Hazánkban korábban őshonos volt, a konyhában prémium kategóriás halnak számító csapósügér. A vizeinkben visszaszorult faj intenzív haltermelésbe történő bevonását tették lehetővé a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratórium munkatársai.
A csapósügér napjainkban nem tartozik a magyar konyha alapanyagai közé. A halgazdaságokban mellékhalként jelenik meg, az intenzív termelésbe történő bevezetését az élelmiszerpiac és a horgászati ágazat igényei indokolják.
A kutatás célja elsődlegesen az akvakultúrában újnak tekinthető fajnak a termelésbe vonása volt, ennek érdekében:
- termeléstechnológia fejlesztése;
- takarmányozási feltételek javítása;
- tartás technológia kidolgozása;
- elfolyó víz hasznosítási lehetőségeinek feltárása képezték a részcélokat.
Az előnevelés zárt technológiában
Egy évig tartott az előnevelés, zárt, medencés rendszerben a laboratóriumban.
Ezzel párhuzamosan a szakemberek kifejlesztettek egy ketreces halnevelő rendszert, mely a tavi utóneveléshez használható fel. Ez a ketreces technológia a hazai viszonyokhoz jól adaptált, és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások túlzott felhasználása nélkül.
A második évben
Úszóketrecbe kerülnek a halak, jelen esetben a Látóképi-tározó volt a külső helyszín. Ekkor félintenzív termelés történt, vagyis a legtöbb termelési tényező kontrollálható volt, a halak környezete mégis nagyban hasonlított a természetes élőhelyükhöz.
„A zárt technológiának köszönhetően a halak védett környezetben nevelkednek, ezáltal kedvezőbb megmaradást tudunk elérni. Ez természetesen nem csak a csapósügér esetében igaz, a technológiát más halfajok esetében is teszteljük” – jelentette ki Fehér Milán a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos munkatársa.
Eredmények
A programban sikerült erőforráshatékony nevelési rendszert kidolgozni, melynek kisebb a környezetre gyakorolt negatív hatása, mint a hagyományos intenzív rendszereknek.
A takarmányozás területén rovarfehérje alapú tápok fejlesztése volt a cél, mellyel kiváltható a halliszt. A kifejlesztett termelési technológiának köszönhetően az elfolyó vizet planktonikus táplálékszervezetek előállítására, valamint az akvapóniás növénytermesztésben lehet újrahasznosítani.
A programban kifejlesztett termelési, takarmányozási és technológiai rendszer készen áll a piaci bevezetésre – a program sikeresen zárult.
A kutatás „a horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002 (RESEARCHFISH) pályázat keretében valósult meg.
Csapósügér
Prémium kategóriás terméknek számít, fehér, lemezes szerkezetű, szálkában szegény húsa miatt nagyon népszerű a halfogyasztók körében. Minősége a süllővel és a tengeri sügérfélékkel is felveszi a versenyt.
Forrás és képek: Debreceni Egyetem, sajtóközlemény
