Nem esett szó azonban arról, mire is kell odafigyelnünk a konkrét mérések során, hogy eredményünk a lehető legpontosabb legyen. Erről keveset lehet olvasni, pedig a jó készülék és szoftver önmagában kevés, fontos az is, hogyan dolgozunk vele.
Tekintsük át, melyek azok a dolgok, amik befolyásolják méréseink pontosságát a készülék típusán, a fogadott korrekción, és a méréshez használt szoftveren kívül.
- A méréshez használt műholdak száma.
- A műholdak elhelyezkedése (geometriája).
- A műholdról érkező rádiójelek torzulása, visszaverődése.
- A műholdak pálya és időadatainak hibája.
- A konkrét mérés elvégzésének módja.
Azt gondolhatnánk, hogy ezeket a tényezőket – a legutolsó kivételével– egyáltalán nem tudjuk befolyásolni.
Ez szerencsére nincs így, kis odafigyeléssel sokat javíthatunk a körülményeken.
Nézzük sorba az egyes pontokat, milyen lehetőségeink vannak!
A műholdak száma nagyon fontos kritérium a mérés pontosságának szempontjából.
Itt nagy szerepe van annak, hogy milyen terepen mérünk.
Nyitott, sík területen nyilván több műhold látható, mint dombos, erdővel szegélyezett, vagy városi környezetben.
Ha gyakran kell kevésbé nyílt területen dolgoznunk, érdemes az orosz műholdak vételét
(GLONASS) is biztosító készüléket választani, vagy ezt az opciót utólag megrendelni.
A műholdak elhelyezkedése szintén nagyban befolyásolja a mérés pontosságát.
Nézzük meg az alábbi ábrán, hogy milyen a jó műhold-geometria.
Ha a műholdak túl közel vannak egymáshoz az égbolton, akkor a mérés bizonytalansága nagyobb.
Az a mérőszám, ami ezt megmutatja, az ún. PDOP érték.
Minél nagyobb a PDOP érték, annál nagyobb a műholdak geometriai elhelyezkedéséből várható hiba nagysága.
Nagyon jónak számít az 1-2 közötti érték, 2-3 között közepes, 4 alatt még elfogadható.
Ha a PDOP érték 4 fölötti, a mérés eredménye valószínűleg nem lesz pontos.
Nincs más dolgunk, csak adjuk meg a mérés helyét (település), a dátumot, és az időzónát.
Az alábbi ábrán látható, hogy ezen a napon 9:10 és 9:30 között rossz lesz a PDOP érték, vagyis kevésbé pontos a mérés, ezért ebben az időben lehetőleg ne dolgozzunk.
A műholdról érkező rádiójelek a Föld légkörén áthaladva (torzulva), ill. tereptárgyakról visszaverődve érkeznek GPS vevőnkbe.
Vegyük először a mérés körülményeit: ha járművel mérünk területet, mindenképpen ajánlott külső antennát használnunk, ami jobb jelvételt biztosít, ráadásul nem kell készülékünket az ablakon kitartani.
Amikor nagyobb pontosságra van szükség – határkaró kitűzése, vagy sorvezető GPS-szel végzett munka során – professzionális geodéziai antenna használata javasolt, ami stabilabb jelvételt, jobb zavarszűrést biztosít.
Azt, hogy egy adott időpontban mekkora hibát okoz a műholdjelek Ionoszférán történő áthaladása, pontosan ellenőrizhető a Fömi weboldalán.
Az alsó két sort kell figyelni, nagyobb hiba esetén a jel pirosra változik.
4. A műholdak pálya és időadatainak hibájával kapcsolatban sok tennivalónk nincs, ezek felügyelete a műholdrendszereket üzemeltető, és a korrekciókat biztosító szervezetek dolga.
Annyit azonban megnézhetünk az Interneten, hogy az ingyenes korrekciót biztosító EGNOS műholdjai rendben üzemelnek-e.
A GPS mérés elvégzésének módjával kapcsolatban lenne még néhány fontos tudnivaló.
- A GPS készülék bekapcsolása után legalább 6-8 percet várjunk, mivel ez alatt az idő alatt a pontosságunk még általában javul.
- Ha nem használunk külső antennát, igyekezzünk a készüléket testünktől távolabb, fejmagasságban, és körülbelül 45°-os szögben tartani, az optimális vétel érdekében.
- Ellenőrizzük a vetületi rendszert és azt, hogy fogadja-e készülékünk a megfelelő korrekciót.
- Ha nem folyamatos mérést használunk, az egyes töréspontokat 20-30 másodpercig átlagoljuk. Mérés közben ne mozogjunk, sőt már az azt megelőző 10 másodpercben sem.
- Az is nagyon hasznos lehet, ha egy ismert koordinátájú ponton először próbamérést végzünk.
- Remélem, ezek az ismeretek segítséget nyújtanak majd abban, hogy GPS méréseiket nagyobb odafigyeléssel, pontosabban tudják elvégezni.