megoldást találjanak a jelenleg bonyolult agrártámogatási rendszer egyszerűsítésére. Mégpedig a Bizottság által felvetett új elemek, például a környezetvédelem figyelembevételével – jelezte.

 

CASE IH elismerések a SIMA kiállításon

 

A SIMA megnyitása előtt osztották ki az Innovációs Díjakat, a kiállítók által benyújtott újításokat 6 országból delegált 15 szakértőből álló zsűri értékelte. Összesen öt Aranyérmet és tíz Ezüstérmet osztottak ki, amely közül két új CASE IH technológia is éremmel tért haza.

Az aranyérmes V2V járműközi kommunikációs technológiával két munkát végző gép tevékenységét hangolják össze a betakarítási műveletek hatékonyságának növelése érdekében úgy, hogy az úgynevezett „főnök és segéd” megközelítést alkalmazzák.

A betakarítás során a kombájn játssza a központi vezető szerepet, a traktorok/átrakó kocsik pedig a kiszolgáló gépek feladatát töltik be.

A rendszer legfontosabb előnye az, hogy biztonságos és megismételhető ürítés végezhető menet közben a betakarítás során, mivel a kombájnhoz mindig az egyedi azonosítóval ellátott traktor/átrakó kocsi szerelvények érkeznek.

A világ első fokozatmentesen változtatható TLT hajtásláncával a CASE IH ezüstérmet kapott a kiállításon.

A szántóföldi alkalmazásban ez azt jelenti, hogy a TLT fordulatszám, és így a függesztett, vagy vontatott munkagép meghajtása fokozatmentesen szabályozható az aktuális üzemeltetési körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.

A rendszer segítségével a TLT fordulatszáma alacsony motorfordulatszám esetén is szabályozható, ami jelentős üzemanyag megtakarítást tesz lehetővé.

 

Díjazták a kiváló magyar élelmiszereket

 

Újabb nyolc társaság, összesen 18 élelmiszerével érdemelte ki a Kiváló Magyar Élelmiszer logó viselését. Az erről szóló oklevelet a kitüntetett cégeknek ma nyújtották át az Agrár Marketing Centrum által szervezett díjátadó gálán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

 

2010 Kiváló Magyar Élelmiszer díj kitüntetettje lett:

  •  Lakatos Márton Barack és meggypálinkája
  •  az Ökovital Kft. Bio lucernacsírája és Bio rukkolás keverékcsírája
  •  a Nádudvari Élelmiszer Kft. gyorsfagyasztott Töltött káposztája
  •  a Príma Maroni Kft. Maroni gyorsfagyasztott gesztenyepüréje édesítőszerrel
  •  a Pannontej Zrt. Medve 12 adagos kockasajt családja
    • tejszínes
    • sonkás
    • téliszalámis
    • natúr
    • csípőspaprikás ízesítésekben
  •  a Naszálytej Zrt Fitt 20 % zsírtartalmú tejföle, továbbá az ESL technológiával előállított, homogénezett teljes bio teje
    • homogénezett laktózmentes
    • félzsíros teje
    • FITTEJ homogénezett félzsíros teje
  •  a Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. Kaiser Eredeti Magyar Szalámija és az Eredeti Magyar Paprikás szalámija
  •  a Wiesbauer-Dunahús Kft. Olasz felvágottja
  •  a Soós Tésztaipari Kft. Soós Premio és hagyományos 8, illetve 4 tojásos száraztészta termékcsaládja különböző formában

 

A „Minden ízben garancia” szlogennel népszerűsített, 12 éve futó Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy program már mintegy 400 féle hazai élelmiszer számára teremtett kiemelt figyelmet a vevők megnyeréséért folytatott termelői és kiskereskedelmi versenyben.

A trikolórban pompázó, négyszögletes védjegyet csak azok a hazai termékek viselhetik, amelyek szigorú külső és beltartalmi vizsgálaton estek át, s mi több, ismétlődő ellenőrzéseken is kiállják a próbát.

A védjegy program kezdete óta a garantált minőségű élelmiszerek között a húsipari és a hűtőipari termékek képviseltetik magukat a legnagyobb számban.

Kiérdemelte a logó feltüntetését számos tej-, tartósító-, édes-és sütőipari termék, a legtöbb magyarországi ásványvíz, számtalan pálinka, szeszes ital és néhány zöldség- és gyümölcs is. Az AMC tervei szerint a védjegyes termékek köre a közeljövőben a borokra is kiterjed majd.

 

Forrás: MTI

bor Case Ih lapzárta sima kiállítás tehén tej