Idegméreg: a valaha volt legsúlyosabb mérgezés történt Turán

Így bízzunk abban, hogy lesz elég ragadozó a pocokpopulációk ritkítására a mezőgazdaságban… 44 héja is áldozatául esett a valaha volt legsúlyosabb mérgezésnek, ami kis híján ökológiai katasztrófához vezetett.

Az emberre is veszélyes

A  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és önkéntesek segítségével a múlt héten 101 mérgezett csalétket és 50 mérgezés miatt elpusztult állat tetemét találta meg Tura határában. A megtalált csalétkek számát tekintve ez az eset minden idők legsúlyosabb szándékos mérgezéses bűncselekménye hazánkban. Az abszurd eset akár helyi ökológiai katasztrófát is okozhatott volna, ha a természetvédelmisek nem reagálnak azonnal. A helyszínelés során talált bizonyítékok és az elpusztult madarak tünetei arra utalnak, hogy az elkövetők erős idegméreggel kezelték a csalétkeket, amiket hatalmas számban helyeztek el a területen. A módszer és a kivitelezés egyaránt arra utal, hogy az elkövetők egy nagy területről próbálták teljesen kiirtani a ragadozó fajokat. A mérgezett csalétkek – főleg ilyen mennyiségben – nem kizárólag a ragadozómadarakra és dúvadakra jelentenek veszélyt, hanem bármilyen állatra, sőt, az emberre is.

Még nem múlt el a veszély

Az áldozatok 96 százaléka védett vagy fokozottan védett madárfaj. A 44 elpusztított védett barna rétihéja, egy egerészölyv,  két erdei pityer, egy fokozottan védett barna kánya és két róka tetemei mellett egy még életben lévő, fokozottan védett hamvas rétihéját sikerült a terepi helyszínelés során megtalálni. A gyors állatorvosi beavatkozásnak köszönhetően sikerült stabilizálni a hamvas rétihéja állapotát, de továbbra is állatorvosi kezelés alatt áll, és kérdéses, hogy teljesen felépül és elengedhető lesz-e. Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az önkéntesek az utóbbi napokban gőzerővel dolgoztak azon, hogy a mérgezett csalétkeket és a tetemeket is minél gyorsabban begyűjtsék. A terület közvetlen közelében fészkelő parlagisas-pár eddig csodával határos módon eddig túlélte a mérgezést, de továbbra is nagy a kockázata, hogy a madarak rátalálnak egy még fel nem fedezett mérgezett csalétekre vagy a mérgezés miatt elpusztult más állatra.

Nem csak erkölcsi, anyagi kérdés is

A rendőrségi helyszínelést követően az ügyben ismeretlen tettes ellen indult nyomozás. Aligha lehet véletlen ez a barábárság, és sajnos nem is az első ilyen eset. A ragadozómadarakra és emlősökre veszélyes mérgezés nemcsak erkölcsi és ökológiai szempontból botrányos. Az ölyvek, héják, rókák nagy szerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdasági művelésű területeken a rágcsálópopulációk növekedése egyensúlyban maradjon.