Újra fellendülhet a szójavetési kedv

Egymás után háromszor sikerült a szójásoknak jól zárni az évet: a hozamok rendben voltak, az árak pedig régen látott magasságokba emelkedtek. Eközben a búza elvetése sokfelé meghiúsult. Úgy tűnik, tavasszal a szokásosnál nagyobb területet fognak elfoglalni a kapásnövények és a szója is. Vetőmagból szűkösebb lehet a piac.

 

 

A szója hazai vetésterülete az elmúlt hat évben 43 és 77 ezer hektár között ingadozott. A jelentős különbség több tényezőre vezethető vissza. 2015-ben bevezettük a termeléshez kötött támogatást, ami egy keretösszegig hektáronként 60-70 ezer forintos plusz bevételt jelent a termelőknek. (A keret 2015-ben csaknem 13,5 millió euró volt, idén 12,7 millió euró, de az árfolyamváltozás miatt a csökkenést nem érezzük.) Mint a grafikonon látjuk, 2015-ben sokan belevágtak a szójatermesztésbe, de nem sok sikerrel. Az eredmény: csökkent az egy hektárra jutó támogatás, és a remélt átlaghozamokat sem érték el a gazdák. 2016-ban már kisebb területen folyt tovább a termelés, és az év rekordhozammal zárult (másból is). A gazdák sok termés után zsebelhették be a teljes összegű támogatást, és a piaci árak is kiválóan alakultak.

 

Pénz beszél

Így nem csoda, ha 2017-ben újabb kísérletező kedvű termelők jelentek meg, akik vissza is vetették az országos átlaghozamot (lásd következő oldal). Az inga szépen tovább lengve egy fokozatos emelkedés irányába mutatott, hiszen a technológiai rutin erősödött, a hozamok szépen stabilizálódtak. 2019-ben már megvolt rá az esély, hogy 75 ezer hektáron termeljük a növényt, csakhogy 2018-ban egy uniós döntés derékba törte a magyar számításokat: a permetezett szójaterületek nem számolhatóak el a zöldítésben. Ez ismét sokaknak kedvét szegte, el sem tudták képzelni, hogy gyomirtó és gombaölő szer nélkül folytassák a növény termesztését. A rutinosabb gazdák viszont nem fordítottak hátat a szójatermesztésnek, a zöldítésre pedig a lucernát választották, melynek vetésterülete 2018-ban átlépte a 200 ezer hektárt. A szaktárca korábban úgy kalkulált, hogy 2020-ra 120 ezer hektáros termőterülete lesz a szójának, és az országos átlaghozam eléri a 2,86 tonnát. Átlaghozamban már tudjuk ezt a szintet, a területtől azonban még messze vagyunk. Még sincs semmi okunk temetni a szóját. Ennek okai lentebb következnek.

 

 

Kinőttük a gyerekcipőt

Öt év a mezőgazdaságban sok mindent eldönt. Ennyi idő alatt kapunk hideget is, meleget is, akár az időjárást, akár a piacot nézzük, és korrigálni tudjuk a kezdeti hibákat. Németh Bálint Vas megyei termelő öt éve kezdett el komolyabban a szójával foglalkozni. „Jelenleg a szója vetésterülete már meghaladja a 200 hektárt. Fokozatosan tanultuk a növényt, és emeltük a területét. A fajtaválasztáskor a várható magas termés mellett a stabilitáson van a hangsúly. Jellemzően a középkorai, 00-s éréscsoportból választunk, ez való ide, Vas megyébe. Az idei évben ismét a Sigalia, az Angelica és az Atacama fajtákat vetettem, és megint nagyon meg voltam velük elégedve. Nem minden táblánk optimális a szója vetéséhez, de sikerült kikísérletezni a számunkra legjobb fajtákat. Termőhely függvényében megyei átlag felett teljesítünk, az üzemi átlag idén 33 mázsa lett. A kedvezőbb termőhelyi adottságú táblákon 43 mázsa termést produkáltunk. Tisztában vagyok vele, hogy ezek a fajták Baranyában akár 5 tonnát is tudnak, de ehhez a csúcsterméshez Vas megyében hiányoznak az adottságok. A vetést időben, április közepére sikerült letudni, viszont a csapadék helyenként túl sok volt, a levegőtlen talaj pedig káros lehet a gümőképződés számára. A korán lekerülő szója jövedelmezőbb volt még a kukoricánál is.”

 

 

Marad a támogatás

Borsod megyében a kukorica után évek óta a szója a második legjövedelmezőbb növény, mivel a 3 tonnás átlag az utóbbi években mindig összejön. A másik két olajos magnak (napraforgó, repce) is jó termése szokott lenni, de ezekre nem jár termeléshez kötött támogatás. Jó hír, hogy a következő pénzügyi ciklusban is maradnak a termeléshez kötött támogatások, a hüvelyes növények pedig kiemelt figyelmet kapnak. Bene Zoltán, a hazai szójaintegrációban meghatározó Karintia Kft. cégvezetője szerint a biotermesztést is érdemes fontolóra venni. Ausztria magyar határ közeli felén, a szójaterület harmadán például így állítják elő a fehérjedús babot, a termésátlag pedig meghaladja a konvencionális szójáét. Ez pedig azért fontos, mert az új Közös Agrárpolitika a mezőgazdasági területek 25 százalékát szeretné ökológiai művelésben látni, amihez nyilván forrásokat is társít. A szója extra támogatására mindenképpen számítani lehet.

