Romlik az üzleti hangulat a sertésszektorban, mert sehogy sem akarnak javulni az értékesítési árak. A takarmányköltségek eközben makacsul emelkednek.
Darabolás a vágóhídon (fotó: Horizont Média)
Ha a németeknek rossz, az mindenkinek fáj
Az európai piacra folyamatos nyomást gyakorol, hogy a kínai értékesítési lehetőségek csökkentek, miközben Németország egyre reménytelenebb helyzetbe kerül, mióta nemcsak a vad állományban, de a házi sertések között is felütötte a fejét a sertéspestis. A nehezebben értékesíthető német portéka az EU-n belül keresi felvevő piacát. Ez közvetlenül kihat a hazai sertés- és malacárakra.
Romlik a hangulat
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés vágóhídi belépési ára (E kategória) a 30. héten 524 forint/kilogramm, bő 2 százalékkal jobb a tavaly ilyenkor mértnél. Eközben júniusban a hízó I-es táp 15 százalékkal, a hízó II-es 7 százalékkal mutatkozott drágábbnak a múlt évi szintnél. A sertés uniós átlagára 540 forint volt a 30. héten az E kategóriában. A magyar sertés az olcsóbbak közé tartozik, régiós szinten csak pár forinttal vagyunk drágábbak, mint a csehek, románok, horvátok. A malac ára nyomott, ez is arra utal, hogy a szektorban romlott az üzleti hangulat, amit a Takarék AgrárTrend Index is számszerűsített a második negyedévben. Mindeközben a fogyasztók boldogabbak, mivel a KSH adatai szerint a rövidkaraj ára 1, a sertéscombé 2,6 százalékkal csökkent júliusban.
Romániába kiviszünk, Németországból behozunk
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 3 százalékkal 12 ezer tonnára nőtt 2021 január–májusában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Hollandia voltak. Az élősertés-behozatal nem változott számottevően a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Németország, Horvátország és Csehország számított – áll az AKI piaci jelentésében.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 12 százalékkal (62,5 ezer tonnára), értéke 1,3 százalékkal nőtt 2021 első öt hónapjában a 2020. január–májusihoz képest. A legtöbb sertéshúst szintén Romániába vittük, ezenkívül Olaszországba és Horvátországba érkezett nagyobb mennyiség. Romániába 6 százalékkal, Olaszországba 35 százalékkal, Horvátországba 18 százalékkal csökkent a kivitel. A sertéshúsimport volumene 9 százalékkal kevesebb, 54 ezer tonna volt, értéke 27 százalékkal csökkent. A sertéshús 65 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.
