Valóban új szemlélet az antibiotikum mentes takarmányozás?

Európában az antibiotikum használat visszaszorításától hangos a szakma, a szakmai sajtó egyaránt. Nem véletlen, hisz mind a humánegészségügyben, mind az állattenyésztésben kialakult az antibiotikum rezisztens baktérium törzsek, ami már nemcsak a hatékonyságot csökkenti, de hosszú távon kockázattal is jár. Ezúttal egy takarmánygyártót hallgattunk meg, ahol egyértelműen az állategészségügyi szempontok álltak az első helyen. Összefoglalónk az Agrifirm – Nuscience Sertés szakmai napról szól.

Alexander Flaming után

A Penicillin feltalálásakor (1928) még nem is sejthették a kutatók, hogy az évszázad közepére már hozamfokozóként használják az antibiotikumokat az állati takarmányozásban, az pedig végképp nem volt előre látható, hogy 2006-ban Európában ezt, ebben a formában be is tiltják. A rövid „történelem óra” pedig úgy lesz teljes, ha azt is hozzátesszük, hogy az USA-ban, Kínában és Dél-Amerikában viszont ez egyáltalán nincs tiltva. Beszélhetünk itt versenyhelyzetről ill. hátrányról, rezisztenciáról, állat- és humánegészségügyről, a lényeg az, hogy a feladat adott, az alternatívákat azóta is keresik a takarmánygyártók.

Csak a közelmúlt eseményei: 2015 végén már kínai, angol és amerikai kutatások is kolisztin rezisztenciáról számoltak be a baromfi- és sertéságazatban, majd egy hónappal később 3 rezisztens egyedet is regisztráltak Angliában. Ezzel párhuzamosan 2016 februárjában már antibiotikum- és hormonmentes branddel jelenik meg a piacon a legnagyobb amerikai sertéshúst előállító vállalat, a Tyson. Augusztusra pedig felröppen a hír, miszerint az Unióban vissza kellene vonni a linkomicin és spectomicin kombinációkat tartalmazó premixek forgalomba hozatali engedélyét.

Az egészséges bélflóra kialakításának lehetőségei

Van más módszer is, kell ugyanis lennie: derült ki a sertés szakmai nap előadásaiból. – A rost etetését újra kell értelmeznünk, a szerves savakat és a fitogén anyagokat is bátrabban kell használnunk – derült ki Nagy Katalin előadásából. Ahogy a szakmai napon is elhangzott, „nem sebtapaszra van szükség”, hanem az egészséges bélflóra kialakításának kell lennie az elsődleges célnak, annak ellenére, hogy az egyre nagyobb alomlétszám és a vele járó kisebb születési súly kirívóan magas napi takarmányfelvételt, nagy növekedési erélyt, majd ideális esetben magas húskihozatalt vár el a tenyésztéstől. Ugyanakkor a takarmányköltség a teljes költségünk 70%-át teszi ki, tehát az alternatívák keresése érthető.

Már Hippokratesz is megmondta

„Minden betegség a belekben kezdődik” – igaz ez emberre, állatra egyaránt. A belekben található baktériumok száma tízszer annyi, mint ahány sejtből maga a test áll, ráadásul az immunsejtek 70%-a a bélrendszerrel, annak működésével áll összefüggésben. Az idei EuroTier kiállításon mutatták be a Nuscience legújabb babi^® takarmányozási koncepcióját, amelynek tagjai (babi^® robust, babi^® dynamic és babi^® delicious) a malacok gyomor és bélrendszerének egészséges fejlődését segítik a fiaztatón és az utónevelőn. Gyakran a malacok nem megfelelő egészségi állapota jelenti a korlátozó tényezőt a választási időszakban, ami ráadásul magasabb antibiotikum felhasználásra is ösztönzi a tenyésztőket.

A szakmai napon nemcsak malactakarmányozási kérdésekre kaphattunk választ, a teljes tenyésztési ciklus takarmányozását áttekinthettük Csóka István, az Agrifirm sertés területi vezetőjének segítségével, sőt Dr. Búza László állatorvos előadásából kórboncnoki indíttatást is szerezhettünk. Arra legalábbis mindenki ígéretet tett magának a nap végén, hogy a tenyésztési tapasztalatok lezárásaként egy-egy alkalommal a vágóhídig kíséri a sertésállományát.

Sándor Ildikó

Fotók az eseményről (kattints a képre)

Maradt kérdése? A következő telefonszámon választ adnak rá: +36 54 523 039