 

 

Élénkülő kereslet

Mondhatjuk, hogy a piac szeszélyes, de mértékadó piaci elemzők (pl. az USDA) szerint a növényi olajok iránti kereslet tartós növekedési pályán van. A biodízelipartól kezdve az élelmiszeriparon át az állattenyésztésig számos ágazat profitál az olajokban és fehérjékben is gazdag növényekből. A termelési kapacitások azonban végesek, főként Európában, ahol az éghajlat kevésbé kedvező, mint Brazíliában. Az EU-ban él viszont a világ legkényesebb népessége, amelyik jellemzően – ha nem is pont Magyarországon – hajlandó megfizetni azt, ha a termék hazai, bio vagy akár GM-mentes.

 

 

A klímaváltozás kezelhető

Baranya megye a szójatermesztés hazai fellegvára, de idén kisebb lett a termés a megszokottnál, a megkérdezett gazdaságban például 3 tonna a 4 helyett. A nem öntözött szóját jövedelmezőségben itt megelőzi a kisebb ráfordítással termeszthető és hasonló termésátlagokra képes napraforgó, így nyereségesség szempontjából ez és a kukorica áll az élen. Ezzel együtt nem mondanak le róla a helyiek. A támogatás, a kedvező utóvetemény-hatás és a saját állatállomány takarmányigénye is motiválja a gazdaságokat. „Az utóbbi időben egyre mélyebbre kell raknunk a magot ahhoz, hogy nedvességet találjon. Az évek során az alakult ki, hogy gabonasortávra vetjük, nem kapáljuk, így a föld is kevésbé szárad. A tábla területfüggően egy totális alapkezelést kap, ezt egy preemergens gyomirtás, majd később egy állománykezelés követi. Új kártevők jelentek meg, mint a gyapottok-bagolylepke, ami ellen idén védekezni kellett, és az ázsiai márványospoloska, ami ellen most nem volt szükséges permetezni” – mondja a nagygazdaság vezetője. A 120 hektárt két fajtával fedték le, az egyik a duplanullás Angelica volt, a másik az egy héttel későbbi érésű Regale. A szakember szerint egy hét volt a két fajta elkészülése között, de a nyári légköri aszályt csak részben tudták kikerülni az eltérő érésidőkkel. A Karintia Kft. cégvezetője, Bene Zoltán szerint megfigyelhető trend, hogy Baranyában is egyre többen választják a középkorai, 00-s bőtermő, stabilan teljesítő fajtákat. Ezek szárítás nélkül hozhatóak le a tábláról a szárazabb szeptemberi időjárásban. Nem mellékes szempont, hogy az időjárás októberben egyik pillanatról a másikra tud menthetetlenül esősre fordulni – akárcsak idén –, így nemcsak a kései szója, de az utána vetendő búza is veszélybe kerül.

 

 

Jövőre boom készül

Mint említettük, Magyarországon idén sok ezer hektáron nem sikerült elvetni a búzát. Helyére tavasszal döntően áprilisban elvethető kultúrák kerülnek: kukorica, napraforgó, szója, attól függően, mit tesz lehetővé a vetésforgó. A legnagyobb területet nyilván a monokultúrát is tűrő és igen jövedelmező kukorica foglalja majd el, a további területeken pedig az lesz a döntő, hogy mennyire alkalmas a mikroklíma a szójatermesztésre. Mivel idén 125-135 ezer forintos alapárat kínáltak a szójáért, a magasabb ProFat- tartalmú babért pedig jelentős a felár, plusz bőséges a támogatása is, ezért Bene Zoltán újra a termelési kedv felfutására számít. „A baj éppen az lesz, hogy a vetőmagnak szánt, hosszú tenyészidejű szóják betakarítása sem mindenhol valósult meg időben, és ez igaz Szlovákiára is. Máshol pedig a Diaporthe jelenthet gondot. A kedvenc fajták vetőmagját ezért most időben le kell foglalni. Az idei évnek az is tanulsága volt, hogy a jó beltartalom sok ezer forintot ér, fontos ezekről a tulajdonságokról is érdeklődni a fajtatulajdonosoknál. A modern genetikájú szójafajtákról tudni kell, hogy magas fehérje- és olajtartalom mellett is képesek bőtermésre. Célszerű középkorai, 00-s fajtákat is választani, 30 hektár felett legalább kétfélét, hogy csökkentsük a termesztési kockázatokat. Mivel jövőre várhatóan ismét sok lesz az új belépő, az integrátorok felelőssége is megnő. Az lesz előnyben, aki magas minőségben képes előállítani a vetőmagot, hiteles, naprakész információkat tud adni a mag mellé, és korrekt áron a termést is felvásárolja” – összegez a Karintia Kft. vezetője.

Gönczi Krisztina

agrár ár érésidő fehérje mezőgazdaság szója szójaár szójafajta szójatermés szójavetés támogatás termés zsír
..