Kukorica Termésverseny – a terméspotenciál kihasználásához
Az Axiál Kft. az idei évben támogatta a már harmadik alkalommal megrendezett Kukorica Termésversenyt, melyet a Magyar Kukorica Klub 2009-ben indított el.
A verseny kitűzött célja, hogy pontosabb képet kapjunk az ország kukoricatermő-kapacitásáról, valamint, hogy a termelőkkel a kukoricatermelésben használható hatékony és korszerű, a minél eredményesebb termelést segítő módszereket ismertessék meg.
A szabályok szerint a nevezőknek 5 hektár összefüggő földterülettel kell rendelkezniük, és igazolniuk kell, hogy az azon folyó intézkedések felett szabadon dönthetnek.
A verseny tisztaságáért és a szabályok betartásáért mindenkor egy ellenőrző bizottság a felelős, akik a betakarításkor a helyszínen felügyelik a munkálatokat.
Az idei évben 88 nevezettből 75 helyen történt meg az érvényes betakarítás.
A verseny győztese az, aki a legmagasabb termésátlagot tudta produkálni, ami ebben az évben 16.29 tonna volt hektáronként.
A Termésverseny győzteseivel készített riportokat és a Top20 kukorica fajtákat februárban megjelenő kukorica termesztéstechnológiával foglalkozó összeállításunkban mutatjuk be részletesen Olvasóinknak.
Az Axiál Kft. az idei évben összesen 1 millió forinttal támogatta a Kukorica Termésversenyt, melyből 500.000 forint értékű alkatrész vásárlási keretet annak a legmagasabb átlagot elérő Axiál partnernek ajánlottak fel, aki az elmúlt három év mindegyikében vásárolt tőlük gépet, alkatrészt vagy szervizszolgáltatást.
Az Axiál, mint a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb gép és hozzá kapcsolódó műszaki szolgáltatásokra szakosodott vállalkozása, a verseny célkitűzéseivel összhangban jelentős termelői kiugrási lehetőséget lát a kukoricatermelésben, illetve a termésátlagok növelésében.
A támogatással egyértelműen hozzá kíván járulni a kukorica hazai terméspotenciáljának magasabb szintű kihasználásához.
Őszibúza-vetési kísérlet: tápanyagpótlás vetéssel egymenetben
A tavaszi kultúráknál már bizonyított, hogy az előre elvégzett műtrágyázás művelete elhagyható, és így amellett, hogy termésátlag javítását is elősegíti, költséghatékonyabbá tehető a vetés folyamata.
Az őszi termények vetésénél azonban még nincs adat arra vonatkozóan, hogy gazdaságosabb és eredményesebb lesz a vetés a vele egy időben történő tápanyagpótlással.
A kísérlet célja az, hogy a leghatékonyabb és takarékosabb módszereket találják meg.
A gabonakutató szegedi, öthalmi telepén folyt le a vetés október 10-én, egy a műtrágya egyidejű kijuttatására is alkalmas TUME vetőgéppel, jó minőségű, mélyben sós, csernozjom talajon.
A vetőgép speciálisan arra lett kifejlesztve, hogy a vetőmaggal együtt juttassa a talajba a műtrágyát.
Pontosan a vetőmag alá, ahol majd a gyökérrendszer ki fog alakulni, hogy a tápanyagellátás megfelelő mértékű legyen.
A vetőmag-kijuttató csoroszlyák állandó terhelhetősége 40 és 150 kg között van.
A kijuttatható műtrágya mennyisége pedig hektáronként 0 és 500 kg között változtatható.
Az Axiál Kft. a kísérlethez biztosított gépekkel járult hozzá a hazai gabonatermesztés okszerű és előremutató termeléstechnológiáinak kialakításához.
Egy CLAAS Arion 420 traktorral, valamint egy TUME Nova Combi 3000 vetőgéppel történt meg a vetés és műtrágyázás folyamata.
Az időjárás nem kedvezett a vetésnek, az erősen csapadékszegény körülmények között nehéz volt a magágy elkészítése, viszont a vetőgép mellett szól, hogy az utólagos ellenőrzések során megmutatkozott, hogy ilyen kedvezőtlen körülmények között is egyenletes volt a vetés.
Az ilyen típusú kísérletekben való részvétel elősegíti azt, hogy a cég által forgalmazott technológiák és technikák minél gyorsabban adaptálódjanak a hazai körülményekhez, illetve az itt szerzett tapasztalatok átkerülhessenek a mindennapi termelésben.
Van jövője a magyar sertéstenyésztésnek
Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem.
A két ágazat felbomlott egyensúlyának helyreállításával lehet csak erős a vidék és az ország. – nyilatkozta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Dombegyházi Agrár Zrt. sertéstelepének avatóünnepségén.
A gazdasági válság fokozottan megnöveli a fejlesztések értékét.
