A Valkon Kft. ügyvezetője, Kecskeméti Sándor köszöntőjéből kiderült, hogy a kezdeményezés 2009-re nyúlik vissza, ugyanis ekkor rendezték meg először az országjáró road-showt.
A Krone piaci jelenléte erősödő tendenciát mutat, ennek köszönhetően a Valkon Kft. is folyamatosan fejlődött az évek során. Immár több, mint 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, és tavalyi árbevételük elérte a 4,5 milliárd forintot. Három stabil telephelyen 35 fő vevőszolgálati munkatárs több mint 800 darab Krone gépet értékesített az elmúlt években. Valljuk be, ez nem kis teljesítmény, szezonban heti 20-30 Krone gép gurult ki a Valkon Kft. kapuján. Természetesen a Valkon élete nem csak egy márkáról szól, a Valtra traktorok eladási mutatói szintén repítik a céget.
„A lucerna a takarmányok királynője, de az ördög ügyvédje is egyben”
Dr. Orosz Szilvia az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai igazgatója, a műszaki technológiának a lucernaszilázs minőségére gyakorolt hatását boncolgatta.
Sokak számára felmerülő kérdés, hogy a lucernán belül szénát vagy szilázst érdemes csinálni. Nos, a változó vélemények nagytöbbsége azt mondja, hogy az első kaszálásnál szilázst, a másodiknál és a harmadiknál pedig szénát csináljunk. Ennek elsődleges oka az időjárás változása mivel júniusban a napi közép hőmérséklet magasabb, kevés a harmat, van idő a fonnyadásra. Egy-két kérdést azonban érdemes hozzátenni, mielőtt tovább taglalnánk a fenti témát.
A lucernaszéna az egyik legnehezebben elkészíthető tömegtakarmányunk. Sajnos a lucernaszénák 80 % alig éri el a közepes minőséget, pedig a klimatikus lehetőségeink jók. El kellene gondolkodni azon, hogy a második, illetve a harmadik kaszálásból is lehetne lucernaszilázst készíteni, csökkentve ezzel az időjárási kockázatot, a fehérje- és karotinveszteséget. A lucernaszilázs készítése pedig nem csak kisebb veszteséggel, de kisebb „vesződséggel” is jár. Ahhoz, hogy jó minőségű lucernaszénát készítsünk, a lucernát vonódottan, tehát hajnalban kell mozgatni, bálázni.
A szénaféléket pedig lehetne máshogy is pótolni, például jó minőségű réti szénával. A réti széna, az amerikai kutatási eredmények szerint intenzívebben segíti a kérődzést, mint a lucernaszéna. Nagy előnye, hogy nem hajnalban kell bálázni, a struktúrája kiváló, megfelelő aprítás mellett a tehén kevésbé tudja kiválogatva meghagyni a jászolban. Ehhez azonban rendben kellene tartani a gyepterületeinket (tápanyag-utánpótlással, felülvetéssel, tisztítókaszálással)
Sokféle megközelítése van a tömegtakarmány témának. Egy tehenészet hosszú távú fennmaradásának az egyik fundamentuma, ha a növénytermesztő, az állattenyésztő és műszaki vezető is elégedett az eredménnyel.
Az egészséges bendő
A nagy termelésű tejelő szarvasmarha naponta képes akár 8-10 liter savat is előállítania bendőjében. Ha ezt nem tudja semlegesíteni, akkor elpusztul. Ehhez kell megtermelnie minden nap 60-120 liter nyálat. A nyál ugyanis lúgos kémhatású, így megfelelő mennyiség esetében képes ellensúlyozni a savakat. Mint tudjuk, a nyál a kérődzés során képződik, ám ehhez az állatnak olyan fizikai szerkezetű rostra van szüksége, ami serkenti a kérődzést, ezáltal a falat „újrarágását”. A rágás során keletkező nyál 2-2,5 kg nátrium-bikarbonátot (szódát) tartalmaz, ami lehetővé teszi a bendőfolyadék savas kémhatásának semlegesítését.
Ám ezt a strukturális rostot nem egyszerű bevinni a takarmányadagba, főleg ha 9-11 ezer liter tejet termel egy laktáció alatt a tehén. A silókukorica-szilázst napjainkban nagyon finomra szecskázzuk, hogy jól meg tudjuk tömöríteni, na de akkor mi fogja késztetni a tehenet a kérődzésre?
