Rozs: szorongatják a németet a hazaiak

Bő 10 százalékkal több rozsvetőmagot állít elő a hazai szaporítóágazat, mint amennyi a magyarországi, durván 28,5 ezer hektáros köztermesztési vetésterületre kellene.

A tavaly 2029 hektáron előállított rozsvetőmag zömmel őszi (1960 ha), és 5900 tonnát bocsátott piacra. (Ez a szám sajnos évről évre csökken: 2016-ban 6328, 2017-ben 6457, 2018-ban 6376 tonna volt.) Ugyanakkor a felújítási arány 40 százalék körül alakult, így jelentős mennyiséget exportált Magyarország.

 


(Forrás: Horizont Média/archív)

 

Az előállítók 12 fajtát használtak a szaporításokban, ebből 6 fajta fedte le a szaporítóterület majdnem 90 százalékát. Az első helyen ugyan egy német fajta áll, ami a szaporítóanyag-terület majdnem 40 százalékát lefedte, ám utána 3 magyar nemesítésű fajta jön, amelyek egyelőre szintén csknem 40 százalékot kérnek az összforgalomból. Hibridrozs-vetőmagot 204 hektáron állítottak elő, 5 fajta felhasználásával. Ilyet 2014-ben még 555 hektáron szaporítottak, és évről évre csökkent a területe, de a tendencia most megállni látszik: tavaly 457 tonna hibridrozs-vetőmagot fémzároltak.

A rozs egyik fő előnye, hogy az őszi gabonafélék közül a legjobban tűri a hideget, és 3-4 évig gazdaságosan hasznosítható.

agrár mezőgazdaság rozs szaporítás terület vetés vetőmag
.
.