Az olajosmagvak, különösen a repce és a szója piacán rég vártuk a lendületet – ez most megérkezett, de még nem tudni, tartós vagy átmeneti trendről van-e szó a mezőgazdasági piacokon.
Felfelé mozdult az olajnövények ára
Az elmúlt hetekben egyértelműen emelkedő pályára álltak az olajnövények árai, különösen a repce és a szója esetében. A repce az európai tőzsdéken 500 euró/tonna fölé kapaszkodott, a májusi jegyzés 524 euró/tonna körül alakult, ami egyéves csúcsnak felel meg. A globális piacokon is hasonló tendencia látszik: Kanadában és Európában is erősödtek az árak, miközben a fizikai piacon 509–570 dollár/tonna közötti sávban mozogtak a jegyzések. Ezzel szemben Magyarországon a termelői ár – 195 ezer Ft/tonna körül – még mindig elmarad az egy évvel korábbitól, mintegy 8%-kal.
A szója esetében szintén erősödés figyelhető meg: a chicagói tőzsdén kétéves csúcs közelébe emelkedett, miközben a világpiaci árak 420–480 dollár/tonna közötti sávban mozognak. Az árak tehát összességében felfelé tartanak, de a különböző piacokon eltérő mértékben érvényesül ez a hatás.
Geopolitika és energia hajtja az árakat
Az ármozgások mögött elsősorban nem klasszikus mezőgazdasági tényezők állnak, hanem az energiapiac és a geopolitikai feszültségek. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, az iráni–amerikai konfliktus és az ebből fakadó olajpiaci zavarok közvetlenül növelik a növényi olajok iránti keresletet. Ennek egyik fő oka, hogy a szójaolaj és a repceolaj kulcsszerepet játszik a biodízel-előállításban.
Ezzel párhuzamosan kínálati tényezők is megjelentek: Ausztráliában a repcetermés akár 19%-kal is csökkenhet, Argentínában a szója betakarítása csúszik, miközben Brazíliában a szezon vége felé járnak. A logisztikai költségek és az inputanyagok – különösen a dízel és a műtrágya – drágulása szintén felfelé hat az árakra. Ugyanakkor az EU-ban és egyes régiókban kedvező terméskilátások részben tompítják az áremelkedést.
Magyar szemmel: nem mindenhol érződik az áremelkedés
Magyarországon a kép árnyaltabb. Bár a nemzetközi árak emelkednek, a hazai termelői árak ezt egyelőre csak korlátozottan követik. A repce esetében például az árszint még mindig alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami azt jelzi, hogy a belső piaci viszonyok, a feldolgozóipar és a kereslet-kínálat egyensúlya fékezi az áremelkedést.
A szója esetében a nemzetközi piac még erősebben befolyásolja az árakat, így a hazai termelők inkább közvetett módon érzik a globális trendeket. Összességében az olajnövények piaca erősödő, de erősen külső tényezők által vezérelt pályán van: a következő hónapokban az energiaárak, a geopolitikai helyzet és az északi félteke terméskilátásai dönthetik el, hogy tartós emelkedésről vagy csak (mint február elején) átmeneti hullámról van szó.
Agrárágazat Tudástár: Ártrend – Az ártrend egy termény vagy termék árának tartósabb irányát jelenti, vagyis azt, hogy az árak hosszabb időszakban inkább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek. A repce- és szójapiacon az ártrend alakulását nemcsak a terméskilátások, hanem az energiapiac, a biodízel-kereslet, a logisztika és a geopolitikai kockázatok is erősen befolyásolják. Emiatt egy gyors áremelkedés még nem feltétlenül jelent tartós fordulatot: akkor beszélhetünk stabil emelkedő ártrendről, ha a piaci fundamentumok is tartósan támogatják azt. 2026 áprilisában az Euronext repce-jegyzése valóban 500 euró/tonna fölött járt, miközben az USDA áprilisi olajnövény-piaci kitekintése szerint az olajosmagpiacot továbbra is erősen mozgatják a globális keresleti-kínálati és energiaipari tényezők.
