A permetezési munkákat akkor tudjuk optimális időben és megfelelő minőségben elvégezni, ha gépünk jó állapotban van és üzembiztos. Ehhez a permetezőgépet év közben rendszeresen karban kell tartanunk, és szükség van arra is, hogy a szezon végén a gépet szakszerűen téliesítsük, és gondosan felkészítsük a következő permetezési idényre. Így a fagy okozta károk elkerülhetők, a hibák viszonylag kevés munkával és kis ráfordítással kiküszöbölhetők.
A gépek permetezési idény előtti átvizsgálása és – ha indokolt –javítása feltétlenül szükséges, mert ez a biztonságos és eredményes védekezés elengedhetetlen feltétele.
A gépek rendszeres karbantartása és lelkiismeretes felkészítése a következő idényre azért is nagyon fontos, mert hazánkban is kötelező a használatban lévő permetezőgépek rendszeres időközönként történő műszaki felülvizsgálata. Az alábbiakban leírtak elvégzése garanciát jelenthet a sikeres műszaki vizsgára.
A permetezési szezont követő legfontosabb teendők
Az első feladatot rögtön az éves munkák befejezését követően célszerű elvégezni. A gép alapos külső tisztítása és a teljes permetlérendszer gondos átmosása szükséges ahhoz, hogy a különböző lerakódások ne károsítsák a gépet a tél folyamán és a későbbiekben.
A legfontosabb teendő a fagymentesítés (természetesen a legbiztosabb megoldás az, ha fagymentes hely áll rendelkezésünkre a gép tárolásához). A csatlakozók megbontásával a gépben lévő folyadékot maradékmentesen le kell üríteni a tartályokból, a szivattyú(k)ból, a szűrőházakból, az armatúrákból (szabályozó-, kapcsoló-, elosztó-, elzáróelemekből), a tömlőkből és a szórófejekből.
Ezután a gépet elegendő mennyiségű fagyálló folyadékkal kell feltölteni, és egészen addig járatni kell, hogy a folyadék az egész permetlérendszert kitöltse.
A legelőnyösebb megoldás, ha a gépeknek zárt vagy fedett tárolóhelyet tudunk biztosítani, mivel így a téli időjárásra érzékeny – elsősorban a gumiból és műanyagból készült – alkatrészek elöregedése, kirepedése, törése megakadályozható vagy késleltethető.
Fontos, hogy a tömlők törésmentes helyzetben kerüljenek tárolásra. Célszerű a vontatott kivitelű gépek felbakolása, a gumiabroncsok kímélése céljából.
Szabadtéri tárolásnál a szórófejeket, a szűrőket, a nyomásmérő(ke)t és a szabályozóberendezést mindenképpen le kell szerelni. Ezeket a részegységeket fagymentes helyen kell tárolni.
A permetezési idény előtti legfontosabb tennivalók
A fagyok elmúltával, az idény előtti felkészítés során az első feladat a gép alapos átvizsgálása. Ellenőrizni kell a kardántengely és védőburkolatai, a permetlétartály(ok), a futómű, a gumiabroncsok, a tömlők és csatlakozók állapotát.
A hibák jelentős része szemrevételezéssel feltárható, viszonylag egyszerűen és gyorsan kijavítható. Az üvegszállal erősített poliészter tartályoknál a kisebb hibák ragasztással viszonylag egyszerűen javíthatók. A polietilén tartályok sérülései ugyanakkor csak megfelelő felkészültséggel, hegesztéssel szüntethetők meg. Vontatott gépeknél a gumiabroncsokban biztosítani kell az előírt nyomást. Fontos feladat a szivattyú, a ventilátor, a permetlétartály, a szórókeret rögzítésének ellenőrzése, mivel a meglazult részegységek komoly meghibásodást okozhatnak. A hiányzó kötőelemeket pótolni kell, a csavarokat, anyákat meg kell húzni.
Az elöregedett tömlőket, tömítéseket célszerű szezon előtt kicserélni, mert ezek idény közben kilyukadhatnak, elszakadhatnak, és ez – a bosszúság mellett – időkieséssel is jár.
Meg kell vizsgálni a szűrők állapotát, a sérült, deformálódott szűrőbetéteket ki kell cserélni. Ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell a manométert, ha mutatója nem tért vissza „0” helyzetbe, vagy nyomásváltozás hatására nem mozdul a mutató. Új nyomásmérőre van akkor is szükség, ha a fedőlap átláthatatlanná vált vagy megsérült, és a traktor fülkéjéből nem olvasható le az üzemi nyomás értéke.
