Magány, öngyilkosság – Covid-hatások az állattartásban

Amikor a Covid-19 miatt Európában beállt a sertéspiac, leálltak a vágóhidak, gazdák tömegei kerültek súlyos anyagi helyzetbe. Akik a sertéspestis pusztításai mellett végignézték, végigcsinálták akár egészséges állataik leölését is, sokszor súlyos lelki-mentális állapotba kerültek. Egy friss tanulmány szerint nem csoda, hogy köztük a legnagyobb az öngyilkossági arány…

 

sertés

 

Amiről nem szólnak a sajtóhírek

Miközben a mezőgazdasággal foglalkozó hírek tele voltak a Covid-járvány okozta nagy vágóhídi, húsüzemi fertőzésekkel, arról szinte alig jelent meg hír, mit jelent(ett) a piac összeomlása a gazdáknak. Ám ettől még a traumák bekövetkeztek. Amikor a korlátozások miatt váratlanul összeomlott a fogyasztás, és tömegesen álltak le a vágóhidak, feldolgozók, Európában egymillió sertést kellett kényszerűen leölni vagy a telepen tartani. A sertések halmozódása mellett egyesek úgy döntöttek, hogy eutanizálják az állatokat a gazdaságban, és leállítják vagy megszakítják új malacok születését.

 

Magas öngyilkossági arány

Egy lengyel kutató – aki állatorvosi képzettsége mellett az emberi lélektanban is jártas – azt állítja, a gazdák nemcsak kilátástalan gazdasági helyzettel, de rendkívül súlyos morális dilemmákkal is szembekerültek. Az akár egészséges állatok megsemmisítésével kapcsolatos pénzügyi veszteségeken vagy morális dilemmákon. Az érintett gazdáknak ráadásul maguknak kellett döntéseket hozniuk, és döntéseiket saját kezűleg kellett végrehajtaniuk. Ezek az események hatalmas hatással vannak a mentális egészségre: a gazdáknál tapasztalható az egyik legmagasabb öngyilkossági arány más szakmákhoz képest. A kutató összegzése szerint a gazdálkodás amúgy is magányos szakma a különféle tásadalmi és szakmai ellentétek, ellentmondások miatt. (Nagy-Britanniában és az USA-ban egyébként számos civil szervezet és program létezik – például a „Mind Your Head” és a „Farm State of Mind” – is információkkal és tanácsadással segítik a gazdálkodókat a mentális állapotuk javításáért.)

 

sertés

 

Emberi következmények

Irene Camerlink, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója emellett szorgalmazza, hogy az állattartásban dolgozókat előzetesen készítsék fel az ilyen traumatikus eseményekre. Fontos, hogy az állattartótelepek kényszerű elnéptelenedése (depopulációja), az állományokat érintő nehéz döntések ellenőrzötten, több információ alapján és megalapozottan szülessenek. Ezzel foglalkozik Dr. Andreia Arruda, az Ohio Állami Egyetem kutatója is, aki nemrég az Animals tudományos folyóiratban foglalta össze a sertésállományok depopulációs módszereit és az emberi következményeket. Ugyanakkor nem igazán léteznek kutatások arról, hogy az elnéptelenedési módszerek hogyan befolyásolják a munkavállalók biztonságát és érzelmi egészségét. A tudós természetes kiáll amellett, hogy biztosítani kell az állatok gyors és humánus halálát, és figyelembe kell venni az ilyen beavatkozásoknak a munkavállalók lelki egészségére gyakorolt ​​hatását.

 

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

agrár Covid járvány mezőgazdaság piac sertés vágóhíd
..