A beruházások korszerűsítik az ágazatot, megteremtik a versenyképes gazdálkodás feltételeit, amelyek szükségesek a válság hatásának tompításához, és segítenek helyt állni a piaci versenyben.
A most átadott sertéstelepekhez hasonló fejlesztések sokasága szükséges ahhoz, hogy a válságot sikeresen lehessen leküzdeni és bővüljenek az értékesítési lehetőségek.
A Békés megyei agrárvállalkozás sertéstelepei 2008 óta 1 milliárd 300 millió forintból újultak meg, amelyből 695 millió forint minisztériumi támogatás volt.
A fejlesztések hatására 20-30 százalékkal több sertést nevelnek, sertéshúsból évente 3-3,5 millió kilogrammot értékesítenek.
A sertések fialási átlaga 10,5-ről 11,3-re, a vemhesülési százalék 78-ról 94 százalékra nőtt.
Az egy termelő koca után éves szinten leválasztott malacok száma meghaladja a 26-ot, ami a cégvezetők szerint a nyugat-európai termelők eredményeivel is felveszi a versenyt.
A társaság a jövő évtől több mint 28 ezer hízó előállítását tervezi.
A 100 százalékban magyar tulajdonú társaság üzleti partnerei is elsősorban hazai vállalkozások.
Czerván György hangsúlyozta, az állattartás a mezőgazdaság egyik kiemelt ágazata, nemcsak agrárhagyományaink megőrzése és az előállított GDP miatt, hanem azért is, mert az állattenyésztés magasabb foglalkoztatást igényel.
A fejlesztés azért is kiemelt jelentőségű, mert helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, mely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik.
2014 a családi gazdaságok éve
A FAO azt javasolja, hogy 2014 legyen a családi gazdaságok éve – jelentette ki José Graziano da Fazekas Sándorral történt tárgyalását követően.
A FAO 2012. januárjában hivatalba lépő főigazgatója arra kérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy Magyarország támogassa a kezdeményezést az ENSZ fórumain.
A magyar tárcavezető örömmel támogatja a FAO javaslatát, hiszen az új kormány 10 évre szóló vidékstratégiája is nagy hangsúlyt helyez a családi gazdaságok megerősítésére.
Az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy a mezőgazdasági termelés fennmaradjon és az emberek megélhetést találjanak vidéken.
A két pilléres támogatási rendszer a termelést és a vidékfejlesztést is ösztönzi.
Uniós támogatás nélkül nem működne a rendszer, veszélybe kerülne a világ élelmezése is.
Köztudott ugyanis, hogy az uniónak jelentős az élelmiszer kivitele.
Európa és Magyarország célja is fokozni a termelést mind mennyiségben mind minőségben.
A tárgyaláson Fazekas Sándor elmondta, hogy a magyar kormány meghosszabbítja azt az ösztöndíj programot, amely a FAO égisze alatt 2007 óta működik hazánkban.
A programban eddig 100 hallgató kezdte meg a tanulmányait, és már 29-en agrármérnöki, kertészmérnöki, növényorvosi, állatorvosi diplomát is szereztek.
A FAO-VM együttműködés kiterjed fejlesztési projektek finanszírozására is.
Magyarország a jövőben 2,5 millió dollár értékben segíti a kevésbé fejlett országokban az élelmezésbiztonságot és a fenntartható vidékfejlesztést.
A projekttervek elkészültek, kivitelezésük a jövő év elején megkezdődhet.
Egymilliárd forintos támogatás a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek együttműködésére
Az Európai Unió 2011-re is engedélyezte Magyarországnak, hogy nemzeti kiegészítő támogatást nyújtson a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek (TÉSZ), ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – a nemzeti és a közösségi forrást összevéve – 1 milliárd forintos támogatást nyújt a TÉSZek együttműködésének fejlesztésére kiírt jogcímre.
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek 2010-ben 980 millió, az idén 1,4 milliárd forint nemzeti támogatást kaptak.
2012-ben erre a célra várhatóan 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet a VM közösségi forrással is kiegészít.
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatásáról szóló rendelet átdolgozásával a tavalyihoz képest tovább egyszerűsödik a támogatás igénybevétele.
A TÉSZek önállóbban dönthetnek az együttműködés kialakításáról, így tovább erősödhet a termelők alkuereje a multinacionális vállalatokkal szemben.
Az Unió azokban a régiókban engedélyezi a nemzeti kiegészítést, ahol a TÉSZek részesedése az összes zöldség-gyümölcs termelésből alacsonyabb, mint 20%.
A támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezetek, illetve tagjaik által a szervezet működési alapjába befizetett hozzájárulás 80%-át.
A nemzeti támogatáshoz azok a TÉSZek juthatnak hozzá, amelyek termelői szervezetek társulásának (TSZT) tagjaként értékesítik terményeiket.