A szántóföldi szórókereten ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e rajta deformációk, repedések vagy törések. Meg kell vizsgálni a rögzítő- és lengéscsillapító elemeket is. A kerettagoknak kitérés után azonnal vissza kell térniük az eredeti helyzetükbe. A szórókeret kinyitásának és összecsukásának, valamint emelésének és süllyesztésének akadálymentesen kell végbemennie.
Hidraulikus működtetés esetén a rendszer tömítettségét, a mozgatás folyamatosságát és egyenletességét, a véghelyzetek biztonságos elérését kell ellenőrizni.
Fontos, hogy nyitott helyzetben a keretszárnyak a talajjal párhuzamosak legyenek, és így a fúvókák azonos távolságban legyenek a célfelülettől, mivel ez a megfelelő keresztirányú szórásegyenletesség, azaz a jó munkaminőség alapfeltétele (1. ábra).
A keret javítása történhet egyengetéssel, hegesztéssel vagy egyes elemek cseréjével. Házilag ezek a munkák csak megfelelő felkészültség esetén végezhetők el, többnyire tehát szakműhely igénybevétele szükséges
Szállítólevegős permetezőgépeknél a ventilátor épségét, a lapátokat, a burkolatokat, a fokozatkapcsoló működését is ellenőrizni kell.
Próbaüzem álló helyzetben
A gondos átvizsgálás és a szemrevételezéssel megállapítható hibák kijavítása után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre. Ez előtt azonban meg kell győződni arról, hogy a hajtóműveknél (szivattyú, ventilátor) nincs olajszivárgás. Ha mégis van, akkor a hibát – például tömítéscserével – ki kell javítani. A hajtóművekben ellenőrizni kell az olajszintet, szükség esetén olajcserét vagy utántöltést kell végezni. A nyomás ingadozásának megelőzése céljából a szivattyún lévő légüstben biztosítani kell az ajánlásoknak megfelelő levegőnyomást. Ha ezt nem sikerült elérni, akkor ellenőrizni kell a légüst membránjának és szelepének épségét, szükség esetén cserélni kell a sérült alkatrészeket. A permetlétartályba a próbaüzemhez szükséges mennyiségű (mérettől függően 100–300 dm3) tiszta vizet kell tölteni.
Célszerű a nyomást a minimális értékre beállítani, a szórószerkezetet lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A gépnek a hajtás bekapcsolása után egyenletesen, rezgésmentesen kell működnie.
Ellenőrizni kell, hogy van-e valahol folyás, szivárgás vagy csepegés. A permetlétartályban megfigyelhető a keverőberendezés működése és a visszafolyó ágon áramló folyadék.
A gép megfelelő működése esetén az üzemi nyomás a kívánt értékre növelhető. Ha a nyomás nem éri el az üzemi értéket, a próbaüzemet meg kell szakítani, és ellenőrizni kell a nyomásszabályozót, majd a szivattyút kell megvizsgálni. A hibát membránszivattyúnál leggyakrabban membránszakadás (1. kép), dugattyús szivattyúnál pedig karmantyúkopások vagy szelepfennakadás, illetve szeleptörés okozza.
Membránszakadás (forrás: https://www.agrarheute.com/pflanze/getreide/beizvorschriften-wind-auflagen-getreidesaat-gelten-2021-578300)
Membránszakadás esetén a permetlé a hajtóműbe kerül, ezért javítás során a korrózió megakadályozása érdekében a szivattyút alaposan meg kell tisztítani, és megfelelő minőségű és mennyiségű olajjal fel kell tölteni.
A szivattyú állapotát a szállított folyadék mennyiségének meghatározásával kell ellenőrizni. A szórófejekhez és a keverőberendezéshez vezető, továbbá a visszafolyó ági tömlőket leszerelve az összes folyadékot ismert térfogatú edényben kell felfogni. Meg kell mérni az edény megteléséig eltelt időt. Mérleg segítségével is meghatározható a folyadék mennyisége. Mindkét esetben számítással határozható meg a szállítási teljesítmény (dm3/min).
A szivattyú állapota biztosan megfelelő, ha szállítási kapacitása nem kevesebb, mint az adattáblájáról leolvasható névleges gyári érték 90%-a.
A szivattyú, a manométer(ek) és a szabályozóarmatúra ellenőrzése után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására. A két oldal, valamint az egyes szakaszok kapcsolhatóságát is ki kell próbálni. A permetezőgép idény előtti felkészítésénél az egyik legfontosabb feladat a szórófejek, fúvókák ellenőrzése.
A szórás kikapcsolása után néhány másodperccel csepegés már nem jelentkezhet, a permetléáramnak tulajdonképpen pillanatszerűen kell megszűnnie. Utólagos csepegés esetén a visszacsapó szelepeket meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani, és szükség esetén a membránokat vagy a rugókat ki kell cserélni.
