Új lendületet kaphat a hazai szójatermesztés

Magyarországon stratégiai fehérjenövény a szója, mégsem sikerül a 2015. évi nagymértékű vetésterület-emelkedés óta további gyarapodást elérni. Jelentős változások várhatók ugyanakkor az elkövetkezendő időszakban a szójatermesztésben. A várható változást előidéző okokról Bene Zoltánnal, az ország meghatározó szójavetőmag-előállító és -forgalmazó vállalatának vezetőjével beszélgettünk.

2014-ig hozzávetőlegesen 1800 gazdaság, 40 ezer ha területen foglalkozott szójatermesztéssel. Ez a hazai jelentős, 600 ezer tonnás szójabab- és 250 ezer tonnás szójadara-szükségletnek csupán töredékét fedezhette. 2015-től évente 13,43 millió eurót osztottak fel a szemesfehérjetakarmány-növényt termesztő gazdák között. A támogatásból döntő részben a szójabab részesedett, melynek következményeképp 80%-os vetésterület robbanás történt. A szemesfehérjenövény-támogatás bevezetése óta a gazdák attól az évtől akár 65 ezer forintot is meghaladó extra támogatásban részesülhetnek. A szója ugyanakkor egy tudásigényes növény. A 2015. évi hirtelen, ugrásszerű vetésterület-emelkedés sok esetben nem párosult sem kellő szaktudással, sem pedig kedvező környezeti feltételekkel. A hirtelen emelkedés nem lett fenntartható, hiszen már a következő évben 10 000 hektárt meghaladó területvesztéssel szembesülhettünk. Az új belépők jellemzően kellő szaktudás hiányában vágtak neki a szója termesztésének, mindezt pedig a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés is tetézte. Rengeteg „elsőéves“ szójatermesztőt veszített el a szójaágazat az első extra támogatott évben. Őket nehéz lesz ismét meggyőzni a gazdaságos szójatermesztés lehetőségéről. Mindezek ellenére 2016-ban még mindig csaknem 4000 gazdaság foglalkozott szójatermesztéssel.

Bene Zoltán

Viharfelhők a szójaágazat felett

2018-tól életbe lépett a 639/2014es európai uniós rendelet, amely a zöldítési támogatások feltételeit módosította, növelve a bizonytalanságot a szójatermesztők körében. A rendelet szerint ugyanis tilos lett a zöldítés alá vont területeken vegyszert használni. A tilalom a nitrogén-megkötő növényekre is vonatkozott. A szójatermesztők azt megelőzőleg 89%-ot meghaladó mértékben vették igénybe a zöldítés után járó, hektáronkénti 25 ezer forintos hozzájárulást. Nehéz volt így a szója jövőjét jósolni, hiszen nem igazán tudhattuk, hogy a szóját termesztők körében mely arányban vannak a zöldítést és mely arányban a gazdaságossági szempontokat előtérbe helyező gazdák. Válaszút elé kerültek tehát abban az évben a szójatermesztők, és e bizonytalanság a szójavetőmag-előállításra is rányomta bélyegét.

Az USA-Kínai vámháború következményeképp fellépő kínai szójaimport-korlátozás új exportpiaci útvonalakra kényszerítette az észak-amerikai szójabab egy jelentős részét. Ennek hatása hazánkban is érezhetővé vált, hiszen a szójabab tonnánkénti ára 2019-re 100 ezer forint körüli egységárra csökkent.

Érkeztek azért biztató hírek is abban az évben. A hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében 2018 áprilisában jelent meg a Nemzeti Fehérjetakarmány Program indításáról szóló kormányhatározat. A négyéves program a szója vetésterületének 100 ezer hektárra történő emelkedését tűzte ki célul. Bár a gazdák által várt újabb támogatás emelkedés elmaradt, a NAIK azóta is számos fórumon hangoztatja a szója termesztésében rejlő lehetőségeket.

Egyre kevesebb a fémzárolt vetőmag

A termeléshez kötött támogatás igénylésének feltétele a gazdálkodási napló vezetése és az egy tonna termés igazolás mellett a minősített vetőmag használata. A kiszámíthatatlanul változó szója-vetésterület alakulás nem segíti a szójavetőmag-előállító vállalatok helyzetét sem. A vetőmag-előállítóknak a többi gabonavetőmag igényekkel ellentétben pontosabban kell(ene) a következő évi igényeket felmérni, hiszen a vetőmag áttárolása a szója esetében nem ajánlatos. Elég egy mikrorepedés a mag felületén, és a csíraképességnek máris búcsút inthetünk. A 2015-ös 8 ezer hektárnyi szójavetőmag-szaporítóterület évről évre csökken. Az idei évre a csökkenés mértéke meghaladta az 50%-ot, vagyis 2020ra kevesebb mint 4000 hektár vetőmag-szaporítóterületről származó fémzárolt vetőmag állhat csupán a gazdák rendelkezésére. Ennek egy jelentős része, körülbelül 30%-a – mint minden évben – az idei évben is céltermeltetéssel, külföldön talál gazdára.

