Úgy tűnik, megállt a magyar káposztafélék termőterületének évek óta tartó csökkenése, most nagyjából 6 ezer hektáron folyik fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendeztek, amely a hazai termelés központjában van, október 5-én.
| A káposztafélék termelésében az idei szezon átlagosnak mondható.
Az év első részében, egészen nyárig a termelők jövedelmet tudtak realizálni a kedvező áraknak köszönhetően, viszont az utóbbi hetekben az árak és a kereslet is jelentősen csökkentek. Sajnos európai viszonylatban elveszítette jelentőségét az ágazat, még a hazai fogyasztást sem elégíti ki teljes egészében. Az uniós csatlakozás óta az év szinte egészében érkezik importáru, amelyekkel a hazai termelők sok esetben alig, vagy nem tudnak versenyezni. A magyar gazdálkodók csak öntözött körülmények között tudnak – a versenytársakhoz képest jelentős költségtöbblettel – termelni. Az egyetlen kitörési pont a jobb minőségű hazai termék, amelyekben a magyar fogyasztók jobban bízhatnak. |
„A termelőknek idén a szélsőséges időjárás és a kártevők okozták a legnagyobb nehézséget, ezzel párhuzamosan a felhasználható növényvédőszerek száma csökken, viszont a kártevők újabb és újabb köre jelenik meg.”– hangsúlyozta Antal Gyula kampánymenedzser.
Az utóbbi évtizedekben átalakultak a termőterületek.
A főváros környéki – Ócsa, Alsónémedi és Bugyi településekkel fémjelzett – terület vált jelentőssé, főképp a friss piaci ellátás tekintetében.
Itt termelik meg a fejes-, kel-, vöröskáposzta, karfiol és brokkoli egyharmadát.
Vecsésről szinte teljesen eltűnt a termelés, csak a feldolgozás, a savanyítás maradt.
A szabolcsi, nyírségi termőtáj is jelentős, a savanyítási káposzta jelentős részét ott termelik meg, és a karfioltermelők is kitartanak.
A Jászságból szintén jelentős mennyiségű, főleg savanyítási káposzta kerül ki.
A korai káposztafélék termelésében Csongrád megye, Szentes térsége a meghatározó, Kecskemét környéke pedig a kelkáposzta termelésben jelentős terület.
A friss káposztaféléket a piacokon és áruházláncokban értékesítik, de a savanyítóipar is komoly mennyiséget dolgoz fel.
A konzerv és hűtőipar teljesen leállt a magyar karfiol és brokkoli feldolgozásával, erre ma már senki nem építhet termelést.
Pedig táplálkozási, élettani szempontból a káposztafélék a legjelentősebb zöldségfélék közé tartoznak.
Relatíve olcsó, vitamin és ásványianyag-forrást jelentenek egész évben.
A brokkoli és néhány színes fajta a daganatos megbetegedések meg-előzésének bizonyítottan hatásos eszközei.
A Syngenta, mint e terület legmeghatározóbb vetőmag forgalmazó és növényvédelmi vállalata, több mint egy évtizede Magyarországon nemesít és az itteni éghajlati, termelési körülményeknek legjobban megfelelő fajtákat kínál a hazai termelők számára.
A minőségi és termő-képességi kívánalmakon kívül a betegségeknek és kártevőknek leginkább ellenálló fajták létrehozása a cél.
Ez minden termelési szegmensben előnyt jelent a termelők számára.
„Cégünk komplex megoldásokat kínál minden partnerének.
Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a termékcsoportban engedélyeztessük a hatékony szereket, ezzel is segítséget nyújtva, a hatékony, jövedelmező termeléshez.
A jövő évben szinte minden szegmensben kínálunk fajta-újdonságot.
Különösen reménytelinek tartjuk új korai fajtáinkat, amelyek a termesztés legkorábbi időszakának lehetnek sikerfajtái.
Kínálunk erre az időszakra fejes- és kelkáposzta újdonságokat is.
Más, későbbi szegmensekben is kínálunk újdonságokat, szélesebb és rugalmasabb felhasználási lehetőségekkel.
Néhány régi fajtát is lecserélünk korszerűbb, megbízhatóbb változatra.” – hangsúlyozta Rádi László termékszakértő.
