Új irány a gondolkodásban, új korszak a gazdálkodásban!

A termelők egyre türelmetlenebbek az időjárási szélsőségek gyakorisága, a felvásárlási árak óriási ingadozása és – ezek által – a jövedelmezőség kiszámíthatatlansága miatt.

Ám a termelők kitartásukról, leleményességükről, valamint a változó helyzetekhez való alkalmazkodó képességükről is híresek. Így megtalálták az utat, amellyel ismét ki tudnak törni és olyan változásokat elérni, amellyel gazdaságaik hosszú távon is fenntarthatóak és jövedelmezőek maradnak.

Ez az út a talajközpontú gondolkodás és gazdálkodás!

Az intenzív termesztésre használt talajok szinte hangot adtak igényüknek, több figyelmet és törődést kérnek és ez a hang mára egyre több termelőhöz eljutott.

Egyre többen veszik észre, hogy a talajokkal foglalkozni kell.

Mindegy, hogy milyen a talajtípus, a domborzat, az ország melyik megyéjében és annak melyik települése mellett helyezkedik el, hogy milyen művelési módokat alkalmaznak rajta, hogy parlagon hevert eddig vagy műtrágyázták esetleg szerves trágyázták.

A talaj az talaj, és minden talajfigyelmet akar magának!

A gazdálkodók felismerték, hogy ez termelésük alapja.

Ha a talaj jó állapotban van, akkor a benne termő növény is jobban érzi magát, és így hatékonyabban tud teremni a gazdálkodó nagy örömére.

A szakma pedig sokat tesz azért, hogy a jó állapotú talaj fogalma konkrétan is meghatározásra kerüljön, hiszen a jó szerkezetű, robosztus és termékeny talajon eredményesebb a termesztés.

Talajaink egész egyszerűen azért érdemelnek több figyelmet, mert nélkülük nem megy.

Megoldás kell az időjárás kiszámíthatatlanságára, túl nagy úr a belvíz és túl nagy úr az aszály, ám javuló talajszerkezet mellett eredményesen lehet gazdálkodni a leeső nagy mennyiségű csapadék vagy éppen az aszályban létrejövő vízhiány esetén is.

Ekkor hamarabb csírázik a növény még annak ellenére is, hogy késnek a vetések.

Így megfelelő mennyiségű levegőhöz jutnak azon élőlények a talajban, amelyek oxigén nélkül nem életképesek és így nem tudják a termelést segíteni munkájukkal.

A növény igényli, hogy számára a legmegfelelőbb körülmények álljanak rendelkezésre.

Tűrőképességük nem végtelen ugyan, de nagyon sokat kibírnak, ám csak akkor, ha megfelelő alapról indulnak.

És az alap a talaj, a termőerőben gazdag, biztonságot nyújtó, egészséges és életképes talaj.

A termelőknek köszönhetően pedig új korszak kezdődött a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, ÚJ TECHNOLÓGIAI PONT került beépítésre az intenzív termesztési technológiákba, ez pedig nem más, mint a TALAJOLTÁS!

De mi is ez valójában, hiszen az embernek az oltásról a betegség jut legelőször eszébe?!

Ha az orvoslást nézzük, ott is azért van az oltás, hogy a szervezetet ellenállóbbá tegye a betegségekkel szemben, meg tudja védeni magát.

De az oltás fogalma a mezőgazdaságban sem ismeretlen, hiszen ahogyan növények, fák, palánták vagy akár a magok beoltásra – nemesítésre – kerülnek a szebb és jobb termés érdekében, ugyanez a talaj esetében is lehetséges.

A talaj baktériumokkal, természetes mikroorganizmussal való oltására azért van szükség, hogy még jobb állapotba kerüljenek és a rövidtávú eredmények mellett hosszú távon is szolgálni tudják gazdálkodásunkat.

A termelő még nagyobb terméshozamokat tudjon elérni, hogy kiszolgáltatottsága jelentősen csökkenjen.

TALAJAINK IGÉNYLIK ÉS MEGÉRDEMLIK A TÖRŐDÉST, ÉS HA EZT MEGTESSZÜK ÉRTÜK, MEGHÁLÁLJÁK. OLYANOK, MINT A GYEREKEINK…