5-10 ezer forintot bukik minden felnevelt sertésen a hazai termelő. Az ágazatot az is fenyegeti, hogy letarolja a hazai piacot a gyanúsan olcsó import.
Súlyos veszteség minden darabon
A takarmány-, az energia-, a gyógyszer- és az inputanyagok árai mellett a munkabérköltségek gyors emelkedése mellett a felvásárlási árak 20 százalékos zuhanása veszteségessé tette a hazai sertéstermelést – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A MOSZ hiányolja olyan hatékonyságjavító intézkedések meghozatalát, amik képesek lennének ezt a kiesést kompenzálni. A szövetség attól is tart, hogy 3 millió darab alatt stagnáló sertésállomány a jövőben a hazai élelmiszer-alapellátást is érinteni fogja. Ehhez hozzájárul, hogy a kistermelői sertéstartás megállíthatatlanul zsugorodik, és még mindig kevés az igazán professzionális és hatékony sertéstartó telepek száma. A veszteség felnevelt sertésenként az 5-10 ezer forintot is eléri.
w
A gazda olcsón kényszerül eladni, a bolti vevő drágán kényszerül megvenni – akkor hol a haszon…?
A gazda viseli a terheket…
A MOSZ arra figyelmeztet, hogy ha tovább zuhan az állomány, akkor az önellátási szint alá is csökkenhet a hazai alapanyagból származó sertéshúskínálat. Ennek piacát az importhús veheti át, ami súlyos hatást gyakorolhat a hazai termelők jövedelmeire. A gazdákat már így is sújtja az aránytalan jövedelemosztozkodás – az, hogy a nagy haszon a kereskedelemben landol, míg a kockázatokat és az áremelkedések miatti veszteséget a termelők viselik. Ezért a MOSZ Sertéstenyésztői Tagozata azt szeretné, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt vizsgálják felül, és sürgős intézkedésekkel csökkentsék a termelői kiszolgáltatottságot, sőt, (más országokhoz hasonlóan) kiemelten kell támogatni a termelői húsfeldolgozást. Csak így sikerül elkerülni, hogy a halmozódó veszteségek miatt még több gazda kényszerüljön csökkenti a termelését.
…a vevő meg drágán fizet
A MOSZ szerint sokszor a lakosság sincs tisztában azzal, hogy miközben a boltban ő is drágán fizet a húsért, közben a termelő gazdák is sok terhet kénytelenek lenyelni – a kereskedelem pedig lefölözi a hasznot. Azt javasolják, az állami szervek vizsgálják meg, miért éri meg a kereskedőknek 1000 kilométerről behozni a fagyasztott húst, miből adódik e termékek árelőnye, nincsenek-e hazai szabályozási problémák? A fogyasztók sokszor nem is látják, hogy milyen kilátástalan helyzetbe kerülnek a termelők – zárja sajtóközleményét a MOSZ.
