…ráadásul a hazai vásárlások sem pörögnek fel a gazdák fokozott költségtakarékossága miatt. Pedig nem jó stratégia a minőségi vetőmagon spórolni.
Keleten az oroszok, Európában a termés- és piacbizonytalanság
Itthon évente durván 310 ezer tonna vetőmagot állít elő a szektor, továbbá több tízezer tonna plusz mennyiséget nálunk dolgoznak fel a nemzetközi kereskedelemnek, miután Magyarország regionális előállító és logisztikai központ. Tavaly így 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (benne az előző évben termelt, raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez 60 százalék körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált – de ez egyben kitettség is: az oroszok Ukrajna elleni háborúja például jelentős veszteséget okoz a vetőmagágazatnak. Kukorica-vetőmagból az orosz háború kitörése óta 1 millió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló export. A másik nagy felvevőpiac e téren az Európai Unió, de ez sem fenékig tejfel, miután sem a takarmánykukorica ára, sem az időjárás-állósága nem teszi népszerűvé, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt.
Napraforgó-vetőmagunk elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül a magyar vetőmagból. Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.
8-10 százalékon kár spórolni…
Emellett még egy nyomós oka vannak, amiért idehaza csökken a fémzároltvetőmag-felhasználás. Különösen a tavalyi aszálykatasztrófa és a terményárak pocsék szintje miatt a gazdák anyagi helyzete romlik, és spórolnak ezen az inputon (is). Az agrártanácsadók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmagszövetség (VSZT) sem javasolják, hogy ezen a költségen takarékoskodjanak a gazdák. A fémzárolt vetőmag vásárlása egyrészt biztonságos, nyomon követett, tiszta (szennyeződésektől és gyommagvaktól mentes), másrészt jobb csírázási erélyű alapanyag. Egyébként a hektárra vetített termesztési költségnek a fémzárolt vetőmag mindössze 8–10 százalékát teszi ki…
A szója nőtt, a cukorrépa eltűnt, a kalászosok csökkentek
Mindezeket erősíti, hogy az egykor világhírű magyar vetőmagágazat évtizedek óta veszít termőterületéből. 40 éve ez megközelítette a 350 ezer hektárt, idén már csak 120 ezer hektár volt. A NAK és a VSZT kimutatása jól jelzi a különféle kultúrák iránti érdeklődést. A kalászosvetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkent, az repcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmag-előállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben.