A szója vetésterülete az elmúlt két évben 60 ezer hektár körül alakult, tehát továbbra is a fehérjetakarmány-növények és belőlük előállított takarmányok folyamatos behozatalára szorulunk. Ez azért is problémás, mert a behozott termények sokszor genetikailag módosított forrásból származhatnak. – Cégünk közel 10 éve mind az inputanyag, mind pedig a terménykereskedelem oldalról aktív szereplője a hazai szójatermesztésnek. Évente legalább 5-7 rendezvényen és bemutatón keresztül igyekszünk átadni az elmúlt közel 10 évben a Karintiánál felhalmozott tudást. Igaz, mi úgy érezzünk, hogy rajtunk nem múlik a vetésterület növekedése, mégsem tudjuk még csak megközelíteni sem a hőn áhított 100.000 ha vetésterület nagyságot – mondja Bene Zoltán.

Fény az alagút végén?

A szakembernek ugyanakkor meggyőződése, hogy a közeli jövőben ismét új lendületet kaphat a hazai szójatermesztés.

– Egyrészt a klímaváltozás következményeképp a csapadék hiánya, illetve a vegetáció során annak eloszlása komoly kihívást jelent a szójatermesztő gazdaságok számára is. Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény minden bizonnyal lendületet ad a hazai öntözésfejlesztésnek. Bár a klímaváltozás okozta kitettség növekedését a modern, szárazságtűrőbb genetikák használatával részben csökkenteni lehet, végső megoldást mégis a kellő időben és mennyiségben rendelkezésre álló csapadék jelenti. A hazai öntözhető terület várható jelentős emelkedéséből minden bizonnyal a szója vetésterülete is profitálni fog – prognosztizálja Bene Zoltán. Hozzáteszi: a 20142020-as pénzügyi ciklushoz képest a jövőben várhatóan csökkent mértékű közvetlen támogatásokkal kell számolni a hazai gazdálkodóknak. Nem így a szója esetében. Az Európai Unió – beleértve hazánk – szójaimport-függőségét ugyanakkor a jövőben is a GMO-mentes fehérjenövény-termesztés ösztönzésével kell csökkenteni. A támogatások elosztásának új tervezett modelljében ennek köszönhetően a szóját érintő termeléshez kötött támogatás mértéke minden bizonnyal változatlan formában marad fenn. Így a szója extra támogatás viszonylagos emelkedése ismét felkeltheti a gazdák érdeklődését a szójatermesztés iránt. – A harmadik, nem kevésbé fontos érvem, hogy a fővetésű szója mellett a jövőben másodvetésű szója is egyre nagyobb területen kerül elvetésre. Ennek oka, hogy a másodvetésű szójabab esetében is igényelhető már a termeléshez kötött extra támogatás. A hozzávetőlegesen 140.000 forint önköltségű másodvetésű szója az extra támogatásnak köszönhetően már 1 tonna termés esetén nyereséget termel. A másodvetésű szója termesztését elsősorban a gazdálkodási gyakorlatot már sikeresen alkalmazó gazdák fogják választani.

Bene Zoltán hangsúlyozza: be kell látnunk, hogy jelenleg Magyarországon a szója vetésterülete jelentős mértékben a közvetlen anyagi ösztönzés függvénye. – Mindannyiunknak, akik a szójaágazatban tevékenykedünk a felelőssége ugyanakkor, hogy a gazdák felismerjék és megismerjék a szójatermesztésben rejlő lehetőségeket. Különösen fontos lenne, hogy a gazdák a szója termesztést kellő mértékben elsajátítva, a termeléshez kötött támogatástól függetlenül is vonzónak tartsák a szója növény vetését. Addig is mi itt a Karintiánál nem csupán követjük az eseményeket, hanem megpróbáljuk azt pozitív irányba befolyásolni, hiszen már Széchenyi István is megmondta, hogy „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”.


Karintia Kft. műtrágya növényvédőszer szója szójabab vetőmag