Egy jó minőségű, nem túl finomra aprított lucernaszilázs képes ellátni ezt a feladatot, úgy, hogy a levél egy részét nem hagyjuk kint a renden. Ha szénát készítünk, akkor bizony még a legjobb technika alkalmazásánál is előfordul, hogy a levél egy része a szántón marad. Na ezért lenne fontos, hogy ne csak a szénára gondoljunk az első, második, harmadik kaszálás során, hanem szilázsra is.
A jó minőségű lucernaszilázs
A lucerna bizony 24% fehérjetartalomra is képes lenne. Orosz Szilvia megerősítette, hogy a műszaki technológiai feltételek adottak, és a klimatikus viszonyok is alkalmasak arra, hogy jó minőségű lucernát takarítsunk be. Magyarország talajai is megfelelőek abból a szempontból, hogy nagy mennyiségben, nagy fehérjetartalmú, jól emészthető lucernaszilázs/szenázst állítsunk elő. Nagyrészt a műszaki technológia végrehajtásán múlik az, hogy sikerül-e.
A fehérjetartalmat elsősorban az határozza meg, hogy minőség- vagy mennyiségorientált betakarítást végzünk. Minél nagyobb hozamra törekszünk, annál gyengébb lesz a minőség. A hektáronkénti 4-6 tonna szárazanyag-hozam esetében bizony bezárjuk az értékes táplálóanyagok egy részét a lignifikálódott sejtfal mögé, melyek így a tehén és a bendőbaktériumok számára nehezen elérhetők. Ennek következtében az állattenyésztőknek a hiányzó emészthető fehérjét pótolniuk kell például szójával, ami óriási többletköltséget jelent egy nagyobb gazdaságban.
Ha tehát „öregen” történik a betakarítás (virágzásban), akkor bizony a fent leírt többletkiadások várnak az állattenyésztőkre. A tehén és a tejtermelés érdekében alapvetően a kora bimbózás állapotában kellene kaszálnunk a lucernát, tehát virágot a táblán nem szabadna látni!
Világszenzáció Krone gép a lucernatáblán
Dobos Péter a gyakorlati Show keretén belül egy újdonsággal is elkápráztatta a nagyérdeműt, ami nem más, mint a KRONE SWADRO TC880 kétrotoros vontatott középrendképző. A 7,60-8,80 m munkaszélességű gép rendképző üzemeltetéséhez 55 LE-s erőgép elegendő. A Swadro 900-as alapjaira épülő gép erősített vázszerkezetet kapott, a képző lelke továbbra is karbantartásmentes: folyékony zsírral töltött hajtómű, valamint a Dura-Max vezérlőpálya. A rotorok kardán felfüggesztése, a sikeres KRONE JET-Effekt. A kényszerkormányzású járószerkezet szabadalmaztatott tengelykormányzású, rotorok alatt a tridem futómű 2 elforduló első, illetve 2 merev hátsó kerékkel szerelt. Ezenkívül jellemzi még: 4 db erősített 10,5 mm-es dupla rugósfog karonként,- melyek biztosítva vannak elvesztés ellen, – és hidraulikus rotorkiemelés a fordulóban.
A fenti gépen kívül többen csodájára jártak a KRONE FORTIMA F1250MC fixkamrás, szeletelős bálázónak is. Az új FORTIMA bálázót a jól bevált RoundPack modellből fejlesztették ki, ami a múltban már számtalanszor bizonyított. Letisztult tervezésű, modern fixkamrás körbálázó sziklaszilárd bálákat készít szilázsból, szénából és szalmából. Az újszerű forma nem csak megjelenés tekintetében követi a Comprima család tagjait, hanem számos más egyéb előnyt is magában hordoz, mint pl. a porral és esővel szemben tömített zsinegszekrényt. A több, mint 2 méter széles vezérlés nélküli rendfelszedőjének köszönhetően a kopóalkatrészek száma jelentősen kevesebb a vezéreltekhez képest.
Az új FORTIMA bálázókkal a KRONE intelligens módon ötvözte a bevált műszaki megoldásokat a modern innovációval. Az új bálázó nem csak teljesítményében, hanem megjelenésében, a szerviz- és karbantartási munkák elvégzéséhez szükséges könnyű hozzáférésben is példamutató.
A minden szempontból tartalmas III. Krone Show bebizonyította, hogy az arabok által kétezer évvel ezelőtt felfedezett lucernát, nem hiába nevezték el anno az élelem atyjának.
A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek a www.agraragazat.hu galériájában.