Tavaszi NPK és fejtrágyázás Genezis technológiával

A február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása. Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten tovább folytatódik, ezért gyakran láthatunk februárban sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott 30-40 kg/ha nitrogén-hatóanyagot egy október eleji vetés már rég elhasználta, ezért szükséges pótlása. A repce tőlevélrózsájának tél végi regenerálódásához szintén jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség. Átlagos csapadékviszonyok mellett hatékony és egyben környezetkímélő választás a 39% összes hatóanyagot tartalmazó Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO). A Pétisóval tonnánként 228 kg talajjavító-anyag kerül a talajba, azaz használatával gyakorlatilag nem savanyítjuk termőföldünket. Oldódási sebessége szinte azonos az ammónium-nitrátéval, ami februárban szerényebb nedvességviszonyok mellett is biztos nitrogénellátást jelent növényeinknek. Száraz tavaszokon megoldást jelenthet az UAN-oldatok (pl: Nitrosol) használata, azonban kijuttatását talajsavanyító hatása miatt nem ajánljuk.

  1. ábra A NPK-hatóanyag felhasználásának alakulása hazai szántóterülteken 2016-ban (kg/ha)(Forrás AKII, 2017)

A nitrogénnel párhuzamosan egy másik elem pótlására is gondot kell fordítani, ez a kén. A búza a nitrogénhiányhoz hasonlóan már kora tavasszal sárguló levéllel reagál a kén hiányára. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két hiánytünetet. A nitrogénhiányt az idősebb levelek csúcs felőli sárgulása jelzi, a kén hiánya estén minden levél halvány sárga elszíneződést mutat. A kénigényes repce fejlődése és később a zsírsavak képződése már látens kénhiány esetén is zavart szenved, melynek termésdepresszió és a bonifikáció során alacsonyabb olajtartalom a következménye. Őszi búzában hektáronként 20-40 kg-ot, repcében ennek akár a dupláját is pótolni kell, amire kiváló választás a Genezis NS 21:24. Az NS műtrágyánk kiváló vízoldékonysággal rendelkezik, mely gyors és hatékony megoldást jelent a kénpótlásra.

Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor. Ne mondjunk le a kiszórásukról, mert ezzel alapozhatjuk meg a biztonságosan nagy terméseket! Hazánkban a szántóterületre kijuttatott PK-hatóanyag mennyisége még együttesen sem éri el a hektáronkénti 40 kg-ot (1. ábra)! Összehasonlításképpen (a szervestrágya-használatot is figyelembe véve, ami hazánkban még mindig minimális) napraforgóban és a kukoricában Németország és Franciaország közel a háromszorosát juttatja ki a hazai felhasználáshoz képest (2. és 3. ábra).

2. ábra: Foszfor hatóanyag felhasználás alakulása kukoricában (2014-2016)

3. ábra: Kálium hatóanyag felhasználás alakulása kukoricában (2014-2016)

A kukorica és a napraforgó tavaszi NPK alaptrágyázására legkésőbb március elején kerüljön sor. A kijuttatott káliumtúlsúlyos Genezis NPK alaptrágyák foszfor- és káliumkészlete a kiváló minőségű vízoldható alapanyagoknak köszönhetően gyorsan felvehetővé válik, így tavasszal kijuttatva is időben hasznosulnak. A korai fejlődés foszforigényét NP-starter vagy mikrogranulált NP starter műtrágyával tudjuk kielégíteni (Genezis NP 15:25 + 11 S + 0,1 B + 0,02 Fe + 0,02 Cu 100-200 kg/ha; Genezis Gold NP starter mikogranulátum, NP 10:48 + 1Zn+0,1B+0,3Fe15-25 kg/ha). Tavaszi kijuttatás folyamán fontos a gyors oldódás. A Kompaktált Genezis NPK műtrágyák porózus szerkezettel és nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, így könnyebben oldódnak, előbb válnak felvehetővé a növények számára még szárazabb tavaszokon is. További előnyt jelent, hogy nitrogén- és a káliumtartalmuk közel 100%-a, foszforkészletük minimum 95%-a vízoldható formában kerül a termékbe. Ezen felül összetételtől függően tartalmaznak ként, kalciumot, magnéziumot, prémium termékeink pedig mikroelem-hatóanyagokat is.

Akárcsak a foszfor és a kálium esetében, szántóterületeinken nitrogénből is keveset, mindössze 68 kg hatóanyagot juttatunk ki hektáronként (AKII, 2017). Itthon a napraforgóban jellemző a visszafogott nitrogéntrágyázás, pedig 80-90 kg/ha hatóanyag kijuttatása a legtöbb talajon indokolt lehet megfelelő PK-ellátás mellett. A kukorica hozama is hatékonyan növelhető nitrogéntrágyázással, ennek ellenére átlagosan 30%-al kevesebb hatóanyag kerül ki, mint Németországban vagy Franciaországban. A nitrogént napraforgó alá általában egy alkalommal alaptrágyaként juttatják ki, azonban a jobb hasznosulás érdekében érdemes laza talajokon megosztani, ha a mennyisége meghaladja a 80 kg/ha-t. Kukoricában ma már nem kérdés az osztott nitrogéntrágyázás, sőt több gazdaságban (nyugat-európai mintára) már nem 2, hanem 3 részletben kerül kijuttatásra a nitrogén, amennyiben N-hatóanyag dózisa eléri a 170-190 kg/ha-t. Tavaszi nitrogénpótlásra a legjobb választás a Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) használata. Ezzel növényeink nitrogénigényének biztosítása mellett, kalcium- és magnéziumszükségletének kielégítéséről is gondoskodhatunk.

Ha egészséges és kiemelkedő terméshozamú növényt akar termeszteni, juttasson ki tavasszal megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot Genezis termékek formájában!

http://www.genezispartner.hu