Nagyot húzott a gigavágóhíd: Kínában duplázza meg a kapacitását

Idén eddig csak a Tönnies botrányairól hallottunk: a román vendégmunkás hentesek százával betegedtek meg koronavírusban a német gigavágóhíd központi telephelyén. Az agrárminiszter válaszul januártól drasztikus változásokat követelt a húsipartól. A Tönnies azonban már megtalálta a megoldást a problémára: vágókapacitásait egy kínai telephellyel duplázza meg.

Kizsákmányolt munkások Európában

A Tönniesnél a sertésvágást és darabolást többnyire nyomorúságos körülmények között dolgoztatott és elszállásolt kelet-európai munkásokra bízzák, akiket egyes alvállalkozók al-alvállalkozóként szerződtettek a feladatra. Az évente 7,5 millió sertést vágó központi telephelyen idén nyáron tömeges koronavírus-fertőzés alakult ki, ami végül az egész európai sertéságazatot megrengette. A piaci zavarokat azóta tovább fokozta az afrikai sertéspestis felbukkanása az országban, ami végképp beszorította a sertéshúst az országba. A német sertéshúságazat megroggyant, hiszen nagymértékben függ a kereskedelemtől: a kivitt áruérték 2019-ben meghaladta az 5,9 milliárd dollárt.

Valamit lépni kellett. A német agrárminiszter, Julia Klöckner azonnal egy tízpontos követeléscsomagot nyújtott be a probléma orvoslására. Ezek egyike volt az, hogy január elsejétől a 49 főnél többet foglalkoztató húsüzemek és vágóhidak nem foglalkoztathatnak külsős munkaerőt, sem vállalkozói szerződéssel, sem munkaerő-kölcsönzés keretében. Ezen felül a szektor sokkal sűrűbben számíthat munkaügyi ellenőrzésekre és hatalmas bírságokra. A kicsik kivételezett helyzetét Klöckner azért tartotta fontosnak, mert ezzel elősegíthető a regionális kisüzemek talpon maradása és a mértéktelen koncentráció megfékezése az iparágban.

Ha ez nem jó, van másik!

A Tönnies viszont – mintha csak üveggömbje volna – idejekorán felkészült a működési modell módosítására. Már tavaly szeptemberben aláírt a kínaiakkal egy szándéknyilatkozatot, ami végül egy csapásra megoldhatja a munkaerőpiac, a mérethatékonyság és az értékesítés problémáját. A tervek szerint egy hatmillió sertés vágására alkalmas üzemet hoz létre Szecsuan tartományban – írta az agrarheute.com. Ehhez a kínai takarmánygyártó és sertéstenyésztő West Hope Group egyik leányvállalatával, a Dekon Grouppal kellett közös vállalatot alapítania. A felek tulajdonrésze 50-50 százalékos a vállalkozásban. A Dekon évi kétmillió sertést állít elő. A vágó és daraboló üzem első körben éppen évi kétmillió sertést dolgozna fel, ezt bővítenék fokozatosan hatmilliós kapacitásúra. Ezzel a Tönnies jelenlegi vágási kapacitása megduplázódna. A cég 500 millió eurót szán az Európán kívüli terjeszkedésre.

Az építkezés néhány hónapon belül elkezdődik. Clemens Tönnies, a holding vezetője mérföldkőnek nevezte a német-kínai közös vállalat létrehozását. A cégvezető elsősorban az ázsiai piac folyamatos növekedésével, emelkedő sertéshúsigényével magyarázta a beruházás indokoltságát. A sertéspestist követően az ágazat felszálló ágban van Kínában, elsősorban a nagyüzemek profitálnak a piactisztulásból. Az új telepeken a biobiztonság már eléri az európai szintet. Méretkorlátozások nincsenek, és a munkaerővel is kevesebb gondjuk lesz itt a németeknek, mint saját hazájukban.