Minőségi terményszárítás

A mezőgazdasági szektorban a legjövedelmezőbb ágazat manapság a terményszárítás. Ennek eredményeként, a nagyobb bevétel reményében sokan csak a megadott teljesítményeket veszik figyelembe a terményszárítójuk kiválasztásánál. De a nem megfelelően megválasztott nagyteljesítményű szárító munkája sokszor a minőség rovására mehet.

Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő terményszárítót, ami minőségi munkát végez?

Ezt a kérdést néhány terményszárító fejlesztési alapelv felvázolásával nagy vonalakban meg lehet válaszolni.

Ezek az alapelvek: a töltősúly-teljesítmény arány, a szárítási hőmérséklet, a hűtőzóna-szárítózóna aránya, a hő visszaforgatás-energiatakarékosság, a porkezelés-környezetvédelem.

Ezeket a fő alapelveket és természetesen sok más egyéb szempontot figyelembe véve került Svédországban kifejlesztésre a Tornum HR típusú szárító.

 

Fejtsük ki kicsit ezeket az lapelveket:

Töltősúly-teljesítmény arány:ez az arányszám azt mutatja, hogy a terményünk mennyi időt tölt el a szárítótoronyban, tehát mennyi idő kell ahhoz, hogy a nedvesség a terményből távozzon.

Ennek a számnak 24-ről 14 nedvességfokra történő kukorica szárítás esetén 3-nak kell lennie, azaz a terménynek 3 órát kell minimálisan eltöltenie a szárítótoronyban, hogy károsodás nélkül, közel a környezeti hőmérsékletre visszahűtve leszáradjon.

 

Szárítási hőmérséklet

Ma Magyarországon a Gépesítési Intézet által elfogadott legmagasabb szárítási hőmérséklet kukorica esetén 110°C.

Abban az esetben, ha magasabb hőmérsékleten szárítunk, akkor a nedvességet túl gyorsan próbáljuk elvenni a terményből, ezért a szem kapilláris csövei kitágulnak és ezáltal mikro repedések keletkeznek a terményen, melynek következménye a szemtörés.

Hűtőzóna-szárítózóna aránya: Ahhoz, hogy a terményt tárolni tudjuk és a nedvesség kicsapódás veszélyét a terményen elkerüljük, vissza kell hűteni a szemeket, közel a környezeti hőmérsékletre.

Abban az esetben, ha 110°C-on szárítunk, akkor ez az arány minimum 0,33.

Magasabbnak kell lennie ennek az arányszámnak abban az esetben, ha 110°C fölött szárítok, mivel melegebb terményt kell lehűtenem.

Hő visszaforgatás-energiatakarékosság: Egy korszerű terményszárítónál alapkövetelmény a hő visszaforgatás.

Fontos, hogy milyen módon, és honnan forgatjuk vissza a meleg levegőt.

Követelmény, hogy csak száraz levegőt forgassunk vissza, így elkerülhetjük a termény visszanedvesítését.

Ez a száraz levegő: a hűtőlevegő és a szárító alsó szárító szekcióiból kilépő levegő.

A Tornum szárítók ezen levegőknek a meleg oldalra való visszajuttatását a lehető legrövidebb úton oldják meg, így a hő veszteség minimalizált.

 

Porkezelés-környezetvédelem

A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások egyre nehezebb helyzetbe sodorják a régi és akár az újabb szárítókkal rendelkezőket, és nem tudhatjuk, hogy ezek az előírások meddig szigorodnak.

A Tornum HR terményszárítóval erre is felkészültünk, mert a most hatályban lévő porkibocsátási határérték 10%-át sem éri el porkibocsátása.

Természetesen ezen alapelvek egyes pontjai között szoros az összefüggés.

Mivel egy terményszárítót közel 20 évre tervezünk, így arra törekedtünk, hogy a Tornum HR terményszárító mindenben megfeleljen a mai kor és a jövő elvárásinak egyaránt.

Kínálatunkban megtalálhatók továbbá tisztítógépek, porleválasztók, tranzittárolók, silótárolók, gabonahűtő berendezések és az ugyancsak svéd anyagmozgató berendezéseket gyártó Skandia cég teljes termékpalettája.

A gabonakezelés területén minden elképzelést meg tudunk valósítani.

Vállaljuk új telepek építését és régi elavult telepek rekonstrukcióját.

 

Sebeszta Gábor József

termékmenedzser

Tornum Kft.