Területalapú támogatás beadása esetén a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) előírásrendszerét be kell tartani, egyébként a mezőgazdasági termelő csökkentett támogatási összeget fog kapni.
Az előírások az egész naptári évre vonatkoznak
Amennyiben a gazda igényét beadja, számolnia kell azzal, hogy a KM ellenőrzése kiterjed a mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére (azokat a területeket is érinti, melyekre nem igényelt támogatást).
Területalapú támogatás maximális kihasználásához be kell tartani az előírásokat (Fotó: Barna Ferenc)
Az alábbi támogatásokra vonatkozik a KM előírásrendszere:
- Az összes közvetlen támogatás (a SAPS+zöldítés, termeléshez kötött támogatások, …).
- Agrár-környezetgazdálkodás.
- Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása.
- Natura 2000 mezőgazdasági területeken nyújtott kompenzációs kifizetések.
- Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések.
- A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is).
- Erdő-környezetvédelmi kifizetések.
- Erdősítés támogatása.
- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása.
- Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások.
- Szőlő- és borpiaci intézkedések közül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, a zöldszüreti támogatás kifizetései.
- UMVP szerinti vidékfejlesztési támogatások (Mezőgazdasági területek erdősítése; Erdő környezetvédelmi intézkedése stb,).
„Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, a rendelet szabályozza a vetésváltást (Fotó: Barna Ferenc)
Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet rögzíti a vetésváltási szabályokat.
Ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthető:
- a burgonya,
- napraforgó,
- káposztarepce,
- szójabab,
- cukorrépa,
- olajtök,
- dinnye (a tökre oltott dinnye sem).
Fontos megjegyezni, hogy minden vetésváltási szabályra igaz: az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. Ez alapján egymást követő években is vethető például napraforgó, ha közben legalább 60 napig bármely másodvetés megvalósításra kerül, és ez 15 napon belül be is van jelentve.
A fenti kultúrák keverve mehetnek a következő évben, azonban a növényvédelmi kockázatok miatt ennek lehetőségét meg kell fontolni.
Önmaga után két évig termeszthető:
- rozs,
- búza,
- tritikálé,
- árpa,
- zab,
- cirokfélék,
- tökre oltott dinnye.
E szerint megfelelő a búza-búza-zab-zab formátum is.
Dohány és kukorica, három évig mehet egymás után, a mezőgazdasági termelők erre figyelnek (Fotó: Barna Ferenc)
Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető:
- dohány,
- összes kukoricafajta (ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában).
Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető:
- vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.
Több évig termeszthető önmaga után:
- minden egyéb, a fentiekben nem érintett növény.
A mezőgazdaság érdeke, hogy a talaj is tudjon pihenni, „újratöltődni” (Fotó: Barna Ferenc)
A vetésváltási szabályok figyelembe vétele és betartása nemcsak növényvédelmi szempontból lényeges, hanem talajvédelmi okokból is
Szakemberek szerint az eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé.
Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok egyensúlyba hozhatók más növények előnyös tulajdonságaival, ezzel a talaj egyenletes igénybevételét elérve, illetve a megújulást biztosítva.
A különböző növények művelési mélységigénye eltérő, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is a talaj más szintjeiből veszik.
A kémiai szerek korlátozott alkalmazása vagy teljes elhagyása csak vetésváltással érhető el.
Forrás: NAK
Összeállította: Barna Ferenc