A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül ki kell cserélni. A kopott fúvókák egyrészt a szükségesnél sokkal több folyadékot juttatnak ki, másrészt egyenlőtlen eloszlást okoznak, és az általuk képzett cseppek mérete is megváltozik (2. ábra).
Kopott, sérült fúvókák használata esetén nagyon jelentősen romlik a munkaminőség (3. ábra). A fúvókák állapota a rajtuk keresztül egy perc alatt kiáramló folyadék mennyiségének, azaz a fúvókák szórásteljesítményének mérésével ellenőrizhető.
Kopott és sérült fúvókák használatának hatása a munkaminőségre (forrás: https://agraragazat.hu/hir/a-hatekony-permetezes-az-alkalmazastechnika-tukreben-es-meg-sok-mas-2-resz)
A folyadék mennyisége egyszerű mérőedény (2. kép) és időmérő eszköz, átfolyásmérő vagy mérleg segítségével is meghatározható. A kapott értékeket az adott fúvóka névleges szállítási teljesítményével kell összevetni, amelyet a szórási (adagolási) táblázat tartalmaz. Ha a mért értékek a névleges, gyári adattól 10%-nál nagyobb mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat ki kell cserélni.
Szórófejek szórásteljesítményének meghatározása egyszerűen (forrás: https://agroforum.hu/agrarhirek/gepinfo/a-biztonsagos-vedekezesekelofeltetele-a-permetezogepek-gondos-felkeszitese/)
Általában a fúvókák kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket is egyidejűleg kell végrehajtani. Nem érdemes a drága növényvédő szerek hasznosulását, a munka minőségét olcsó, de rossz minőségű fúvókák alkalmazásával veszélyeztetni.
Szállítólevegős vagy légporlasztásos permetezőgépeknél a ventilátor munkájának vizsgálatát is el kell végezni. Ellenőrizni kell a különböző fordulatszámoknál a működést, továbbá a légáram irányának állítási lehetőségeit a terelőlemezek segítségével.
Próbaüzem haladás közben
A permetezőgépet az álló helyzetben végzett ellenőrzés után haladás közben is ki kell próbálni. A rendeltetésnek megfelelő működés vizsgálata különösen a futóműnél és a szántóföldi szórókeretnél fontos. Ilyenkor fedezhetők fel az álló helyzetben nem észlelhető hibák. A szokásos terepviszonyok és munkasebesség mellett nem engedhetők meg nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak gyorsan, de csillapítva kell az eredeti helyzetbe visszatérniük.
A permetezőgép ellenőrzésével egy időben elvégezhető az első munkákhoz szükséges beállítás is. Ennek során a növények jellemzőiből és a fajlagos szórásmennyiségből (dm3/ha) célszerű kiindulni. Meghatározásához a kezelési utasításban vagy a gépen matrica formájában rendszerint táblázat áll rendelkezésre. Ennek hiányában a következő képlet használható:
ahol:
q – a szórószerkezet szórásteljesítménye (dm3/min),
Q – a fajlagos szórásmennyiség (dm3/ha),
B – munkaszélesség vagy sortávolság (m),
v – a munkasebesség (km/h).
Az így kapott szórásteljesítmény-értéket osztva a szórófejek számával megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében az adagolási táblázatból lehet meghatározni. Az üzemi nyomást szántóföldi gépnél általában a fúvókatípustól függően 2–8 bar, kertészeti permetezőnél 10–20 bar tartományban célszerű megválasztani. Ezeknél a nyomásoknál megfelelő méretű és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás alkalmazása nem célszerű, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.
Ültetvény- (kertészeti) permetezőgépeknél a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell beállítani, úgy, hogy a cseppek közvetlenül a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása vagy elpárolgása.
A gép beállítása után tiszta vízzel célszerű próbapermetezést végezni, amelynek során meghatározott mennyiségű vizet kell ismert távolságon belül kiszórni. Számítással lehet ellenőrizni, hogy elértük-e a kívánt fajlagos szórásmennyiséget. Ha nem, akkor elsősorban a munkasebesség megváltoztatásával célszerű a szükséges módosítást végrehajtani.
A permetezőgépek idény előtti gondos felkészítése lehetővé teszi, hogy időben megkezdhessük a védekezéseket, elkerüljük a meghibásodásokat, üzemzavarokat, megfelelő minőségben juttassuk ki a növényvédő szereket.
A használatban lévő permetezőgépek műszaki állapotát rendszeres időközönként felülvizsgáló állomások is ellenőrzik. A következő lapszámban erről lesz szó részletesen.
Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő,
NÉBIH NTAI
