Az idei nyár eleje, az ország csaknem 90%-át érintő aszály még a 2022-esnél is súlyosabb figyelmeztetést jelent a hazai mezőgazdaságnak.
Hivatalos becslés nincs, sok eső nem is lesz
Bár hivatalos hektárkimutatás még nincs, a HungaroMet legfrissebb aszálytérképei, az Agrárminisztérium intézkedései és szakmai becslések alapján már jól látszik a katasztrófa nagyságrendje: 2026 júliusának elején 3,5–4,5 millió hektár mezőgazdasági területet érinthet valamilyen mértékű aszály, ebből akár 2,5–3,5 millió hektáron már nagyfokú vagy súlyos vízhiány alakult ki.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Agrárminisztérium július 2-ától ismét országos szinten kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. Ez nemcsak adminisztratív lépés: azt jelzi, hogy a termelők országszerte rendkívüli körülmények között próbálják megmenteni az idei termést.
Sovány vigaszt ígér, hogy a következő napokban mérsékelten meleg, változó nedvességtartalmú levegő érkezik, elszórtan várhatók záporok, zivatarok. Ám ezekből csak kisebb körzetekben várható 10 mm-t meghaladó csapadék. Így az aszály ismét egyre nagyobb terültre terjed majd ki.
Szinte az egész országot elérte az aszály
A HungaroMet térképei szerint Magyarország döntő részén már nagyfokú vagy súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki. A talaj felső egy méteres rétegében több térségben 100–125 milliméter víz hiányzik a telítettséghez képest, ami már közvetlenül veszélyezteti a növényállományokat.
A legsúlyosabban érintett térségek: a Dél-Alföld, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, és Jász-Nagykun-Szolnok megye, illetve a Hajdúság déli része és a Mezőföld jelentős területei.
Bár a délnyugati országrészben júniusban előfordultak záporok, ezek csak átmeneti enyhülést hoztak, a mélyebb talajrétegek vízkészlete továbbra sem töltődött fel.
2-4,5 millió hektár veszélyben
Magyarország mezőgazdasági területe megközelítőleg 5,1–5,3 millió hektár, ebből a szántók 4,2–4,3 millió hektárt tesznek ki. A meteorológiai szolgálat ugyan nem közöl hektárra lebontott adatokat, de a hivatalos aszálytérképek alapján szakmailag megalapozott becslés készíthető.
Eszerint: 3,5–4,5 millió hektár mezőgazdasági területet érinthet valamilyen mértékű aszály; ebből 2,5–3,5 millió hektáron már nagyfokú vagy súlyos mezőgazdasági aszály valószínűsíthető.
Ez nem hivatalos hektárkimutatás, hanem a HungaroMet térképeinek és a hazai mezőgazdasági területek nagyságának összevetéséből készült szakmai becslés, amely jól érzékelteti a probléma országos méretét.
A kukoricánál már visszafordíthatatlan lehet a veszteség
A gazdaszervezetek és termelői érdekképviseletek szerint több kultúránál már most eldőlni látszik az idei termés sorsa.
Lásd ezt a cikkünket: Fókuszban a kukoricások, jön az EU-s aszály-kárenyhítés
A legaggasztóbb helyzet a kukoricában alakult ki, ahol sok térségben már visszafordíthatatlannak tartják a termésveszteséget. A napraforgó esetében még van esély arra, hogy jelentősebb csapadék javítson az állományokon, de az idő gyorsan fogy.
A kalászosok ugyan nagyrészt már betakarítás előtt állnak vagy lekerültek a földekről, azonban sok helyen a kényszerérés és a zöldtömeg jelentős elmaradása miatt ezeknél is komoly kiesésekre számítanak.
Lásd erről ezt a cikkünket: Elindult az aszályos kalászosok aratása, 5,5 tonnát várunk
Egyre többen emlegetik a 2022-es rekordaszályt
A jelenlegi helyzetet egyre több szakember hasonlítja a 2022-es történelmi aszályhoz. Akkor 1,45 millió hektáron jelentettek agrárkárt, és a kukoricatermés történelmi mélypontra zuhant.
Az elmúlt évek kárral érintett mezőgazdasági területei jól mutatják, milyen rendkívüli volt a 2022-es év. Míg 2021-ben „csak” 360 ezer hektárra jelentettek aszálykárt, 2022-ben majdnem 1,5 millióra. A 2023-as évet már visszasírjuk: csak 105 ezer hektárt érintett a szárazság, 2024-ben és 2025-ben egyaránt 260 ezer hektárra kértek kárenyhítést.
Bár országos átlagban 2026 egyelőre nem minden mutatóban érte el a 2022-es rekordot, több alföldi térségben már most hasonló állapotokról számolnak be a gazdálkodók.
A kárenyhítés körül is sok a bizonytalanság
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy mekkora összeget fizetnek ki a biztosítók és a Kárenyhítési Alap. A gazdálkodók körében ugyanakkor egyre gyakrabban hallani, hogy sok esetben már nem is jelentik be a terméskiesést. Ennek oka részben az adminisztratív terhekben, részben a korábbi tapasztalatokban keresendő, amikor a kárenyhítés mértéke nem fedezte a tényleges veszteségeket. Közben a vis maior bejelentések szerepe is felértékelődött, hiszen ezek hiányában a termelők támogatási szankciókkal is szembesülhetnek.
Közben egyre inkább felerősödnek olyan vélemények, amelyek ösztönzik a szemléletváltást a vetésforgóban. Ha egy adott termőterület már nem alkalmas vízigényes kultúrák termesztésére, ott felmerül: elvárható-e a mezőgazdasági kárenyhítési alapoktól a segítség az eleve elhibázott termesztéstechnológia ellenére.
Az időjárás dönthet az idei termés sorsáról
Az előttünk álló hetek meghatározóak lesznek a nyári kapásnövények számára. A szakemberek szerint tartós, nagy területre kiterjedő csapadék nélkül az ország jelentős részén tovább romolhat a helyzet. A mostani aszály ismét rávilágít arra, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképességének kulcskérdése lesz a vízvisszatartás, az öntözés fejlesztése és az éghajlatváltozás hatásaihoz igazodó termesztéstechnológia. A 2026-os év könnyen újabb fordulóponttá válhat a hazai agrárium történetében.
(Fotók: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Agrárágazat Tudástár: tartósan vízhiányos időszak – Jogszabályban kihirdetett időszak, amikor a rendkívüli aszály miatt egyszerűsített feltételekkel válik lehetővé a kármentő öntözés. Az intézkedés célja a mezőgazdasági termésveszteségek mérséklése, ugyanakkor hosszú távon a vízvisszatartás, az öntözésfejlesztés és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó termesztési gyakorlatok jelenthetnek tartós megoldást.