A mintegy egymilliárd forintos forrást jelenleg 35 TÉSZ igényelheti.
A támogatásból eredő előnyöket azok gazdák élvezhetik, akik a termékeiket valamely termelői szervezet tagjaként forgalmazzák.
A kormány célja, hogy a nemzeti támogatás elősegítse a TÉSZek megerősödését, a termelői szervezetek, és közvetetten a zöldség-gyümölcs termelői csoportok közötti együttműködés, koncentráció létrejöttét.
A forrás ösztönzi a TÉSZek közös piaci fellépését, elősegítve ezzel a feketekereskedelem visszaszorítását.
A három éve folyamatosan nyújtott nemzeti kiegészítő támogatásnak köszönhetően összesen 11 TSZT alakult.
Az intézkedés – a kormányprogrammal és az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban – hozzájárulhat a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, ezzel biztosítva több száz, mezőgazdaságból élő család megélhetését.
A TÉSZeknek, a támogatásuk alapjául szolgáló működési programjaikat a vidékfejlesztési tárcához, kifizetési kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtaniuk.
A támogatás 2012. február 15-ig igényelhető, a megítélt összeget az MVH legkésőbb 2012. október 15-ig folyósítja.
A rendelet november 13-tól hatályos.
Az NFA semmissé nyilvánította az Agrárgazdaság Kft 5000 hektáros haszonbérleti szerződését
Az Agrárgazdaság Kft. nulla forintos díjért közel húsz évig bérelt mintegy 5000 hektár földterületet.
Ebben az időszakban a cég több mint két milliárd forint területhez kötődő támogatáshoz jutott.
A Kft. tulajdonosa Forgács Barna, az Agrárkamara volt elnöke.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a jó erkölcsbe ütköző szerződést semmisnek nyilvánította és a terület visszaadására és elhagyására szólította fel az Agrárgazdaság Kft- t.
A kormány határozott szándéka, hogy rendet teremt a földpiacon.
Ennek része, hogy a jó erkölcsbe ütköző, az államot megkárosító szerződéseket megszünteti.
Az Agrárgazdaság Kft. haszonbérleti szerződéséhez hasonló ügyek felülvizsgálatával a kormány azt a célt kívánja megvalósítani, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja, és ne spekulánsok kezébe kerüljenek a hasznosítható területek.
Jövőre is lesz különleges tejtámogatás
2012-ben is kapnak különleges tejtámogatást a gazdák, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Turán, a Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet korszerűsített tejházának átadóján.
A Vidékfejlesztési Minisztérium – az Európai Unió elveivel összhangban – kiemelten támogatja a tejágazatot.
A tejcsomag – az Európai Unió tejágazatot érintő szabályozása – középtávon szolgálja az ágazat szakmai érdekeit, hozzájárul a termelés és a piac átláthatóságának növeléséhez, a versenyképesség javításához, és az összehangolt piaci érvényesüléshez.
A tejcsomag részeként a különleges hátrányok kezelésére a tejtermelők jövőre közel 45 millió euróra (13 milliárd forint) számíthatnak. 2011-ben a támogatás tejkilogrammonként 9,70 Ft volt.
A tárca továbbra is megadja a tejágazat szerkezetátalakítását segítő állatjóléti támogatást (8,7 milliárd Ft/év öt éven keresztül).
Valamennyi állattenyésztéshez kapcsolódó nemzeti támogatási jogcímnél (állatjólét, állati hullaelszállítása, állati betegségek megelőzése) a tárca az elérhető legmagasabb szinten finanszírozza és folytatja a következő években is azokat a forgóeszköz-hitelprogramokat, melyek fontos szerepet játszanak az állattartó vállalkozások likviditásának megőrzésében.
A Galga-menti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet – részben pályázati forrásból – megvalósított fejőház és tejház korszerűsítésével olyan technológiát épített ki, amely európai szinten is versenyképes, és megfelel a mezőgazdasági termékek piacán jelentkező egyre növekvő kihívásoknak.
Az uniós cukorkvóta-rendszer meghosszabbítását kezdeményezi Magyarország
Magyarország kezdeményezte az Európai Unióban, hogy legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvóta-rendszer.
A javaslatot több mint tíz ország támogatja, köztük Franciaország és Németország is. Néhány tagállam – például Nagy Britannia – ellenzi a hosszabbítást.
A magyar delegáció azt is kérte, hogy Magyarország – amely jelenleg a hazai fogyasztásnak csak a harmadát tudja megtermelni – bővíthesse termelését a kvótával szabályozott piacon, és a kvótához kapcsolódó minimálár se szűnjön meg.
A kezdeményezés szerint további szakértői tárgyalásokra van szükség a témáról, amit a tagországok tanácsa elfogadott.
Forrás: MTI, OGH Hírügynökség, szerkesztőség