Vége a válságnak a lízingpiacon?

„Ez volt a második növekvő negyedév a lízingpiacon, így a számok alapján a válság véget ért”– nyilatkozta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Elsősorban a mezőgazdasági gépek és az IT és irodai eszközök kihelyezése élénkült.

2011 első felében a lízingcégek új kihelyezése 159,19 Mrd Ft volt, ami 16 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A lízingszerződések száma 2,3 százalékkal csökkent, ugyanakkor emelkedett az egy szerződésre eső kihelyezés értéke.

Az első félévben csökkent a piaci koncentráció – leginkább az autók és a gépek szegmensben.

A portfólió értéke 4,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, kockázatossága azonban lassan stabilizálódik, köszönhetően a növekvő piaci aktivitásnak.

A késve és a nem fizetők aránya emelkedett, mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben.

Az ügyfelek között a kkv-k, a nagyvállalatok és az önkormányzatok aránya emelkedett az utóbbi hónapokban, ellenben a lakossági arány csökkent.

A szakértők szerint a válság előtti arányok kezdenek visszaállni a kereslet szerkezetében.

Többek között a haszongépjármű szegmensben a portfólió 23,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A kihelyezések 29,7 százalékkal nőttek, és leginkább pénzügyi lízing formájában történtek. A szerződések száma 26,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mindez jól mutatja, hogy a haszongépjármű szegmens egyértelműen profitál az exportkonjunktúrából.

A vállalatok fizetőképességének a javulása is érezhető már a szegmensben, mind a portfólió, mind a kihelyezések tekintetében.

Ugyanakkor a gépek és berendezések finanszírozásában tovább csökkent a portfólió mérete, noha a kihelyezések (49 százalékkal) nőttek, de a szegmens egyelőre nagyon ingadozó teljesítményű.

A szerződésszám 18 százalékkal emelkedett, és az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke is nőtt.

Az építőgépek esetében stagnált a növekedés, a mezőgépek részesedése jelentősen emelkedett (elsősorban az EU-támogatásoknak köszönhetően), míg az építőgépeké kisebb mértékben.

Az Agrárágazat kérdésére Lévai Gábor kifejtette, hogy változatlanul több szerződés jár le, mint belépő új, azaz szűkül a lízing portfólió.

A hitelezés döntően 2011-ben is svájci frankban történt.

A hitelt igénylők jövőbe vetett bizalma erősen meggyengült, a vállalkozói szféra nem igazán veszi igénybe a tőkepótló szolgáltatást.

A gazdák számára 2009 óta beszűkült az euró alapú pénzügyi forrás, sőt a megítélt támogatásokhoz nem jutnak hozzá.

Idén például semmiféle uniós lízingforrást nem vehettek igénybe,várhatóan ősszel hirdeti meg a vidékfejlesztési tárca – egy kombinált mikro finanszírozási formában – a termelésből kieső gépek részbeni pótlását segítő fejlesztéseket.

A magyar agrárvállalkozások jellemzően nem korszerűsítenek, kivéve az exportra szállítókat, illetve, akik beszállítói a külföldre értékesítő feldolgozóknak.

Az agrárgépek esetében korábban 40-50 százalék önrésszel lehetett forrásokhoz jutni, ez lényegében nem változott, ellenben gond, hogy a díjakat nem fizetők által visszaadott gépek és berendezések iránt itthon gyenge az érdeklődés.

A pénzintézetek nem szívesen adtak korábban sem lízinghitelt például alagcsövezésre, csatornázásra stb., mert baj esetén azt nem lehet, vagy meglehetősen nehézkes új vásárlónak értékesíteni.

Magyarországon kicsi a mezőgazdasági gépek másodlagos piaca.

Lévai Gábor hozzátette, Nyugat-Európában elsősorban a hollandok és a flamandok vásárolják fel a nem fizető gazdák által visszaadott, lízingre bérelt berendezéseket, agrárgépeket, amelyeket előszeretettel értékesítenek a fejlődő országokban, illetve árvereztetik az interneten.