Öntözés: ha majd elfogy a víz, ennyit tehetünk…

Miből megy majd az öntözés, ha az egy főre jutó édesvízkészlet az elmúlt 20 évben bő 20 százalékkal csökkent?

 

öntözés

 

Szerencsések és nélkülözők

Európában – bár itt sem egyformán –, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, Észak-Amerikában és Óceániában még elfogadható a helyzet, de Közép-Ázsia, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia több területe súlyosan érintett. Ott 10-től 2 ember olyan térségben él, ahol nagyon nagy a vízhiány. Ez több mint 3 milliárd embert érint közvetlenül. Közvetetten pedig vélhetően még többet, hiszen a vízhiány a mezőgazdaságra is hatást gyakorol: és 1,2 milliárd ember lakóhelye olyan mezőgazdasági területeken van, ahol a vízhiány és szűkös vízkészlet komoly kihívás. Ma már a világ – egyébként csapadékos – termőterületeinek körülbelül 11 százaléka, vagyis 128 millió hektár komoly szárazsággal küzd. Ezek mellett a legelők 14 százaléka, vagyis 656 millió hektár is érintett. Az egy főre jutó édesvízkészlet az elmúlt 20 évben bő 20 százalékkal csökkent.

 

öntözés

(Fotó: Horizont Média/archív)

 

Kis projektek a jövő?

Az ENSZ tematikus jelentésének előrejelzése szerint 2010 és 2050 között a betakarított öntözött területek a világ legtöbb régiójában növekedni fognak – idézi a blog.syngenta.hu. A Szaharától délre fekvő Afrikában több mint kétszeresére nőnek, ami több száz millió vidéki ember javát szolgálhatják. Egyes esetekben a kisüzemi és a gazdálkodók által vezetett öntözőrendszerek hatékonyabbak lehetnek, mint a nagyszabású projektek. Ez egy ígéretes út Afrika szubszaharai térségében, ahol a felszíni és a felszín alatti vízkészletek viszonylag fejletlenek, és a termőföldek csupán 3 százalékát öntözik. Számos tényező akadályozza azonban az előrelépést: ilyenek a vízjogi szabályozások, valamint a finanszírozáshoz és a hitelhez való hozzáférések.

agrár ivóvíz legelő mezőgazdaság öntözés víz vízkészlet
..