A mezőgazdaság kertészeti ágazata ritkán kap egyszerre ennyire éles piaci és technológiai figyelmeztetést. A paradicsom ára most nem egyszerűen emelkedik, hanem olyan szintre kapaszkodik, amely már az egész európai ellátási lánc feszültségeit mutatja. Ami ma az árlistákon látszik, az valójában hónapokkal korábbi időjárási zavarok, termelési kockázatok és költségoldali nyomás következménye.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A magyar piac is drágít
A magyar piac sem maradt ki a hullámból. Az AKI PÁIR adatai szerint a 13. héten az olasz származású fürtös paradicsom 1400 forint/kilogramm átlagáron jelent meg a Budapesti Nagybani Piacon, miközben egy évvel korábban a spanyol fürtös paradicsomot még 1050 forint/kilogramm áron kínálták. Ugyanebben az időszakban az olasz import 15 mm+ méretű koktélparadicsoma 2025 forintba került kilogrammonként, míg a hazai, azonos kategóriájú áru leggyakoribb ára 2600 forint/kilogramm volt, ami 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Még sosem láttak ilyen árakat
A drágulás mögött most nem egyetlen ok áll, hanem több, egymást erősítő tényező. A mediterrán térségben, főként Spanyolországban, Olaszországban és részben Marokkóban a januári és februári kedvezőtlen időjárás visszavetette a kínálatot. Ennek hatása késleltetve jelent meg a piacon: amikor a húsvét előtti kereslet erősödött, a termés már nem tudta követni az igényeket. Az almeríai aukciókon ezért ugrottak meg az árak, egyes típusoknál minden korábbi referencia fölé.
A Vicasol értékesítési vezetője, Stephan van Marrevijk úgy fogalmazott: még soha nem látott ilyen magas paradicsomárakat. A beszámoló szerint a körteparadicsom ára megközelítette a 3 eurót kilogrammonként, miközben a kínálat nemcsak Spanyolországban, hanem más mediterrán termelő országokban is korlátozott volt, Hollandiában pedig még nem állt rendelkezésre érdemi mennyiség. Ez azért különösen fontos jelzés, mert ilyenkor rendszerint más származási helyek enyhítik a hiányt, most azonban az alternatívák is beszűkültek.
Energia, munkaerő, víz – a hiány jegyében
A kertészeti szereplők számára azonban legalább ilyen fontos az a tény, hogy a magas ár nem pusztán hiányt jelez, hanem költségválságot is. Az Európai Bizottság paradicsompiaci és középtávú elemzései szerint az energia továbbra is korlátozó tényező a friss paradicsom-termelésben, különösen az intenzív, hajtatott rendszerekben. A fűtés, a világítás, a csomagolás, a logisztika és az inputanyagok ára közvetlenül épül be az önköltségbe, ezért a piaci ármozgások mögött ma már jóval erősebb költségoldali nyomás dolgozik, mint néhány évvel ezelőtt.
Ehhez társul a munkaerő kérdése is. A paradicsom továbbra is munkaigényes kultúra, különösen a frisspiaci szedés, válogatás és csomagolás miatt. Amikor a terméskiesés találkozik a magas energia- és bérköltséggel, az ár már nem egyszerűen piaci reakció, hanem a teljes termelési rendszer sérülékenységének tükre lesz. A vízkorlát szintén egyre erősebben rajzolódik ki az európai kilátásokban: a déli termőtájakon a víz és a talajállapot a jövőbeli hozamok egyik legfontosabb korlátja lehet.
A mostani helyzetből a hazai kertészetek számára kettős tanulság adódik. Rövid távon a magasabb árak kedvező értékesítési lehetőséget jelenthetnek azoknak, akik stabil minőséget és folyamatos árut tudnak adni. Hosszabb távon viszont az látszik, hogy a versenyképesség kulcsa egyre kevésbé csak a hozam, és egyre inkább az energiahatékonyság, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológiai rugalmasság és a piacra jutás biztonsága lesz. A paradicsom ára most emelkedik, de valójában nem a paradicsom drága, hanem a kiszámítható termelés lett sokkal nehezebb Európában.
Agrárágazat Tudástár: Kínálati hiány – Kínálati hiánynak azt a piaci helyzetet nevezzük, amikor a rendelkezésre álló árumennyiség nem tudja időben követni a keresletet, ezért az árak gyorsan emelkednek; a paradicsompiacon ez különösen érzékeny, mert az időjárási zavarok, az energiaigényes hajtatás költségei és a vízkorlát egyszerre szűkíthetik a kínálatot, így a drágulás az egész ellátási lánc feszültségét tükrözi.
